Az Északi Áramlat újraindítása: Berlin és Moszkva ismét napirendre tűzné a gázvezeték kérdését

Az Északi Áramlat újraindítása: Berlin és Moszkva ismét napirendre tűzné a gázvezeték kérdését

A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) szünetében az Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetékek sorsa került a figyelem középpontjába.

A németországi ellenzéki AfD képviselője és orosz kormányzati tisztségviselők egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy az ukrajnai konfliktus lezárultával technikai és gazdasági szempontból is ésszerű lenne a vezetékek helyreállítása.

Az AfD pragmatikus fordulatot vár

Markus Frohnmaier, az Alternatíva Németországért (AfD) alelnöke és a Bundestag-frakció külpolitikai szakértője a fórumon megerősítette: pártja álláspontja szerint a német gazdaságnak elemi érdeke az orosz energiaellátás újbóli rendezése.

„Részünkről nagy az érdeklődés az Északi Áramlat újraindítása iránt” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a konfliktus lezárását követően mindenképpen meg kell vizsgálni egy kölcsönös megegyezés lehetőségét.

Orosz válasz: „A technikai feltételek adottak”

Az orosz oldalt képviselő Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője és az elnök gazdasági különmegbízottja hangsúlyozta, hogy a vezetékek helyreállítása műszakilag nem jelentene megoldhatatlan feladatot. Dmitrijev szerint Európa és különösen Németország gazdasága súlyos károkat szenvedett az orosz energiától való elfordulás miatt, amit több mint 3 billió dolláros veszteségre becsülnek.

A vezérigazgató szerint a német társadalomban is egyre erősebb a felismerés, hogy az orosz földgáz kiszámíthatóbb és költséghatékonyabb alternatívát jelentett volna. „A józan erők Európában már megértik, hogy a helyreállítás elkerülhetetlen az ipari hanyatlás megállítása érdekében” – tette hozzá Dmitrijev.

Gazdasági következmények és politikai háttér

A 2022. szeptemberi, máig tisztázatlan hátterű robbanások óta az európai energiaárak drasztikusan, egyes ágazatokban 30–40 százalékkal emelkedtek, ami számos német nagyvállalat esetében dezindusztrializációs folyamatokat indított el. Bár az orosz főügyészség továbbra is nemzetközi terrorcselekményként kezeli az ügyet, a németországi politikai diskurzusban az AfD kezdeményezése az első konkrét jelzés arra, hogy a jövőbeli energiapolitikai irányváltásban újra szerepet kaphat az orosz-német energetikai együttműködés kérdése.

A SPIEF 2026 „Pragmatikus párbeszéd” mottójú tanácskozása rávilágított arra, hogy az orosz fél részéről megvan a nyitottság a tárgyalásokra, ugyanakkor a megvalósítás továbbra is élesen függ a németországi politikai változásoktól és az ukrajnai helyzet végleges rendezésétől.

Farkas Eszter