Adótanácsadók bevonásával dolgozik a kormány az új vagyonadótörvényen

Szakmai körökből származó információk szerint a Pénzügyminisztérium külsős adótanácsadókból és adószakértőkből álló csapatot toborzott a vagyonadó szabályrendszerének kidolgozásához.

Bár a tárca egyelőre nem reagált a megkeresésekre, a jogalkotási feladatok előkészítésére vonatkozó kormányhatározat értelmében a határidő éppen a mai napon, június 5-én jár le.

A piaci szereplőktől származó hírek szerint a szaktárca a versenyszférából hívott segítségül szakembereket. A döntés kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium saját apparátusa miért nem elegendő a jogszabály-előkészítési feladatok ellátására, ám a tárca eddigi hallgatása miatt a részletek egyelőre ismeretlenek.

A Tisza Párt választási ígérete

A vagyonadó bevezetése a Tisza Párt egyik kiemelt kampányígérete volt. A koncepció kezdetben ötmilliárd forintos értékhatárról szólt, ám a párton belüli egyeztetések során ez az összeg egymilliárd forintra csökkent. A párt februárban bemutatott hivatalos választási programjába már ez a szigorúbb, egymilliárd forintos értékhatár feletti adóztatás került be.

Kármán András pénzügyminiszter korábbi parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy az adó adminisztrációját a NAV látná el központi adatbázisok alapján. A hatóság bevallási tervezetet küldene az érintetteknek, akiknek a vagyonuk értéke meghaladja az egymilliárd forintot, így a lakosság döntő többségének – a miniszter ígérete szerint – ezzel nem lesz teendője.

Nemzetközi trendek és hazai múlt

Az új adónem bevezetése több európai ország gyakorlatával is szembe megy. Míg a Tisza Párt vagyonadót tervez, Európában egyre kevesebb állam – mindössze Norvégia, Spanyolország és Svájc – alkalmaz klasszikus, teljes nettó vagyonra kivetett adót.

Az elmúlt évtizedekben Németország, Franciaország és Hollandia is elmozdult ettől a megoldástól, részben adminisztrációs nehézségek, részben pedig a versenyképesség megőrzése érdekében.

Magyarországon a vagyonadóztatásnak már volt kudarcos előzménye: a 2009-es Gyurcsány–Bajnai-kormányok kísérlete az ingatlanokra és járművekre kivetett közteherre az Alkotmánybíróságon bukott el. Az akkori szabályozás az ingatlanok forgalmi értékének megállapítása miatt bizonyult alkotmányellenesnek. A kérdés most az, hogy az új kormányzati stáb hogyan kerüli el a korábbi hibákat az új jogszabály megalkotása során.