Tömeges halpusztulás Tihanyban: lezárták a Belső-tó partját

Komoly környezeti vészhelyzet alakult ki a Balaton-felvidék egyik legszebb természeti kincsénél. A tihanyi Belső-tónál több napja tartó tömeges halpusztulás miatt a hatóságok a partszakasz teljes lezárását rendelték el.

A helyszínen uralkodó elviselhetetlen bűz és a pusztulás mértéke miatt sürgős kármentesítési munkálatok zajlanak, a szakemberek pedig átfogó kutatást indítottak a jelenség okainak feltárására.

A Belső-tó, amely egykor vulkáni tevékenység révén jött létre, különleges ökológiai értéket képvisel, ezért területe fokozottan védett. A mostani tragédia során elpusztult egyedek túlnyomó többsége ezüstkárász, amely Magyarországon invazív, nem őshonos fajnak számít. Bár az őshonos állomány megmenekülése némileg vigasztaló, a jelenség súlyos figyelmeztetés a tó ökológiai egyensúlyának felborulására.

A pusztulás hátterében: oxigénhiány és klímaváltozás

A szakértők szerint a halpusztulás elsődleges oka az oxigénhiány, amely a nyári felmelegedés idején a sekély, zárt tavakban rendkívül gyorsan kialakulhat. A helyzetet tovább súlyosbítja a térségben tapasztalható tartós aszály és a csapadékhiány, amelyek miatt a tó vízszintje drasztikusan lecsökkent. Olyan partszakaszok és iszapos mederrészek kerültek felszínre, amelyeket évek óta nem látott a környék.

A kutatók szerint a klímaváltozás hatásai a sekély tavakat érintik a legérzékenyebben: az emelkedő vízhőmérséklet drasztikusan csökkenti az oxigénszintet, a bomló szerves anyagok pedig tovább rontják a vízminőséget, ami elkerülhetetlenné teszi a hasonló tragédiákat.

Átfogó kutatási program indult

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Tihany önkormányzata, a HUN-REN Balaton Limnológiai Kutatóintézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói közös vizsgálatba kezdtek. Céljuk annak pontos meghatározása, milyen folyamatok alakítják át a Belső-tó és a szomszédos Külső-tó ökoszisztémáját, és milyen hosszú távú következményekkel járhat a térség vízhiánya.

A Nemzeti Park munkatársai folyamatosan gyűjtik és szállítják el az elpusztult halakat, hogy megakadályozzák a további környezeti károkat és enyhítsék a környéken terjengő bűzt. A látogatókat arra kérik, hogy tartsák be a tiltást, ne közelítsék meg a partot, és ne akadályozzák a helyreállítási munkálatokat.

A tihanyi események kijózanító emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy még a legféltettebb természeti kincseink sem immunisak a klímaváltozás hatásaival szemben. Míg a Balaton vízszintje jelenleg az optimális 70–110 centiméteres tartományban mozog, a kisebb, zártabb tavak jövője a mediterrán jellegűvé váló magyarországi klímában komoly aggodalomra ad okot.