Uniós források: mit hoz a következő hét év Fejér vármegyének?
Fejér vármegyét a gazdag, iparosodott megyék között szokás emlegetni, ezért kevés szó esik arról, mit jelent neki a brüsszeli alku az uniós források új rendszeréről. A KSH adatai mást mutatnak, hogy a megye egy főre jutó GDP-je 2016 óta az országos átlag 105 százalékáról 88 százalékára csúszott vissza.
A déli részén, a Mezőföldön közben az ország egyik belső perifériája húzódik.
Hol tart ma Fejér vármegye?
A KSH vármegyei táblája szerint Fejérben 2024-ben az egy főre jutó GDP 7,47 millió forint volt, az országos átlag 87,7 százaléka. 2016-ban ugyanez a mutató még 105,3 százalékon állt. A megye a vármegyei rangsorban a negyedik, de a lejtő egyértelmű: nyolc év alatt az országos átlag fölül alá került.
Európai mércével a kép még józanítóbb. Az Eurostat 2024-es adatai szerint a Közép-Dunántúl régióban, amelyhez Fejér tartozik, az egy főre jutó GDP az uniós átlag 66 százaléka. Brüsszel szemében tehát Fejér egy kevésbé fejlett régió része, nem a gazdag nyugati régióké.
Mennyi uniós forrás jutott most a vármegyének?
A Fejér Vármegye Integrált Területi Program 2024 decemberi változata szerint a megye TOP Plusz kerete 73,22 milliárd forint a 2021-2027-es ciklusra. Ebből 22,3 milliárd jut a fenntartható városfejlesztésre. Székesfehérvár 13,58 milliárdot, Dunaújváros 4,65 milliárdot, Gárdony 2,19 milliárdot, Mór 1,9 milliárdot kapott ebből a keretből.
A „fenntartható vidékfejlesztés” címszó alatt 78 település osztozik 30,28 milliárd forinton. A program dokumentuma szerint ebből a keretből újulhatnak meg többek között a belterületi utak, az önkormányzati épületek és a helyi szolgáltatások. Egészségügyi alapellátásra és járóbeteg-ellátásra 1,39 milliárd, bölcsődékre 1,05 milliárd, óvodákra 1,83 milliárd forint jut a vármegyében.
Ki mit mond Fejér vármegye uniós forrásairól?
A brüsszeli csúcs körüli kommunikációban sem a kormány, sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk nem beszélt vármegyei vagy regionális szinten. A kormány a nemzeti borítékot, a Fidesz az elveszett 2,1 milliárd eurót, a Fidesz-közeli sajtó Ukrajna támogatását állította a középpontba. A Fejér Vármegyei Önkormányzat honlapján és a megyei sajtóban a Polkorrekt nem talált reakciót a 2028 utáni keretre.
Ez azért feltűnő, mert a Bizottság javaslata szerint a felzárkóztatási pénz egyetlen nemzeti tervben érkezne. A szakmai elemzések szerint a javaslat nem írja elő, hogy a vármegyék saját keretet kapjanak. Fejér mostani integrált területi programja éppen ilyen saját keret alapján készült.
A Mezőföld, amiről senki nem beszél
A vármegyei program maga írja le, hogy a Mezőföld az Észak-Tolnával és Északkelet-Somoggyal együtt az ország egyik egységes belső perifériája. Gyenge a központok munkahelyteremtő szerepe, kedvezőtlen a gazdasági szerkezet. A dokumentum szerint a térségben a természetes fogyás és az elöregedés mellett folyamatos az elvándorlás is.
A Sárbogárdi járás a komplex programmal fejlesztendő, az Enyingi járás a fejlesztendő járások közé tartozik. A program szerint a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás kevés munkaerőt igényel, ezért a jó termőföld ellenére kevés a helyi munkahely. A Mezőföld Programra 4,79 milliárd forint jut a 73,22 milliárdos keretből.
A legárulkodóbb szám a táblázatok mélyén van. A TOP Plusz országos feltétele szerint a vármegyéknek a keretük legalább tíz százalékát a leghátrányosabb, komplex programmal fejlesztendő járásokra kell fordítaniuk. Fejérben ez 7,32 milliárd forint lett volna. A vármegye a Sárbogárdi járásra 5,21 milliárdot tervezett, vagyis a keret 7,11 százalékát.
Mit jelent ez vidéken és a városban?
Székesfehérvár egyedül csaknem háromszor annyit kap, mint a teljes Mezőföld Program. A vármegyei program a nagyváros többletforrását a megyeszékhelyi szerepével indokolja, és ez szakmailag védhető. A Mezőföld viszont épp az a térség, ahol a piac magától nem hoz munkahelyet, ezért ott minden elmaradt beruházás tovább gyorsítja az elvándorlást.
A következő ciklusban ez a különbség nőhet is. Ha az uniós források egy központi nemzeti tervbe kerülnek, a Mezőföld kistelepüléseinek már nem a vármegyei kereten belül kell versenyezniük, hanem országosan.
A vármegyei program adatai szerint a Mezőföld Program 22 településéből mindössze hatnak van önálló polgármesteri hivatala, a többi közös hivatalt tart fenn. Saját pályázati apparátus nélkül ezek a községek egy országos versenyben nehezen tartanak lépést a nagyvárosokkal.
Mit jelent ez a hétköznapi embernek?
Egy mezőföldi faluban élő családnak a következő hét évben az lesz a kérdés, megmarad-e a bölcsőde, felújítják-e az orvosi rendelőt, lesz-e járható út a járásközpontig. Ezek a beruházások eddig a vármegyei TOP Plusz-keretből valósultak meg. Ha a keret helyett egyetlen központi terv dönt, ezek a beruházások már egy országos döntésen múlnak.
Székesfehérváron vagy Dunaújvárosban élve is van tét. A megye relatív visszaesése azt mutatja, hogy az ipari háttér önmagában nem véd meg a lemaradástól.
A Polkorrekt véleménye
Fejér vármegye nem gazdag megye, hanem egy kettészakadt megye, és ezt a saját területfejlesztési dokumentumai is leírják. A brüsszeli alku most dönti el, marad-e a következő ciklusban vármegyei keret, amelyből a Mezőföld is biztosan részesül.
Erről a kérdésről a megye országgyűlési képviselőinek és a vármegyei közgyűlésnek is most kellene megszólalnia, nem 2028-ban, amikor a nemzeti terv már kész. Aki ma hallgat, az a Sárbogárdi járás következő hét évéről hallgat.
Források
- KSH 21.1.2.2.: Egy főre jutó GDP vármegye és régió szerint
- Eurostat regionális GDP-adatok 2024 (Wikipedia-összesítés)
- Fejér Vármegye Integrált Területi Program 2021-2027, 5.0 változat, 2024. december 10.
- Fejér Vármegyei Önkormányzat: elfogadott területfejlesztési dokumentumok
- Bruegel: National plans, regional voices
- Economx: von der Leyen terve és a kohéziós források, 2026. május 14.
- 444: nemzeti boríték, 2026. október 15.
- Infostart: a Fidesz-KDNP közleménye, 2026. október 14.
