Sürgősséggel fordul vissza a Tisza-kormány: már szerdán eldőlhet, hogy Magyarország mégis tagja marad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak
Alig néhány hónappal azután, hogy az előző kabinet a hágai testület átpolitizáltságára hivatkozva elindította a Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) történő kilépését, az új kormány 180 fokos fordulatot hajt végre.
Görög Márta igazságügyi miniszter hétfőn benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely visszavonja a korábbi döntést, Magyar Péter miniszterelnök pedig kivételes eljárást kezdeményezett, így a parlament akár már szerdán pontot tehet az ügy végére.
Értékválasztás a politikai eszközök helyett
A Görög Márta által jegyzett új előterjesztés éles szemléletváltást tükröz a korábbi kormányzati irányvonalhoz képest. Az indoklás hangsúlyozza, hogy a nemzetközi béke, a biztonság és az emberi jogok hatékony védelme elképzelhetetlen egy globális bírói fórum nélkül, amely felelősségre vonja a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit.
A javaslat szerint a hágai bíróságban való részvétel fenntartása nem csupán külpolitikai vagy nemzetközi jogi kérdés, hanem egy határozott értékválasztás az emberi méltóság és az áldozatok igazsága mellett, a büntetlenség kultúrájával szemben.
Ez a megközelítés teljesen hatályon kívül helyezi az Orbán-kormány által elfogadott 2025-ös kilépési törvényt. A tavalyi jogszabály még azt rögzítette elvi alapként, hogy Magyarország határozottan elutasítja a nemzetközi szervezeteket -és különösen a büntetőbíróságokat -, ha azokat politikai eszközként használják fel egyes államok vagy érdekcsoportok.
Netanjahu és a hágai törésvonal
A kilépési folyamat hátterében komoly nemzetközi diplomáciai feszültségek álltak. A döntés meghozatalakor Gulyás Gergely korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság eredetileg tiszteletreméltó kezdeményezés volt, ám az utóbbi időben nyíltan politikai testületté vált. A leköszönő vezetés a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni hágai elfogatóparancsot és vádemelést nevezte meg a legszomorúbb példaként arra, hogy a bíróság működése elfogadhatatlanná vált Magyarország számára, ami miatt tavaly a szakítás mellett döntöttek.
A Tisza-kormány gyorsított tempóban kívánja lezárni a múltat: ha az Országgyűlés képviselőinek több mint a fele szerdán megszavazza a kivételes eljárást, a parlamenti vita és a végszavazás órákon belül lezajlik, hivatalosan is megpecsételve Magyarország maradását a Nemzetközi Büntetőbíróság kötelékében.
