Kettős mérce és médiaetikai öngól: A Magyar Hang a Kitörés túra miatt támad, miközben a főszerkesztője is ott pózolt a horogkereszt mögött

Súlyos hitelességi válságba sodorta magát a Magyar Hang, miután a lap lejárató kampányt indított Moys Zoltán, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatója ellen.

A hetilap többek között azért követeli a Prima Primissima-díjas dokumentumfilm-rendező egyetemi eltávolítását, mert szerepet vállal a történelmi Kitörés emléktúra szervezésében. A sors és a fellelhető archívumok iróniája azonban gyorsan leleplezte a balliberális morális felsőbbrendűséget, ugyanis kiderült, hogy a Magyar Hang főszerkesztője,

György Zsombor maga is aktív résztvevője volt a rendezvénynek, sőt, egy korhű, horogkeresztes zászló mellett is fotózkodott.

Bosszúhadjárat az egyetemi katedra ellen

A Magyar Hang május 21-i írásában vette össztűz alá Moys Zoltánt, megkérdőjelezve az SZFE-n betöltött oktatói státuszát. A támadás alapját az a jól ismert balliberális narratíva szolgáltatta, amely évek óta igyekszik démonizálni az 1945. február 11-i budavári kitörés hőseinek emléket állító teljesítménytúrát.

A fősodratú média előszeretettel vádolja a rendezőket szélsőségességgel az ellenőrző pontokon felbukkanó második világháborús egyenruhák és jelképek miatt. Arról a tényről azonban rendszeresen „elfelejtenek” beszámolni, hogy a korhű hagyományőrzés jegyében a túra útvonalán éppúgy megtalálhatók a sarló-kalapácsos szovjet vagy éppen az angolszász szövetséges ellenőrző pontok is.

Amikor a főszerkesztő múltja utoléri a jelent

A Moys Zoltán elleni karaktergyilkossági kísérlet azonban egy csapásra bumerángként csapódott vissza a szerkesztőségre. Az esemény hivatalos, nyilvános adatbázisa szerint ugyanis György Zsombor, a Magyar Hang jelenlegi főszerkesztője nemhogy nem volt mindig ilyen finnyás a rendezvénnyel kapcsolatban, de 2013-ban maga is elindult a 35 kilométeres szakaszon – igaz, végül a hivatalos listán a „vonalainkat el nem érők vagy oda késve érkezők” között végezte.

A történet legsúlyosabb morális pofonja mégis az a napvilágra került olvasói fotó, amelyen a főszerkesztő – nem újságírói minőségben, hanem civil túrázóként – egy náci birodalmi zászló tőszomszédságában, mosolyogva pózol a kamerának.

Ez a vizuális bizonyíték egy csapásra romba dönti a lap azon törekvéseit, hogy a hagyományőrző rendezvényen való részvételt bűnnek, vállalhatatlan stigmának és egzisztenciális ellehetetlenítésre okot adó tényezőnek fesse le.

A balliberális következetlenség iskolapéldája

Az eset tökéletesen rávilágít arra a kettős mércére, amely a hazai baloldali médiaszcénát jellemzi. Amikor a saját köreikből kerül ki valaki, előszeretettel hangoztatják az elvet, miszerint egy szakembert, egyetemi tanárt kizárólag a szakmai felkészültsége, és nem a világnézete vagy a magánéleti tevékenysége alapján kell megítélni. Amint azonban egy nekik nem tetsző, nemzeti vagy konzervatív értékrendű szakemberről van szó, ezt a liberális alapelvet azonnal sutba dobják.

György Zsombor és a Magyar Hang esete nemcsak egy elhibázott politikai támadás, hanem egy súlyos médiaetikai öngól. Az, hogy valaki a múltban részt vett egy sport- és emléktúrán, magánügy. Az viszont, hogy tizenhárom évvel később ugyanezen tevékenység miatt próbálja meg tönkretenni egy elismert rendező-oktató szakmai karrierjét, a legtisztább álszentség. A Magyar Hang ezzel a lépéssel végleg elveszítette a morális alapot arra, hogy bárkit is számonkérjen a közéletben – írta a Magyar Jelen.