Alaptörvény módosítása: mit hallgatnak el a pártok?

Puccs vagy nagytakarítás? Sulyok Tamás és a jogállamiság vitája az alaptörvény módosítása mögött.Az Országgyűlés 2026. július 13-án este elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazáson 139 képviselő mondott igent, hatan nemmel szavaztak, ötvennégyen tartózkodtak. A Fidesz-KDNP bojkottálta az ülést, Gulyás Gergely pedig a szavazás napján lemondott a frakcióvezetésről.

A módosítás megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, és nyugdíjazza a hetvenéves korhatárt elérő alkotmánybírókat, köztük Polt Pétert. A kormányoldal a jogállamiság helyreállításának nevezi a lépést, a Fidesz alkotmányos puccsnak. A Polkorrekt megnézte, mit hallgat el mindkét tábor. Ki mit mond az alaptörvény módosításáról.

A jogállamiság helyreállítása  a kormány érve

Görög Márta igazságügyi miniszter július 7-i expozéjában az alaptörvény módosítását a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása felé tett újabb lépésnek nevezte. Szerinte az elmúlt tizenhat évben az alkotmányos működés fokozatosan kiüresedett, ezért van szükség a korrekcióra.

Magyar Péter miniszterelnök azt állítja, a módosítás lezárja a fideszes rombolás korszakát, és megnyitja az utat az új alkotmány őszi kidolgozásához. A kormányfő szerint a Fidesz épp azért lobbizik Brüsszelben a magyar uniós források ellen, mert nem tudja elfogadni a hazai fordulatot.

A Fidesz válasza: alkotmányos puccs

Áder János volt köztársasági elnök alkotmányos puccsnak minősítette Sulyok Tamás eltávolítását, és visszamenőleges hatályú jogalkotásról beszélt. Gulyás Gergely az önkényuralom kezdetének nevezte a döntést, mielőtt lemondott tisztségéről.

A Fidesz-KDNP frakció ezért nem vett részt a szavazáson, korábban pedig Stop önkény , címmel tüntetést szervezett a Sándor palota elé. A HírTV harmincezer résztvevőről számolt be, ám ezt a számot semmilyen forrás nem támasztotta alá, míg a független becslések nyolc-tízezer főt valószínűsítettek.

A Mi Hazánk kritikája

Toroczkai László pártja nemmel szavazott a módosításra. Álláspontja szerint a kormány nem a jogállamot állítja helyre, hanem lebontja annak maradékát is. A Mi Hazánk vezetője azt is felvetette, hogy Magyar Péter köréhez köthető szerződéseket senki sem vizsgálja felül, így a tisztogatás szelektívnek tűnik.

Vidéki Fidesz falubusz nélkül: ezért maradt kicsi a Stop Önkény tüntetés

Mit lát a külföldi sajtó

Az Euronews elsősorban Magyar Péter érveit közvetíti, és az intézkedést az Orbán politikai bábjainak leváltásaként mutatja be. A lap megemlíti a Fidesz bojkottot, valamint Gulyás lemondását is, érdemben azonban nem elemzi a jogi hátteret. A német Verfassungsblog elemzésében Chronowski Nóra alkotmányjogász a lépést a militáns jogállamiság kivételes, ezért védhető eszközének nevezi.

Ugyanakkor felidézi az Emberi Jogok Európai Bírósága Baka kontra Magyarország ügyét, amelyben a testület jogsértőnek találta egy felsőbírósági vezető idő előtti elmozdítását. A Budapest Times azt emeli ki, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét, sőt nem is találkozott az ügyre kijelölt szakértőkkel.

Mit mutatnak az adatok az alaptörvény módosításáról

A módosítás nemcsak az államfőt érinti. Négy alkotmánybíró, köztük Polt Péter mandátuma a hetvenéves korhatár visszaállítása miatt két hónapon belül lejár, nem pedig azonnal, ahogy egyes hírek sugallják. Az alkotmánybírói mandátum tizenkét évről kilencre rövidül, és az Alkotmánybíróság elnökét ismét a testület választja, nem az Országgyűlés.

Emellett bevezetik a képviselők tizenkét éves időkorlátját, valamint hatra csökkentik az Országos Bírósági Hivatal, illetve a Kúria elnökének mandátumát a jelenlegi kilenc évről. A tervezetből még a vita előtt kikerült a független szabályozó szervek, köztük az NMHH, valamint a MEKH alaptörvényi státuszának törlése, mert a kormány számolt az uniós kifogásokkal.

Sulyok Tamás és a Velencei Bizottság megkerülése

Sulyok Tamás május 29-én huszonkét oldalas beadvánnyal fordult a Velencei Bizottsághoz, amely július 2-án Budapesten járt. A kormány mégis július 6-án sürgősségi eljárásban vitte tovább a módosítást, a testület véleményét be sem várva.

Az Európai Bizottság július 14-én annyit közölt, hogy szorosan figyeli a fejleményeket, július 17-i éves jelentésében pedig meg sem említette Sulyok ügyét. A módosítás egyúttal annak a törvénycsomagnak a része, amely 16,4 milliárd euró felfüggesztett uniós forrás felszabadítását célozza.

Mit jelent ez vidéken és a városban

A közjogi vita elsőre távolinak tűnhet egy vidéki településtől, a mögötte húzódó pénzügyi tét azonban nem az. A felfüggesztett 16,4 milliárd eurós uniós forrás jelentős része kohéziós fejlesztésekre, megyei útfelújításokra és kórházi beruházásokra várt volna.

Ezek a pénzek elsősorban Észak-Magyarországot, az Észak-Alföldet, valamint a Dél-Dunántúlt érintenék leginkább. Ha az aláírás, majd az azt követő jogi csatározás elhúzódik, a legrászorultabb megyék fejlesztései csúszhatnak tovább. Október elsejétől emellett minden megyei hivatalban, táblán, illetve okmányon vissza kell térni a megye elnevezésre, aminek konkrét költségét egyelőre egyik önkormányzat sem közölte.

Mit jelent ez az átlagembernek

Az átlagember számára a legkézzelfoghatóbb tét az uniós pénzek sorsa marad. A kormány szerint a jogállami fordulat gyorsítja a források megérkezését, ez azonban addig csak ígéret, amíg Brüsszel érdemben nem reagál. A jogi bizonytalanság is valós, hogy ha az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül, évekig húzódhat, és a végeredmény korántsem olyan biztos, mint azt a kormányközeli jogászok állítják.

Az is számít, hogy Sulyok Tamás aláírja-e a módosítást az öt napos határidőn belül, mert ettől függ, mikor indulhat el egyáltalán az átalakítás. Aki ma fizeti a számláit, vagy egy megyei kórházi fejlesztésre vár, annak fontosabb kérdés, mikor érkezik meg végre a felfüggesztett forrás, mint az, hogy puccsnak vagy helyreállításnak nevezik-e a módosítást.

A Polkorrekt véleménye

A Tisza-kormány pontosan azt az eszközt használja, amit a Fidesznél kilenc éve kritizált: az alaptörvény módosításával távolít el kényelmetlen közjogi szereplőket, és a rendszerváltó retorika mögé rejti a hatalmi számítást. Aki 2013-ban jogsértőnek nevezte a Kúria elnök elmozdítását, az ma sem hivatkozhat magasabb erkölcsi alapra, csak mert a célpont most a másik oldalon áll.

A Fidesz felháborodása is hiteltelen, hiszen a most kifogásolt módszert ez a párt vezette be a magyar jogrendbe. Az egyetlen mérce, ami számít, az átlagember érdeke, hogy a kiszámítható jogállam és a végre megérkező uniós források, nem az, melyik politikai tábor packázik éppen a másikkal.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_alapt%C3%B6rv%C3%A9nye