Trump bírálata után Gibraltarban fegyverkezik a brit haditengerészet: Aknamező-vadászatra készülnek a Hormuzi-szorosban

Hatalmas diplomáciai és katonai feszültség közepette, Gibraltár kikötőjében várakozik a brit királyi haditengerészet RFA Lyme Bay nevű desszantoshajója és több száz tengerész – írta az AP.

A küldetés célja a Hormuzi-szoros megtisztítása az iráni tengeri aknáktól, ám a bevetés indítása egyelőre bizonytalan: London ugyanis világossá tette, hogy a flotta csak azután indul el, ha Washington, Teherán és Jeruzsálem megállapodik a tűzszünetről.

A helyzetet nehezíti, hogy Donald Trump amerikai elnök az elmúlt időszakban éles kirohanásokat intézett szövetségesei ellen, amiért szerinte magára hagyták az Egyesült Államokat az Irán elleni háborúban. Trump korábban felszólította a NATO-tagállamokat, hogy „szerezzék meg maguknak az olajat” és biztosítsák a szorost, Keir Starmer brit miniszterelnököt pedig azzal alázta meg nyilvánosan, hogy kijelentette, „nem egy Winston Churchill”, míg a brit haditengerészet hajóit egyszerűen „játékoknak” nevezte.

Al Carns brit fegyveres erőkért felelős miniszter Gibraltárban újságíróknak nyilatkozva visszautasította a bírálatokat, és rámutatott, miszerint Nagy-Britannia és Franciaország egy 40 nemzetet tömörítő nemzetközi koalíció élén áll készenlétben, hogy megoldja a globális energiaválságot.

Az USA és Izrael által február 28-án indított Irán elleni háború óta Teherán gyakorlatilag lezárta a stratégiai vízi utat. Al Carns tájékoztatása szerint eddig legalább 6000 kereskedelmi hajó haladását akadályozták meg, ami megbénította a globális olaj-, földgáz- és műtrágyakereskedelmet, az egekbe lökve az energiaárakat.

Csúcstechnológiás drónok a láthatatlan veszély ellen

Gemma Britton parancsnok, a brit haditengerészet aknakereső egységének vezetője elmondta, hogy Irán rendkívül változatos arzenállal – rakéta-meghajtású, tengerfenéki, valamint hangra és fényre aktiválódó aknákkal – vethetett gátat a hajózásnak. A britek a kockázatok minimalizálása érdekében emberi életet nem veszélyeztető, csúcstechnológiás rendszerekkel fegyverezték fel az RFA Lyme Bay-t:

• Szonáros tengeri drónok: Olyan autonóm eszközök, amelyek feleannyi idő alatt képesek feltérképezni a tengerfeneket, mint a hagyományos, legénységgel ellátott hajók, tűpontos képet adva a víz alatti objektumokról.
• Távirányítású robotok: A korábbi gyakorlattal ellentétben – ahol búvároknak kellett fizikailag elhelyezniük a robbanóanyagot az aknákon – most egy víz alatti robotot tesztelnek, amely maga végzi el a töltet elhelyezését, miközben az anyahajó biztonságos távolságban várakozik.

A haditengerészet elsődleges célja egy biztonságos tranzitfolyosó nyitása lesz, hogy a szorosban rekedt nagyjából 700 hajó elhagyhassa a térséget. Britton ugyanakkor figyelmeztetett: a teljes szoros aknamentesítése hónapokig vagy akár évekig is eltarthat.

Valós fenyegetés vagy politikai színjáték Trump kedvéért?

A misszió körül komoly katonai kérdőjelek is sorakoznak. Egy névtelenséget kérő amerikai védelmi tisztviselő az AP hírügynökségnek elárulta: az Egyesült Államok eddig egyetlen iráni aknát sem talált a Hormuzi-szorosban, és egyetlen kereskedelmi hajó sem sérült meg. Bár a forgalom drasztikusan visszaesett, a kereskedelmi hajózás – ha csekély mértékben is – de folyamatos.

Arra a kérdésre, hogy a brit flotta felvonultatása csupán egy Washingtonnak szóló politikai kirakat-show-e, Al Carns miniszter nemmel válaszolt. Hangsúlyozta, hogy még ha az aknák egy része el is sodródott vagy megsemmisült, a nemzetközi biztosítótársaságoknak „abszolút bizonyosságra” van szükségük ahhoz, hogy újra biztosítsák a Hormuzi-szorosba belépő tankereket. A brit haditechnika ezt a garanciát fogja megadni, amint a felek véglegesítik a Trump által már „nagyvonalakban letárgyaltnak” nevezett békealkut.