BYD Szeged kényszermunka árnyéka a kormány büszke gigaberuházásán
A BYD Szeged nemcsak Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházása, hanem mostanra egy súlyos munkaügyi botrány helyszíne is. Egy New York-i jogvédő szervezet jelentése szerint a gyár építkezésén heti hét napon, napi tizenkét órát meghaladó műszakokban dolgoztak, a béreket pedig sokszor visszatartották.
Az ügy a szegedi kormányhivataltól egészen az Európai Parlamentig jutott. A kínai vendégmunkások állítása szerint a megtorlástól való félelem miatt sokan inkább hallgattak. A kormány a beruházást sikertörténetként ünnepli, a háttérben mégis egyre több a kérdőjel.
Mit állít a jelentés a BYD Szeged építkezéséről?
A vádak forrása a China Labor Watch, amely 2025 októbere óta háromszor járt a helyszínen, és ötven munkással készített interjút. A szervezet áprilisi jelentése szerint a dolgozók napi 9-12 órát robotoltak, gyakran pihenőnap nélkül, éves túlórájuk pedig messze meghaladta a négyszáz órás törvényes korlátot.
A Szeged365 és a 168 beszámolója szerint egy munkás több mint egy év alatt csak az esős napokon pihent, túlórája pedig az 1200 órát is átlépte. A jelentés szerint a béreket késve vagy hiányosan fizették, többeket megfelelő papírok nélkül foglalkoztattak, ellenőrzéskor pedig nem a valós munkaidőt kérték tőlük.
A Szeged365 egy névtelen szakemberre hivatkozva arról is beszámolt, hogy az alapozás hibái miatt több daru a földbe süllyedt, ami a később felhúzott szerkezetek biztonságát is fenyegetheti.
A nyomok egy ismerős alvállalkozóhoz vezetnek. Az Index szerint a kivitelezésben részt vevő AIM Construction Hungary annak a Jinjiang Construction Groupnak a leányvállalata, amely miatt 2024-ben a BYD brazíliai gyáránál is botrány robbant ki.
Az ottani hatóságok rabszolgaszerű körülményeket állapítottak meg, ezért a cég akkor megszakította az együttműködést. Brazíliában 2025 májusában az ügyészség pert is indított a BYD és két alvállalkozója ellen a bahiai üzem körülményei miatt. A figyelmeztető jelek tehát nem most bukkantak fel először.
Hogyan kezeli a BYD Szeged ügyét a hatóság?
A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot indított a munkajogi szabályok betartásáról. A BYD és az érintett alvállalkozók ugyanakkor visszautasították a vádakat, vagy nem reagáltak érdemben. Az ügy közben túllépte az országhatárt, hogy a CNBC szerint az Európai Parlament három képviselője kérdéseket intézett az Európai Bizottsághoz, és Brüsszel is vizsgálja az esetet. Egy ekkora fejlesztésnél a tét nem csupán jogi, hanem a magyar állam hitelességéé is.
A helyi mérleg sem makulátlan. A 168 szerint Szeged önkormányzata négyzetméterenként mintegy 563 forintért vette meg a földeket a gazdáktól, majd több mint 9400 forintért adta tovább a beruházónak. Eközben a munkavállalók maguk próbálnak fellépni, hogy a dolgozók új érdekképviseletet hoztak létre, a Magyar Gyáripari Szakszervezetet, amely a magyar és a kínai munkásokat egyaránt várja, a belépési papírokat pedig mandarin nyelven is elérhetővé teszi. A megyei lap mindeközben inkább a bérverseny és a fejlesztés jó hírét emelte ki, a kemény munkaügyi szálat a független szerkesztőségek vitték.
A Polkorrekt véleménye
Egy autó akkor olcsó, ha valaki más fizeti meg az árát, és Szegeden ez a valaki a kizsigerelt vendégmunkás lehet. A kormánynak nem a szalagátvágás fotóit kellene gyártania, hanem a munka törvénykönyvét betartatnia a saját büszkeségén is. A Polkorrekt szerint a BYD Szeged akkor lesz valódi siker, ha a gyár falai mellé tisztességes bért, emberi műszakot és valódi ellenőrzést is felhúznak. A beruházás nagysága nem mentség, hanem felelősség.
