Svédország kiáll Kijev mellett: Pål Jonson szerint Ukrajna NATO-tagsága erősítené a katonai szövetséget
Ukrajnának egyértelmű utat kell biztosítani a NATO-csatlakozáshoz, mivel a harctéren edződött ukrán hadsereg és a gyorsan növekvő hazai védelmi ipar jelentősen megerősítené a szövetséget – jelentette ki Pål Jonson svéd védelmi miniszter szombaton Prágában.
A politikus a Globsec fórumon, a Politico Speakeasy rendezvényén beszélve megerősítette, hogy Stockholm hosszú távú euroatlanti perspektívát kíván nyújtani Kijevnek mind a NATO, mind az Európai Unió tekintetében. Jonson elismerte, hogy a szövetségen belül jelenleg nincs konszenzus az ügyben, és több tagállam határozottan ellenzi a folyamatot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO „nyitott kapuk” elve alapján egyetlen külső szereplőnek sincs vétójoga a demokratikus országok szuverén döntései felett.
Biztonsági előny és egyedülálló katonai kapacitás
A cseh fővárosban rendezett nemzetközi biztonságpolitikai fórumon Pål Jonson kifejtette, hogy Svédország álláspontja szerint minden olyan európai országnak joga van csatlakozni a NATO-hoz, amely teljesíti a tagsági követelményeket. Bár a kérdés az észak-atlanti szövetségen belül az egyik legérzékenyebb téma – mivel több szövetséges tart attól, hogy a túl gyors felvétel közvetlen háborúba sodorná a NATO-t Oroszországgal -, a svéd miniszter szerint Ukrajnára nem teherként, hanem jövőbeli biztonsági eszközként kell tekinteni.
„Hol máshol találunk Európában 110 harcképes dandárt? Hol máshol találjuk meg azt az innovációs rendszert és technológiai rugalmasságot, amelyet Ukrajna az elmúlt években felmutatott? És hol találunk ekkora ipari kapacitást?” –
tette fel a kérdést a svéd védelmi tárca vezetője, rámutatva az ukrán fegyveres erők egyedülálló méretére és tapasztalatára.
Hatékony védelmi piac a háború árnyékában
Jonson külön kiemelte az ukrán védelmi szektor strukturális átalakulását. Véleménye szerint az ukrán hadiipar és védelmi piac mára Európa egyik leghatékonyabb és leginnovatívabb ágazatává vált. Ennek fő oka, hogy Kijev az orosz invázió kezdete óta deregulálta és privatizálta a szektort, valamint megnyitotta a piaci versenyt a magánszereplők előtt.
Ez a gazdaságpolitikai fordulat lehetővé tette, hogy Ukrajna figyelemre méltó sebességgel skálázza fel a saját fegyver- és haditechnikai gyártását, különösen a dróntechnológia és a tüzérségi eszközök terén. A svéd miniszter szerint ez a technológiai és ipari bázis a NATO egésze számára komoly stratégiai előnyt jelentene a jövőben, ami indokolttá teszi az integrációs folyamat fenntartását az ellenérvek dacára is.
