Soproni azbeszt a határon túlról érkezett méreg az idősek otthonáig
A soproni azbeszt mostantól nem elvont veszély, hanem konkrét cím. A Soproni Szociális Intézmény Balfi úti és Kossuth Lajos utcai telephelyén igazolódott a szennyezés gyanúja, erről a kisalfold.hu számolt be. Az intézmény az érintett zónákat azonnal lezárta, majd hivatalos bejelentést tett a kormányhivatalnak.
Ott idős ellátottak élnek, dolgozók fordulnak meg nap mint nap, vagyis a hónapok óta húzódó botrány elérte a legkiszolgáltatottabbakat. A talajt kalcium-kloridos kezeléssel próbálták megkötni, ami inkább tűzoltás, mint megnyugtató megoldás.
Honnan jött a soproni azbeszt?
A nyom Ausztriába vezet, pontosabban négy burgenlandi bányába. Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf és Rumpersdorf kőzúzaléka került az elmúlt években Magyarországra. Ezt az olcsó, természetes módon azbeszttel szennyezett követ utakhoz, parkolókhoz, sőt magánházak bejáróihoz is felhasználták.
Az Index és a Világgazdaság szerint a NAV adatai alapján 2015 és 2026 között több mint 250 magyar településre érkezett szállítmány az érintett bányákból. A listát Németh Martin büki képviselő közérdekű adatigénylése hozta felszínre, jóllehet az adatok egyelőre csak az árumozgást bizonyítják, nem a tényleges szennyezést.
A teher nem oszlik el egyenletesen. Az itteni szennyezés csupán egyetlen pont egy nyugat-magyarországi térképen, amelyen Vas és Győr-Moson-Sopron a leginkább érintett. A források szerint Szombathelyen, Sopronban és Kőszegen a legsúlyosabb a kép. A vasi megyeszékhelyen tizenhárom parkolót zártak le, az Olad Plató városrészben pedig egy közel tizenhét kilométeres útszakasz is gyanúba keveredett.
Mit tett a város?
Sopron sokáig azt közölte, hogy saját út- és közterületi fejlesztéseihez nem használt szennyezett anyagot. A NAV-lista azonban újranyitotta a kérdést, a mintavételek pedig beigazolták az aggodalmat.
Farkas Ciprián polgármester tájékoztatása szerint a MAir-Scope Kft. szakemberei 34 útszakaszt vizsgáltak meg. Az érintett utcákban sebességkorlátozást vezettek be, kihelyezték a behajtást tiltó táblákat, a felületeket pedig előbb porkötő kezeléssel, majd lezárással igyekeztek biztonságossá tenni.
A kockázat viszont nem a táblák kihelyezésével ér véget. Az azbeszt mikroszkopikus szálai belélegezve a tüdőben rakódnak le, a betegség pedig sokszor csak 10-40 év múlva jelentkezik tüdőrák, azbesztózis vagy mezotelióma formájában.
A Greenpeace korábbi mérései szerint egyes hazai helyszíneken köbméterenként 35 ezertől 292 ezerig terjedő azbesztszál koncentrációt rögzítettek, miközben a burgenlandi ajánlás az 1000 szál alatti értéket tartja elfogadhatónak. A szervezet szerint a leaszfaltozás vagy a földdel takarás csak elodázza a bajt.
Ki felel a soproni azbeszt ügyében?
A felelősség kérdése a határon ível át. A Greenpeace azt követeli, hogy Ausztria vegye vissza a Magyarországra szállított törmeléket, és fizessen kártalanítást az önkormányzatoknak, a cégeknek és a magánszemélyeknek.
A magyar kormány szerint az osztrák fél nem adott megfelelő tájékoztatást, ezért átfogó vizsgálatot kért. Magyar Péter első bécsi útját éppen ez az ügy árnyékolta be. A méreg mégis egyelőre helyben marad, miközben az idősotthonban lakók a döntéshozók vitáit aligha tudják kivárni.
A Polkorrekt véleménye
Egy idősotthon udvarán nem a vitának van helye, hanem a takarításnak. Ha bizonyított, hogy osztrák bányából érkezett mérgező kő került magyar utcákba és intézményekbe, akkor a számlát annak kell állnia, aki a hasznot zsebre tette, nem a soproni nyugdíjasnak.
A Polkorrekt szerint a kormánynak nem nyilatkozatháborút, hanem kötelező osztrák kártérítést és gyors, ingyenes mentesítést kell kicsikarnia. A por nem ismeri a határt, a felelősség viszont nagyon is annak két oldalán dől el.
