Megtorpant a „Lex Orbán”: miért került le a napirendről az alaptörvény-módosítás?

Hirtelen megtorpant a parlamentben a „Lex Orbán” néven elhíresült alaptörvény-módosítási javaslat.

Bár a Tisza Párt eddigi retorikája a gyors és radikális rendszerváltásra épült, a törvényhozási folyamat a részletes vita után váratlanul lelassult: az előterjesztés nem szerepel az Országgyűlés jövő heti napirendjén.

A Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által benyújtott indítvány célja egyértelmű volt: visszamenőleges hatállyal, 1990-től számítva maximalizálnák a miniszterelnöki megbízatást nyolc évben, ezzel végleg elzárva az utat Orbán Viktor elől.

Bár a bizottsági és plenáris viták gyorsan lezajlottak, a folyamat a törvényalkotási bizottság szakaszában elakadt. A parlament honlapja szerint az előterjesztők tájékoztatójára várnak, és a június 4-i bizottsági ülésen sem került terítékre a téma. Emiatt a következő plenáris ülésen – június 8-án és 9-én – már biztosan nem kerülhet sor a zárószavazásra.

Találgatások: taktikai húzás vagy alapvető módosítás?

A késlekedés mögött több forgatókönyv is felsejlik.

Az egyik a további szigorítás. Eszerint a Tisza Párt esetleg újabb módosító javaslatokon dolgozik, hogy a tervezetet hermetikusan zárja le, elkerülve a jogi kiskapukat.

A másik a Kekva-szál. A törvényjavaslat nemcsak a kormányfői ciklusokat, hanem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működését is érinti. A csúszás oka lehet, hogy a kormányzati szakértők még finomítják azokat a passzusokat, amelyek a NER-vagyonok kezelését érintik.

Nem mellékes persze a politikai megfontolás sem, hiszen az sem kizárt, hogy a nemzetközi figyelmet kiváltó alkotmányos viták (különösen a Velencei Bizottság közelgő vizsgálata) miatt a kormányoldal óvatosabb taktikára váltott, hogy elkerülje az alkotmányos puccs vádját.

Fókuszban az új bizottságok és a devizahitelesek

A parlament jövő heti munkarendje a „Lex Orbán” helyett más ügyekre összpontosít. A képviselők elsődleges feladata négy új vizsgálóbizottság felállítása és tagjainak megválasztása lesz. Emellett a napirend kiemelt témája a devizahiteleseket érintő törvénycsomag, amely a folyamatban lévő végrehajtási eljárások rendezését célozza, valamint a politikai reklámokat és beruházási szabályokat érintő módosítások.

A „Lex Orbán” körüli bizonytalanság azonban azt jelzi: a Tisza Párt számára a törvényhozási folyamat mégsem annyira egyszerű, mint ahogy azt a májusi benyújtáskor remélték. A következő hetek megmutatják, hogy a javaslat csupán parkolópályára került, vagy a kormányzó erők újraírják a rendszerváltás egyik legfontosabb sarokkövét.