Klímatörvény: ma jár le a határidő, mégsincs új jogszabály

A klímatörvény ügyében ma jár le egy fontos határidő, új jogszabály mégsem született. A miniszterelnök országgyűlési felszólalása szerint az Alkotmánybíróság egy éve kötelezte az Országgyűlést a hiányosságok pótlására, a határidő pedig éppen most telik le.
A mostani vízválság közepén ez nem jogi formaság, hanem a kisember biztonságának kérdése.
Az Alkotmánybíróság egy éve adott határidőt
A testület korábbi döntése szerint a régi szabályozás sérti a jövő nemzedékek jogait és az elővigyázatosság elvét, ráadásul nem ad érdemi választ az ország klímavédelmi kihívásaira. Az Alkotmánybíróság ezért egy éve írta elő a pótlást.
A kormányfő beszéde szerint az új jogszabály a mai napig nem készült el, vagyis a határidő eredménytelenül telik le. Egy éve húzódik tehát egy alkotmányos kötelezettség, amelynek éppen ma jár le a határnapja.
Miért fontos a klímatörvény a vízválságban
A mostani hetek pontosan megmutatják, mi forog kockán. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a Homokhátságról egy Balatonnyi víz hiányzik, a Portfolio adatai szerint pedig az ország nagy részén kritikusan száraz a talaj középső rétege.
Egy működő, kötelező erejű keret köti össze az aszály elleni védekezést, a vízmegtartást és a mezőgazdaság felkészítését. Enélkül a válaszok esetiek maradnak, riasztásról riasztásra, évről évre.
A mostani forróság nem a véletlen műve. A World Weather Attribution kutatócsoport gyorsvizsgálata szerint a júniusi európai hőhullám ember okozta éghajlatváltozás nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna, és ma nagyjából kétszázszor valószínűbb, mint húsz éve.
Egy ilyen léptékű változásra alkalmi tűzoltással nem lehet felelni, ehhez kell a kiszámítható, kötelező keret. A hosszú távú alkalmazkodás éppen az a feladat, amelyet a megsemmisített régi szabályozás nem teljesített.
Beszéd és tett között
A kormányfő a vízmegtartást és az új jogszabályt is megígérte az Országgyűlésben. A bejelentés fontos, a mérce viszont a végrehajtás. Az új kormány hetek óta van hivatalban, az előírt szabályozás mégis hiányzik, miközben az óra ma lejár.
A felelősség itt is megoszlik, hiszen a kifogásolt korábbi törvényt az előző parlament fogadta el, a pótlás határideje viszont a mostani többségre maradt.
Az MTI mostani tudósításai a kormányváltás óta a régi kabinet mulasztásait emelik ki, korábban viszont éppen azt a politikát védték, amely a határidőt megteremtette. A kisember szempontjából a keretezés iránya másodlagos, a hiányzó jogszabály a lényeg. A számonkérés akkor hiteles, ha minden kormányt ugyanazzal a mércével mér, függetlenül attól, ki ül éppen a kormányrúdnál.
A kisember mit nyer a klímatörvény nyomán
A jó szabályozás nem a jogászoknak készül. Egy kiszámítható keret azt jelenti, hogy a gazda tervezhet, az önkormányzat forrást kap a vízpótlásra, a háztartás pedig nem tartálykocsihoz jár vízért minden kánikulában. A KEHOP Plusz programból az Agrárágazat szerint az állam 26,4 milliárd forintot fordít a Dél-Homokhátság vízpótlására. Ezeknek a lépéseknek a kerete és garanciája hiányzik, amíg a törvény késik, a vidék pedig riasztásról riasztásra él.
A Polkorrekt véleménye
A lejáró határidő nem a politikusok presztízskérdése, hanem a vidék vízének ügye. Egy elhúzott klímatörvény azt üzeni, hogy a hosszú távú biztonság megint vár egy ciklust. A Polkorrekt azt kéri számon, mikor lesz végre kötelező erejű kerete a vízmegtartásnak, nem azt, ki hibáztat kit a késésért. A kisember nem törvényszöveget iszik, hanem a vizet, amelyet a szabályozás hivatott megvédeni.



