Egymásnak feszül Oroszország és Európa

Egyre nagyobb a feszültség Európa és Oroszország között. Az EU nem elégszik meg a védelmi képességek elengedhetetlen újjáépítésével. A militáns hangnem arra utal, hogy konfrontációra készül.

Közben persze már tárgyalna is, de nem az új európai biztonsági struktúráról, hanem az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről. Közben a Kreml is felvette a kesztyűt, és Vlagyimir Putyin ugyan folyamatosan hangsúlyozza, hogy Oroszországnak nem áll szándékában egyetlen európai országot sem megtámadni, ám kikéri magának az eszkalációs hangnemet és figyelemmel kíséri a katonai előkészületeket.

A NATO és Oroszország közötti „frontális ütközés” stratégiai kockázatai egyre csak növekednek, aminek következményei katasztrófálisak lehetnek. Erre a közelmúltban az orosz külügyminiszter-helyettes figyelmeztetett. Szergej Rjabkov rámutatott, Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül a NATO összesített nukleáris képességeinek erősödését, és ezt figyelembe fogja venni a katonai tervezés során. A NATO nukleáris komponensének megerősítése az Európa által tett lépésekből fakad, amelyek célja a saját nukleáris képességeinek fejlesztése az Egyesült Államok „ernyője” mellett. Ez – tette hozzá Rjabkov – különösen a francia „előrehozott nukleáris elrettentésre” irányuló erőfeszítések tekintetében nem maradhat válasz nélkül az orosz katonai tervezés szempontjából. A miniszter-helyettes leszögezte,

„az európai fővárosok <militáns eszkalációs narratívája> a „közelgő nagy intenzitású háború” veszélyéről, valamint a nukleáris területen tett provokatív lépések fokozzák a közvetlen összecsapás veszélyét”

Ezt a gondolatsort egészítette ki Moszkvának a békefolyamatot érintő vádjaival az orosz elnök külpolitikai tanácsadója. Jurij Usakov szerint Kijev és Európa szövetségesei akadályozzák az Egyesült Államok erőfeszítéseit az ukrajnai konfliktus békés rendezésére. Usakov szerint az ukrán vezetés az Európai Unió támogatására támaszkodva nem hajlandó teljesíteni az úgynevezett anchorage-i megállapodásokban foglaltakat. Úgy fogalmazott, hogy az európai háttértámogatás „nagyobb makacsságot” kölcsönöz Kijevnek a tárgyalások során. A Kreml képviselői emellett azt is hangsúlyozzák, hogy álláspontjuk szerint az Európai Unió nem lehet közvetlen résztvevője az ukrajnai béketárgyalásoknak, mivel nem tekintik semleges félnek a konfliktusban. Ezt a tételt, Európa és Ukrajna katonai értelemben vett teljes összefonódását támasztja alá egyéb példák mellett az is, hogy Ukrajna teljes mértékben integrálódik az EU légvédelmi rendszerébe és a drónok prioritásai közé. Mint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, Ukrajna is részt vesz majd Európa sürgős védelmi erőfeszítéseiben, amelyet Kijev katonai szükségleteire szánt 28,3 milliárd eurós hitel támogat.

„A NATO Oroszország elleni háborúra készülődése miatt az Ukrajnában harcoló orosz haderő parancsot kapott arra, hogy az eddigieknél gyorsabban nyomuljon előre, a légierő pedig újabb nagyszabású csapásra készül kijevi katonai létesítmények ellen”

„A NATO nagyszabású fegyveres konfliktusra készül Keleten” – jelentette ki a napokban az orosz hírszerzés (SZVR) főnöke, Szergej Nariskin, Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter pedig parancsot adott a nyugati harccsoportnak a gyorsabb előrenyomulásra. Moszkvában, a készülő NATO-támadásra utaló egyik legfőbb jelnek a keleti szárnyra telepített haderő és hadifelszerelés látványos növelését tekintik. Nariskin figyelmeztette Franciaországot és Németországot, ne hagyja, hogy Nagy-Britannia, „Európa gonosz, cinikus zsenije” csőbe húzza, meggyőzve őket arról, hogy Oroszországon történelmi bosszút állhatnak múltbeli vereségeikért.

„Rjabkov és Nariskin állításait egy sor európai politikus és szakértő kijelentései, és nem utolsó sorban egyes lépések erősítik meg”

Egy magas rangú német tábornok legutóbb például azt sugallta, hogy Oroszország 2029 előtt megtámadhatja a NATO-t. Carsten Breuer vezérkari főnök a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva felvázolta, hogy különböző mutatók – a fegyverek és a személyzet felhalmozódása, a gazdasági és politikai fejlemények – 2029-re mutatnak. „A mi problémánk Moszkva” – jelentette ki Breuer. Ezért – jegyezte meg – Németországnak már most szüksége van olyan fegyveres erőkre, amelyek szükség esetén azonnal képesek harcba bocsátkozni. Ezt a gondolatmenetet Breuer brit kollégája, Richard Knighton, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke is megerősítette. „A fenyegetés növekszik. <…> Putyin kimutatta, hogy hajlandó szuverén államokat támadni” – jelentette ki. Oroszországot tartja a NATO számára a legnagyobb és legközvetlenebb fenyegetésnek a védelmi szövetség főtitkára is, ezért szerinte a szövetségnek újabb szintre kell lépnie. „Erősebb Európára van szükség egy erősebb NATO-n belül” – hangoztatta Mark Rutte hozzátéve, hogy egy erős Ukrajna az egyetlen módja az orosz agresszió féken tartásának, és továbbra is támogatni kell Ukrajnát. „Ukrajna biztonság a mi biztonságunk is” – fogalmazott a NATO-főtitkára.

„Európa azonban nemcsak retorikai értelemben válik egyre militánsabbá. Aktívan alakítja át a polgári infrastruktúrát is katonai célú felhasználásra”

A német Rheinmetall és a Deutsche Telekom vállalatok telekommunikációs berendezéseket használó drónellenes védelmi rendszert (Drohnen-Schutzschild) telepítenek. A Deutsche Telekom video-, hang-, RF (rádiófrekvenciás, passzív) érzékelőket, Remote ID-t (távoli azonosítás) és drónradarokat telepít a mobiltelefon-tornyokra. Ezenkívül speciális szoftverek fogják észlelni az 5G hálózatokban fellépő adatforgalmi anomáliákat, amelyek jellemzőek a mobilkommunikáción keresztüli drónvezérlésre. A Rheinmetall közben elfogó drónokkal, lézerrendszerekkel, automatizált tornyokkal és elektronikus hadviselési eszközökkel teli konténereket telepít fontos létesítmények közelében. Persze csak akkor, ha fizetnek. Korábban az Orange Business egy hasonló projekt, az Orange Drone Guardian telepítését kezdte meg Franciaországban. Ez 19 700 TOTEM mobiltelefon-tornyot fog igénybe venni Franciaországban és további 10 ezret más EU-országokban.

„Európa már teljes gőzzel készíti fel a logisztikáját, iparát, egészségügyét és társadalmát a háborúra. Ez az átszervezés hatalmas erőforrásokat emészt fel és időigényes, ami komoly szándékot jelez a háborúban való részvételre”

Ezzel párhuzamosan az EU vállán nehezednek az ukrán állam működésének és a háború folytatásának a költségei is. Brüsszel előkészíti egy 90 milliárd eurós hitel első részletét Ukrajnának, a pénzt drónokra és a költségvetésre fogják felhasználni. Az 9 milliárd eurós első részleett június közepén folyósítják. Ebből az összegből 5,9 milliárd eurót terveznek drónok vásárlására az ukrán védelemhez, további 3,2 milliárd euró pedig Kijev költségvetési és adminisztratív költségeit fedezi, beleértve a katonai fizetéseket is.

„Közben az ukrajnai háború újabb fejezetéhez érkezik, egyre több orosz drón téved be uniós légtérbe az elmúlt hetekben. Elsősorban a balti államokat – de mint legutóbb láttuk, Romániát is – érintették a berepülések, amelyek éppen ezért ukrán szakértőket keresnek, hogy felgyorsítsák a bombabiztos menedékhelyek építését”

Balti vállalatok az elmúlt időszakban ukrán hadiipari gyártókhoz és polgári védelmi szakértőkhöz fordultak, hogy megvitassák bombabiztos bunkerek vásárlásának lehetőségét. Erről Ukrajna egyik vezető védelmi ipari csoportjának vezetője beszélt a nemrégiben megrendezett prágai GLOBSEC Fórum idején. Mint mondta, a baltiak kis országok, és megpróbálnak felkészülni, hogy ha mégis bekövetkezne egy orosz agresszió, akkor biztonságos menedékhelyet tudjanak az embereknek felkínálni. Nemrégiben a litván államfőt és a miniszterelnököt kellett földalatti bunkerekbe menekíteni, miközben Vilnius lakóit arra szólították fel, hogy keressenek menedéket, mert egy drón megsértette az ország légterét. Az elmúlt hetekben átalakult a balti államok ingatlanpiaci kínálata is. Bár már az orosz-ukrán háború kitörésekor is lehetett ilyen típusú ajánlatokat látni, de mostanában Vilniusban már tömegével kínálnak pincéket és megerősített föld alatti tereket, bunkereket, amelyeket potenciális menedékhelyekként hirdetnek tüzérségi vagy dróncsapások esetére.

„De jelentős lépéseket tesznek a baltiak országaik védelmi rendszerének megerősítése érdekében is”

Litvánia például 936 darab finn gyártmányú Patria kerekes páncélozott szállító jármű beszerzéséről döntött. Gitanas Nausėda litván elnök szerint az első szállítások hamarosan megkezdődnek, és a 936 járműből 30 darab beszerzését 2030-ig tervezik. A gyártó külön kiemelt egy fontos követelményt, a felszerelések egy részét Litvániában kell gyártani. Ez integrálhatja az országot a termelési láncba és erősítheti a védelmi ipart. Inga Ruginienė litván miniszterelnök a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után kijelentette,

„a háború közelebb van, mint valaha. Egy olyan háború mellett élünk, amelyben új és gyorsan fejlődő technológiákat alkalmaznak”

Észtország eközben 2040-re bevezetheti a kötelező sorkatonaságot a nők számára a demográfiai csökkenés miatt, jelentette a TVP World. A Védelmi Erőforrások Minisztériumának vezetője kijelentette, hogy Észtország nem lesz képes kizárólag férfiakkal betölteni az évi 4100 sorkatonasági helyet, mivel a fiúk születéseinek száma évi 15 ezerről 4-5 ezerre csökkent.

„Az európai militánsok kórusának alaphangját Friedrich Merz adja meg”

„Az utóbbi idők legnagyobb orosz támadásai Ukrajna ellen azt mutatják, hogy Moszkva az eszkalációra fogad, nem a tárgyalásokra” – jegyezte meg a német kancellár. Merz további támogatását fejezte ki Ukrajna iránt. Az európaiak emellett az információs fronton is erősítenek.

Európa azonban nem egységes. Legalább három koncepció vetélkedik:

• A németek szeretnék, ha létezne a német birodalom, de ehhez már gyengék.
• A britek és északi népek szeretnék, ha ők tudnák átértelmezni, arktiszi hatalommá tenni és akár egy tágabb rendszerbe, a multikulti identitásúvá tett, nemzeti érzéstől megfosztott országok több kultúrára kiterjedő új birodalmába foglalni az EU-t. Ennek az egyik vezéralakja/arca Stubb. Ha Ursula pozíciója meginog és a jelenlegi finn elnök kerül a helyére, akkor tudható, hogy ez a koncepció kerekedett felül, és a németek belső gyarmat, szorosan kontrollált ipari hátország lehetnek ebben. A lengyel ambíciók erre az irányzatra is rárakódnak.
• Az Egyesült Államoknak is van terve Európára vonatkozóan: a jelek szerint ez az energia uralmára épülne. A líbiai olajra amerikai cégek tették rá a kezüket és az USA igyekszik a két legfőbb klánt összeszervezni, hogy amerikai szervezésű stabilitás adja meg a líbiai olaj uralmát.Közben a jelenléte,a nyugat szaharai szakadárok ügyének rendezésében az amerikai befektetéssel épülő Nigéria-Marokkó olajvezeték uralmát biztosítja. Tehát az EU déli irányból történő energiaellátása az Egyesült Államok kezében lehet. Ennek a stratégiának velejárója, hogy Amerikának vagy uralnia kell az orosz olaj Európába szállítását, vagy fenn kell tartani az ukrajnai háborút, vagy legfeljebb egy koreai típusú rendezés lehet az Egyesült Államok számára elfogadható.

„Akadnak persze józanabb hangok is, így a bolgár miniszterelnök felszólította Európát, hogy változtassa meg az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikáját”

Rumen Radev Párizsban újságíróknak jelentette ki ezt, mielőtt találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel. „Engem aggaszt, hogy Európa a legnagyobb nukleáris hatalom felett akar győzelmet aratni, miközben nincs lehetősége a modern hiperszonikus fegyverek elfogására és semlegesítésére. Ez komoly kockázatot jelent. Meg kell változtatni az általános politikát” – mondta Radev. Mindehhez még hozzáette, örülne, ha Európa végre beleegyezne abba, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal. Mint a bolgár miniszterelnök megjegyezte, Európának vezető szerepet kell vállalnia ezekben a tárgyalásokban.

(moszkvater.com)