Kettős váltás a rendőrség élén? A hatáskörök útvesztője a háttérben

Súlyos strukturális változások zajlanak a magyar rendvédelemben: Pósfai Gábor belügyminiszter váratlanul felmentette tisztségéből dr. Balogh János rendőraltábornagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetőjét.

A döntést, amelyről elsőként a Telex számolt be, még szerda reggel közölték a rendőri vezetőkkel, ám a lépés körül komoly jogi aggályok merülnek fel.

Balogh János 2018 óta töltötte be az országos főkapitányi tisztséget, karrierjét még 1990-ben, nyomozóként kezdte, és a terrorelhárításnál is jelentős szakmai utat járt be. Menesztése azonban – a jogi szabályozás tükrében – több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Bár a miniszteri bejelentés határozott, érdemes megjegyezni, hogy a hatályos jogszabályok értelmében az országos rendőrfőkapitány kinevezése és felmentése kifejezetten a miniszterelnök hatáskörébe tartozik, a belügyminiszter mindössze javaslatot tehet a döntésre.

Ebből adódóan szakmai körökben éles vita bontakozott ki arról, hogy a belügyminiszter egyoldalú, miniszterelnöki szignó nélküli döntése egyáltalán érvényes-e, vagy csupán egy hatalmi túllépésről van szó, amely nem állja ki a közjogi érvényesség próbáját.

Átfogó tisztogatás a szerveknél

A rendőri vezérkar lefejezése nem egyedi eset, a miniszteri tisztogatás egy nagyobb folyamat része. Pósfai Gábor keddi hatállyal már felmentette Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt is, akinek helyére Baricska Norbert Tamást, a BRFK eddigi bűnügyi helyettesét nevezte ki.

Pintér léptette elő, Pósfai Gábor nevezte ki BRFK-élére: kérdések Baricska Norbert Tamás múltjáról

A tárcavezető azonban nem állt meg a rendőri szerveknél, és a napokban leváltotta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokát is.

Az összehangolt, számos esetben jogilag vitatható gyorsaságú döntések arra utalnak, hogy a kormányzat a rendvédelmi csúcsvezetést teljes egészében új alapokra kívánja helyezni.

A Belügyminisztérium egyelőre nem reagált a menesztések pontos indoklását és az esetleges utódlás jogi aggályait firtató kérdésekre.