Kínai befektetések Európában: a rejtett tulajdonosi lánc
Kínai befektetések Európában: rendőrségi székház, szélerőműpark és gázhálózat egy offshore cégláncolat végén. Egy madridi háztartás gázszámlája, három brit szélerőműpark, valamint a belga szövetségi rendőrség brüsszeli székháza első pillantásra semmiben nem hasonlít egymásra.
A tulajdonosi láncokat visszafejtve mégis ugyanoda futnak, hogy a kínai jegybank felügyelete alatt működő Állami Devizaügyi Hivatalhoz (SAFE), amely Kína devizatartalékait kezeli.
Az OCCRP nemzetközi oknyomozó szervezet és partnerlapjai luxemburgi, brit, spanyol, lengyel, illetve holland nyilvántartások összeillesztésével mutatták ki, hogy a kínai befektetések egy része luxemburgi holdingokon, továbbá a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégeken keresztül jutott európai közművekbe, ingatlanokba és infrastruktúrába.
Kínai befektetések a Brit Virgin-szigetektől Luxemburgig
A nyomozás Belgiumban indult. Az OCCRP belga partnere, a De Tijd három luxemburgi holdingcégre bukkant, amelyek tulajdonosi láncát a SAFE-ig lehetett visszavezetni, és amelyek belga eszközöket vásároltak. A riporterek ezután feltérképezték e vállalatok tulajdonosait, valamint vezetőit, majd kiderült, hogy ugyanezek a személyek további 28 luxemburgi cégnél töltik be ugyanazokat a tisztségeket. A 28 társaság többsége ugyanazon a luxembourgi címen van bejegyezve, abban az épületben, ahol a kínai állami tulajdonú Bank of China, emellett a francia BNP Paribas irodája is működik.
A luxemburgi holdingok felett hét, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég áll, amelyek végső tulajdonosát a szigetek nyilvántartása nem hozza nyilvánosságra. A legfrissebb luxemburgi és brit éves beszámolók, illetve tőzsdei közzétételek átfésülésével a riporterek megállapították, hogy ez a hét társaság, valamint további öt karibi cég vagy közvetlenül a SAFE nevében eljáró névleges tulajdonos, vagy az ügynökség irányítása alatt áll. Maga a szerkezet nem jogsértő, hiszen offshore megoldásokat a befektetők származásuktól függetlenül rutinszerűen használnak. A következménye viszont az, hogy a nyilvánosság a láncolat végén álló tulajdonost nem látja.
A Brit Virgin-szigetek nemrég vezetett be nyilvántartást a tényleges tulajdonosokról, ám a külföldi állam többségi tulajdonában álló cégeknek nem kell adatot szolgáltatniuk. Amikor a riporterek a SAFE-hez köthető társaságok tulajdonosi adatait kérték, hibaüzenetet kaptak, a nyilvántartó szerv pedig a levelükre sem válaszolt.
Mit vásárolt a pekingi tőke Európában
A most feltárt kínai befektetések nyolc európai országot érintenek, mindenütt kisebbségi tulajdonszerzéssel. Spanyolországban egy karibi cégen, majd három luxemburgi holdingszinten át 33,75 százalékot birtokol abban a vállalatban, amely egy másik spanyol társaságon keresztül teljes egészében a Madrileña Red de Gas gázelosztó tulajdonosa. A szolgáltató több százezer madridi háztartáshoz, illetve vállalkozáshoz juttatja el a földgázt.
Nagy-Britanniában az ügynökség 49 százalékos közvetett részesedéssel rendelkezik három nagy, szárazföldi szélerőműparkban Walesben, továbbá a skót felföldön. Ingatlanportfóliójába tartozik a bristoli Cabot Circus bevásárlóközpont, a Leicester melletti Fosse Shopping Park, valamint több brit egyetem diákszállása. A közlekedésbe is beszállt, hogy a Wight-sziget és a szárazföld közötti kompjárat üzemeltetőjének mintegy 10,63 százaléka áll közvetve a SAFE-hez kötődő cégek kezében.
Franciaországban egy luxemburgi befektetési alapon keresztül a Vauban Infra Fibre nevű optikaikábel-társaság nagyjából 1 százaléka került az ügynökséghez. A cég vidéki településeknek szolgáltat nagy sebességű internetet, emellett nagy városi adatközpontokat üzemeltet. Amszterdamban a SAFE közvetve 50 százalékot birtokol abban az ingatlanvállalatban, amelyé a Grand Hotel Krasnapolsky szállodaépületének egy része, valamint több lakóház a város piroslámpás negyedében.
A legérzékenyebb tételek Brüsszelben találhatók. Az ügynökség egy karibi-luxemburgi láncon keresztül részesedést szerzett abban a belga cégben, amely uniós intézmények, köztük az Európai Bizottság által használt irodaházat birtokol. Egy másik belga vállalatban is tulajdonos, amelyé a belga szövetségi rendőrség székházának otthont adó, belvárosi irodaépület. Az Európai Bizottság szóvivője megkeresésre azt közölte, hogy az intézmény az épületei teljes életciklusa alatt szigorú biztonsági követelményeket alkalmaz. Lengyelországban kilenc helyi cég áll a SAFE közvetett irányítása alatt; ezek 71 ingatlan-nyilvántartási bejegyzésben szerepelnek tulajdonosként vagy tartós földhasználati jog jogosultjaként, a telkeken pedig kilenc logisztikai központ működik, amelyeket többek között az Amazon, illetve a DPD használ.
Miért számít, hogy ki áll a láncolat végén
Az Európai Parlament és több európai titkosszolgálat korábban is jelezte az aggályait a kritikus infrastruktúrába, valamint a stratégiai ágazatokba irányuló kínai befektetések miatt. Brad Setser, a Külkapcsolatok Tanácsának Kínával foglalkozó kutatója, az amerikai pénzügyminisztérium volt helyettes államtitkára szerint a SAFE az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tett a befektetései nagyságrendjének eltitkolására, vagyis tudatosan kerüli a nyilvánosságot. Engin Eroğlu német európai parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy a homályos tulajdonosi szerkezet a stratégiai ágazatokban súlyos kockázatot hordoz, hiszen az Egyesült Államokban kínai vállalatok célzottan vásároltak katonai létesítmények melletti földterületeket.
A mérleg másik serpenyőjét Mario Esteban, a madridi Universidad Autónoma kelet-ázsiai tanulmányokat oktató professzora tartja. Álláspontja szerint vékony a határ a túlzott függőség elkerülése és aközött, hogy Európa minden Kínából érkező tőkét ellenségesnek minősítsen, miközben ezek a befektetések valódi hozzáadott értéket is teremthetnek. Ugyanakkor ő is növekvő átláthatatlanságot lát a vállalati tulajdonlásban, amit nem kizárólag kínai jelenségnek tart.
Az Európai Unió Bírósága 2022-ben visszavágta azt az uniós előírást, amely a tagállami tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tette. Alex Cobham, a Tax Justice Network vezérigazgatója szerint ez a döntés az ilyen szerkezetek feltárását tovább nehezítette. Ahogy az OCCRP-nek fogalmazott, hogy „Félnünk kellene a névtelenségtől.”
Kínai befektetések Magyarországon: amit látunk, és amit nem
Magyarország harmadik éve az európai kínai tőke legnagyobb célországa. A MERICS és a Rhodium Group adatai szerint 2025-ben 3,9 milliárd euró kínai működőtőke érkezett az országba, ami az Európai Unióba, illetve az Egyesült Királyságba irányuló 16,8 milliárd eurónak nagyjából a negyede. A magyar tétel a Magyar Nemzeti Bank 2026. július 24-i árfolyamán (1 euró = 362,73 forint) mintegy 1415 milliárd forintnak felel meg. Ez a pénz jórészt látható helyre ment: akkumulátorgyárak, valamint járműipari üzemek épülnek belőle, névvel, telephellyel, sajtótájékoztatóval.
A SAFE-típusú vásárlás pontosan az ellenkezője. Kisebbségi részesedést szerez, nem épít gyárat, ezért ritkán kerül a hírekbe. A magyar olvasó a cégnyilvántartásban a közvetlen tulajdonost látja, a lánc végén álló tényleges tulajdonost viszont nem: a tényleges tulajdonosi nyilvántartás itthon nem nyilvános. Az adatokhoz harmadik személy csak díj ellenében, okirattal igazolt jogos érdek alapján, előzetes engedéllyel juthat hozzá, ahogy azt az Afad-törvény előírja. A kritikus infrastruktúra tulajdonosi hátterét emiatt az állampolgár nem tudja ellenőrizni, csak a hatóság.
Uniós szinten mozdult a szabályozás. A Tanács 2026. június 8-án fogadta el a külföldi befektetések átvilágításáról szóló (EU) 2026/1386 rendeletet, amelyet június 26-án hirdettek ki, és amely július 16-án lépett hatályba. A rendelet 2028. január 17-től alkalmazandó: minden tagállamnak kötelező átvilágítási rendszert kell működtetnie közös minimális ágazati körrel, ráadásul a szabályok az uniós leányvállalaton keresztül végrehajtott külföldi befektetésekre is kiterjednek. Egy luxemburgi holdingon át vezetett felvásárlás emiatt elvben nem csúszik ki többé az átvilágítás alól. A döntés joga viszont tagállami kézben marad, az új előírásokat pedig másfél év alatt kell átültetni, így a mostani, láthatatlan szerkezetek legalább 2028-ig a helyükön maradnak.
A Polkorrekt véleménye
A kérdés nem az, hogy a kínai befektetések útját el kell-e zárni Európa előtt, hiszen a kínai állami tőke ma is a gazdaság része. A kérdés az, hogy a hétköznapi ember megtudhatja-e, ki áll a gázelosztója, az internetszolgáltatója vagy éppen a rendőrsége irodaházának tulajdonosa mögött.
Ma nem tudhatja meg, és ezt nem egyedül Peking titkolózása okozza, az uniós tagállamok maguk zárták el a tényleges tulajdonosi adatokat a nyilvánosság elől, Luxemburg pedig évtizedek óta üzletet csinál a homályból. Aki a rezsiszámlát fizeti, annak joga van tudni, kinek a vagyonát gyarapítja. Amíg egy nemzetközi oknyomozó csapatnak fél Európán át kell nyilvántartásokat összeollóznia ahhoz, ami egyetlen kattintás lehetne, addig az átláthatóság a szabályozásban puszta díszlet marad.
Források
- OCCRP: A Police HQ, Wind Farms, and Natural Gas: Mapping China’s Investments in Europe, 2026. július 24., https://www.occrp.org/en/investigation/a-police-hq-wind-farms-and-natural-gas-mapping-the-european-holdings-of-chinas-central-bank
- MERICS (Németország) és Rhodium Group: éves elemzés a kínai közvetlen külföldi befektetésekről Európában, 2025-ös adatok, 2026. [FORRÁS: az eredeti jelentés pontos címe és linkje – beszerzendő]
- Portfolio.hu (Magyarország): Ömlik a kínai tőke Európába, Magyarország a listavezető, 2026. június 13., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260613/omlik-a-kinai-toke-europaba-magyarorszag-a-listavezeto-842974 (a MERICS-Rhodium jelentés magyar adatainak ismertetése)
- Az Európai Unió Tanácsa: sajtóközlemény a külföldi közvetlen befektetések átvilágításáról szóló rendelet felülvizsgálatáról kötött politikai megállapodásról, 2025. december 11., https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2025/12/11/foreign-direct-investment-council-and-parliament-reached-political-agreement-to-improve-fdi-screening/
- Herbert Smith Freehills Kramer (Egyesült Királyság): The New EU FDI Screening Regulation: Key Changes and Implementation Timeline, 2026. július, https://www.hsfkramer.com/notes/crt/2026-07/the-new-eu-fdi-screening-regulation-key-changes-and-implementation-timeline
- CMS (Egyesült Királyság): EU adopts new Foreign Investment Screening Regulation, 2026. július, https://cms.law/en/int/legal-updates/eu-adopts-new-foreign-investment-screening-regulation
- 2021. évi XLIII. törvény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről (Afad-törvény), Nemzeti Jogszabálytár, https://njt.hu/jogszabaly/2021-43-00-00
- Magyar Nemzeti Bank: hivatalos devizaárfolyam, 2026. július 24., 1 euró = 362,73 forint, https://www.mnb.hu/arfolyamok
