Súlyos válságban a német ipar: további munkahelyek tízezrei kerültek veszélybe

Németország gazdasági gerincét jelentő iparágak, különösen a fém- és elektronikai szektor, drámai létszámleépítésekkel néz szembe.

A legfrissebb adatok szerint 2019 óta több mint 340 ezer munkahely szűnt meg az iparban, és az előrejelzések további jelentős leépítésekkel számolnak.

Udo Dinglreiter, a Gesamtmetall elnöke arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a fém- és villamosipar foglalkoztatottsága a német újraegyesítés óta nem látott mélypontra süllyedhet. Mivel ezek jellemzően magas hozzáadott értékű és jól fizető pozíciók, az elvesztésük az egész német gazdaságra kiterjedő, dominószerű negatív hatást fejt ki.

Versenyképességi válság és a Kína-faktor

A probléma összetett. Miközben a hazai ipar erodálódik, a német gazdasági környezet elveszíti vonzerejét a nemzetközi befektetők számára. Dinglreiter rámutatott, hogy Kína az Európai Unión belüli befektetéseinél egyre gyakrabban kerüli el Németországot, és más EU-s tagállamokat választ bázisul, ezzel új, konkurenciát jelentő ipari központokat hozva létre a német cégek számára. A szakmai szervezetek sürgetik a szövetségi kormányt, hogy a leépítések spiráljának megállítása érdekében azonnal hajtson végre érdemi strukturális reformokat, különben a termelési folyamatok véglegesen külföldre vándorolnak, ami drasztikusan csökkentené az adó- és járulékbevételeket.

Politikai kereszttűzben Friedrich Merz kancellár

A kialakult helyzetért a német kormányt, különösen Friedrich Merz kancellárt éri a legélesebb bírálat. Alice Weidel, az AfD társelnöke élesen támadta a kormányfőt, kiemelve, hogy a meghirdetett könnyítési intézkedések és strukturális reformok a gyakorlatban nem valósultak meg. Weidel szerint a kormány rendszerszintű hibát követ el azzal, hogy miközben a német ipari helyszínek leépülnek, milliárdokat költenek külföldi projektekre a saját gazdaság kárára. A kancellár helyzete a politikai spektrum mindkét oldaláról kényelmetlenné vált: miközben az ellenzék a tétlenséget kéri számon, a koalíciós partnerek és a kormányon belüli Zöldek is hangosabb fellépést követelnek, bár a kritikusok szerint éppen az ő korábbi, iparellenes zöldpolitikai döntéseik alapozták meg a mai válságot.