Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal: új közvádhatóság épül az ügyészség mellé
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása egy új, önálló alkotmányos szervet teremtett. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal az új 42. cikk szerint közvádlóként érvényesíti az állam büntetőigényét, ehhez pedig egyetlen szó törlésére volt szükség: az ügyészségről szóló 29. cikkből eltűnt a kizárólagos jelző.
Ugyanez a módosítás tizenkét helyről távolította el a sarkalatos törvényi védelmet, köztük a nyugdíjrendszer és a jegybank szabályai közül. A szöveget a Magyar Közlöny 92. száma hirdette ki, és a kihirdetést követő napon, július 19-én lépett hatályba.
Mit mond az új 42. cikk
Teljes hivatalos elnevezése Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a köznyelv és a sajtó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalként hivatkozik rá, a továbbiakban mi is így tesszük. A hivatal célja a szöveg szerint a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése. Független szervnek nevezi a (2) bekezdés, amely szerint a hivatal törvényben meghatározottak szerint, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, közvádlóként érvényesíti az állam büntetőigényét.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal feladatait a (3) bekezdés három pontban sorolja fel: jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, közvádat képvisel a bírósági eljárásban, és közvagyon visszaszerzési, illetve vagyonvédelmi feladatokat lát el. Az elnököt és az elnökhelyetteseket az Országgyűlés kétharmados többséggel választja hat évre, az elnök évente beszámol. A személyi állomány tagjai nem lehetnek pártban és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Részletes szabályait sarkalatos törvény állapítja meg, ez a törvény egyelőre nem született meg.
Így tört meg az ügyészségi monopólium
A 29. cikk (1) bekezdése eddig úgy szólt, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ebből törölte a módosítás nyolcadik cikke a kizárólagos szövegrészt, és a hetedik cikk illesztette be a törvényben meghatározottak szerint fordulatot.
Két következmény adódik ebből. Egyrészt megnyílt a jogi lehetőség párhuzamos közvádhatóság működésére. Másrészt az ügyészség függetlensége is törvényi keretbe került: a szöveg szerint az ügyészség független, de a közreműködése immár törvényben meghatározottak szerint alakul.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöke ezzel párhuzamosan bekerült az Alaptörvény több felsorolásába. Az Országgyűlés választja meg, kérdést lehet hozzá intézni a parlamentben, és jogosult az Alkotmánybírósághoz fordulni.
https://kormany.hu/nvvh/a-kormany-benyujtotta-az-nvvh-letrehozasarol-szolo-torvenyjavaslatot
Amit a közpénzügyi fejezetből kihúztak
Ez a rész kapta a legkevesebb figyelmet, holott a leggyorsabban hat. Hatályát vesztette a 37. cikk (4) és (5) bekezdése. Ez a szabály korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét mindaddig, amíg az államadósság meghaladta a bruttó hazai termék felét: a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről, a járulékokról, a vámokról és a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket a testület csak néhány nevesített alapjog sérelmével összefüggésben vizsgálhatta felül. Ez a korlát megszűnt.
Hatályát vesztette a 44. cikk (3) bekezdése is, amely a központi költségvetés elfogadását a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásához kötötte. A testület megmarad, a vétója nem. Kikerült továbbá a 39. cikk (3) bekezdése, amely a közpénz fogalmát rögzítette alaptörvényi szinten [a bekezdés pontos szövege a hatályos egységes szerkezetből ellenőrizendő].
A leglényegesebb tétel viszont a sarkalatos jelző törlése. Tizenkét helyről tűnt el, egyebek mellett a személyes adatok védelmét felügyelő független hatóságról szóló VI. cikk (4) bekezdéséből, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait szabályozó 40. cikkből, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 41. cikk több bekezdéséből, az Állami Számvevőszékről szóló 43. cikk (4) bekezdéséből, valamint a különleges jogrendről szóló 52., 53. és 54. cikkből.
Mit jelent ez az átlagembernek
Kezdjük a jó hírrel, mert van. A 37. cikk (4) bekezdésének eltűnése a csomag legkonkrétabb nyeresége az egyszerű adófizetőnek. Tizennégy éven át nem lehetett érdemi alkotmányossági vizsgálatot kérni adótörvényekkel, illetékekkel, járulékokkal és a költségvetéssel szemben, kivéve néhány szűken meghatározott alapjog sérelmét. Aki különadó, illeték vagy járulékszabály miatt szenvedett sérelmet, zsákutcába futott. Ez az út mostantól újra nyitva áll.
Most a másik oldal. A 40. cikkből törölt sarkalatos jelző azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszer alapvető szabályai és a közteherviselés rendje a jövőben egyszerű parlamenti többséggel megváltoztathatók. Eddig ehhez kétharmad kellett. Ez a változás július 19-én már hatályba lépett. Nem elméleti kérdés, hogy a nyugdíjszámítás, a nyugdíjkorhatár és a járulékfizetés alapszabályai kerültek ki a fokozott védelem alól.
Hasonló a helyzet a személyes adatok védelmét felügyelő hatósággal. A VI. cikk (4) bekezdése eddig sarkalatos törvényhez kötötte azt a független hatóságot, amely az adatvédelmi és közérdekű adatokkal kapcsolatos jogok érvényesülését ellenőrzi. Aki adatvédelmi panasszal fordul ehhez a hatósághoz, mostantól olyan szervhez fordul, amelynek a jogállása egyszerű többséggel átalakítható
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal a vádlott szempontjából is számít. Ha valakivel szemben ez a szerv jár el, akkor nem az ügyészség, hanem egy másik, kétharmaddal választott hatóság képviseli a vádat. A szöveg nem rendezi, hogy hatásköri ütközés esetén ki dönt, és nem mondja meg, milyen ügycsoportokra terjed ki a jogköre. Erre a sarkalatos törvény megszületéséig nincs válasz.
Mit ígértek a kampányban, és mit ígérnek most
Ez az a pont, ahol a kormánynak nem lehet szemére vetni a szószegést. A Tisza Párt választási programja kifejezetten tartalmazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése mellett. A megvalósult elnevezés Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az intézmény tehát bejelentett, megszavazott és megvalósított kampányígéret.
Ugyanez a program azonban azt is vállalta, hogy biztosítanák az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az ügyészségek függetlenségét. Az ügyészség esetében a megvalósítás nem a függetlenség erősítése lett, hanem a közvádmonopólium megtörése és a függetlenség törvényi keretbe helyezése. Ez a kettő nem ugyanaz.
A program vállalta az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is, ami megtörtént . Arról viszont semmit nem mond a tizenhetedik módosítás szövege, hogyan viszonyul az új hivatal az Európai Ügyészséghez.
A bilaterális mérce itt is alkalmazandó. Az uniós források feltételei között évek óta az szerepelt, hogy a magyar ügyészség elszámoltathatósága elégtelen, mert a legfőbb ügyész gyakorlatilag nem vonható felelősségre. Az Integritás Hatóságot részben ezért állították fel 2022-ben. A mostani válasz viszont nem az ügyészség belső elszámoltathatóságát erősíti, hanem egy párhuzamos szervezetet állít mellé. Egy probléma megkerülése nem azonos a megoldásával.
Mi valószínűsíthető a szövegből
A lényeg a sarkalatos törvényben fog eldőlni, amely még nem született meg. Ez a törvény határozza meg, mekkora a hivatal nyomozási jogköre, mely bűncselekményekre terjed ki, és mi történik, ha ugyanabban az ügyben az ügyészség is eljárna. Amíg ez nincs, a 42. cikk keret marad.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal és az ügyészség így két, egymással párhuzamos, nem kizárólagos közvádhatóságként áll fenn, mert a 42. cikk (2) bekezdése az új hivatalt sem ruházza fel kizárólagossággal, és a 29. cikkből is kikerült ez a jelző. Az Alaptörvény tehát nem oldja fel a versengést, hanem a törvényhozásra bízza.
Az elnököt kétharmaddal hat évre választják. Ez a kormánytöbbségnek egyedül is megvan, a hat éves ciklus pedig átnyúlik a következő parlamenti cikluson.
A leggyorsabban ható és legkevésbé látványos következmény a kétharmados védelem lebontása. Az MNB, az Állami Számvevőszék, az adatvédelmi hatóság, a nyugdíjrendszer és a különleges jogrend szabályai mostantól egyszerű többséggel alakíthatók. Ez kétélű: egyfelől megszünteti azt a helyzetet, hogy egy távozó kormány kétharmaddal bebetonozza a saját megoldásait az utódjának. Másfelől a jelenlegi többség is szabadon alakíthatja ezeket, és a következő is.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal uniós szemmel
Az Európai Bizottság 2026. évi jogállamisági jelentése július 17-én jelent meg, és elismerően szól a korrupcióellenes intézményrendszer átalakításáról, miközben hiányolja az átfogó lobbiszabályozást és a forgóajtó jelenség rendezését. A tizenhetedik módosítás egészéről a testület nem foglalt állást, a Velencei Bizottság októberi véleményére utalt.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás után a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása olyan kérdést vet fel, amelyet uniós szinten tisztázni kell. Az Európai Ügyészség hatásköre az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre terjed ki, és ezekben elsőbbséget élvez a nemzeti hatóságokkal szemben. Ha az új hivatal ugyanezekben az ügyekben, tehát uniós forrásokkal kapcsolatos közvagyoni ügyekben jár el, a hatásköri viszony rendezésre szorul.
A pénzügyi menetrend szoros. Helyreállítási forrásokra szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet benyújtani, a kifizetés az év végéig teljesíthető. A kormány július 14-én 644 978 525 135 forint tőkeemelést rendelt el az MFB javára helyreállítási forrásból, az 1225/2026. (VII. 14.) Korm. határozattal . Ütközik tehát a jogállamisági kifogások és a forráslehívás időzítése.
A Polkorrekt véleménye
A 37. cikk (4) bekezdésének törlése a legjobb dolog, ami ebben a csomagban történt, és szinte senki nem beszél róla. Tizennégy évig az adófizetőnek nem volt érdemi alkotmányos jogorvoslata a költségvetési és adótörvényekkel szemben. Ezt most visszakapta. Ez önmagában dicséretet érdemel, és mi meg is adjuk.
A többivel baj van. Az ügyészségi monopólium megtörése nem elszámoltathatóság, hanem szervezetépítés. Ha az ügyészség azért nem működött, mert a vezetése politikailag elfogult volt, akkor az ügyészséget kell megreformálni, hogy a legfőbb ügyész felelősségre vonhatóságát, az utasítási jogkör átláthatóságát, a nyomozásmegszüntetések indokolási kötelezettségét.
Ehelyett épül egy második közvádhatóság, amelynek a hatásköréről egy még meg nem írt sarkalatos törvény fog dönteni, az elnökét pedig ugyanaz a többség választja hat évre, amely a törvényt is megírja majd. Ezt tizennégy éven át intézményfoglalásnak neveztük. Most sem nevezzük másnak.
A legcsendesebb pont pedig a legsúlyosabb. Tizenkét helyről kihúzták a sarkalatos szót, és erről gyakorlatilag nem jelent meg elemzés. Pedig ez azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszer alapszabályai, a jegybank, az Állami Számvevőszék, az adatvédelmi hatóság és a különleges jogrend szabályai egyszerű többséggel átírhatók, méghozzá már július 19. óta.
Aki 2011-ben joggal kifogásolta, hogy a Fidesz kétharmaddal betonozta be a saját megoldásait, annak most azt kell kifogásolnia, hogy a kétharmados védelmet ugyanaz a logika bontja le: a szabályokat mindig az aktuális többség kényelméhez igazítják.
A nyugdíjról szóló mondatot érdemes külön elolvasni. Nem elméleti kérdés, hanem az az összeg, ami havonta megérkezik vagy nem érkezik meg. Ez tegnap még kétharmados védelem alatt állt. Ma nem áll.
A cikk a Magyar Közlöny 2026. évi 92. és 89. számának elsődleges forrásból történő feldolgozásán alapul.
Sajtóforrások tájékozódási céllal
- Portfolio (semleges)
- Telex (független)
- Index (semleges)
- Jogászvilág (szakmai)
