Kossuth téri tüntetés: ezren sem voltak, Orbán nem ment el
Néhány száz ember gyűlt össze szombat este a Kossuth téri tüntetésen, amelyet „Ne féljetek 2.0″ címmel hirdettek meg jobboldali influenszerek és civil szervezetek. Orbán Viktor nem jelent meg, és ezúttal a közösségi oldalán sem hívta oda a híveit.
A színpadon tizenöt szónok beszélt, közülük az egyik revansot ígért, a másik néhány perccel később a megbékélést sürgette. A Fidesz-közeli lapok kemény üzenetekről írtak, a független sajtó a jobboldal szétesését látta, a Tisza-kormány pedig egyetlen mondattal sem reagált.
Mi történt a Kossuth téri tüntetésen?
A Ne féljetek 2.0 rendezvényt a KözTér nevű YouTube-csatorna és a CitizenGO szervezte. A szervezők között volt Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője, Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes, Huth Gergely, a Pesti Srácok volt főszerkesztője, Renge Zsolt fővárosi fideszes politikus, Kohán Mátyás, a Mandiner volt újságírója, Szabó László önkormányzati képviselő, valamint Kurucz Dániel, a KözTér alapítója. Ezt a névsort az Index közölte szeptember 5-én.
A szervezők nem klasszikus tüntetést ígértek, hanem interaktív közösségi workshopot. Bárki jelentkezhetett kétperces, videóra vett beszéddel, a beküldők közül végül hárman kaptak szót a színpadon. Az estét táncház és zenés program zárta, ismert fellépő vagy zenekar viszont nem szerepelt a programban. A zenét egy lemezlovas szolgáltatta régi magyar slágerekből.
Fidesz-oldal: a párt eltolta magától a Ne féljetek 2.0 rendezvényét
A Magyar Nemzet élőben közvetített, majd „kemény üzenetekről” írt, az Origo szerint pedig a tér a kezdésre szépen megtelt.
A pártot magát azonban gyorsan elválasztották az ügytől. Szakács István, a Megafon egykori influenszere még aznap közleményt adott ki, hogy „A rendezvény mögött nem a Fidesz-KDNP áll.” Minden ezzel ellentétes cikket politikai manipulációnak nevezett, majd Kurucz Dánielt bírálta, amiért a saját oldalán álló embereket támadja (Vadhajtások, szeptember 5.).
Orbán Viktor a közösségi oldalán semmit nem írt a rendezvényről. Dull Szabolcs elemzése szerint ez azt mutatja, hogy a párt nem vállalt közösséget az eseménnyel. Több fideszes képviselő viszont ott volt: Pócs János és Takács Péter szelfit tett közzé a helyszínről, Szabó László, a XI. kerületi Fidesz képviselője pedig fel is szólalt (Economx, szeptember 5.).
Tisza-kormány: teljes csend
A Kossuth téri tüntetésre kormányzati közlemény, miniszteri nyilatkozat vagy miniszterelnöki reakció a keresések alapján nem érkezett. Magyar Péter aznap este a kampányhajrá régi felvételét osztotta meg a Facebookon. A kormány közvetve mégis jelen volt a színpadon: Horváth Tamás arról beszélt, hogy a Tisza feljelentette a Mi Hazánkhoz közel álló Bűnvadászokat, mire a tömeg skandálni kezdte a szervezet nevét.
Mi Hazánk: a lap ott volt, a párt nem
A Magyar Jelen főszerkesztője társszervezőként és szónokként is szerepelt, a lap előzetesen népszerűsítette a rendezvényt. Horváth Tamás a színpadról megköszönte, hogy a Betyársereg vállalta a biztosítást, és intézkedett is egy provokátorral szemben (444, szeptember 5.). Toroczkai László és a pártvezetés viszont nem nyilatkozott az eseményről.
https://telex.hu/video/2026/09/06/tuntetes-ellenzek-kurucz-daniel-kossuth-ter
Mit mutatnak az adatok a Kossuth téri tüntetés létszámáról?
A Facebook-eseménynél több mint 1300-an jelezték a részvételt. A helyszínen az Index szerint néhány százan gyűltek össze a kezdésre, a 444 tudósítója pedig úgy fogalmazott, hogy nagyon sok jóindulattal számolva ezren lehettek. A Telex szerint a tér egy része telt meg. Hivatalos rendőrségi becslés nem készült, ezt még a Magyar Nemzet összefoglalója is rögzíti.
A 444 két árulkodó részletet közölt. A villamosforgalmat nem kellett leállítani a rendezvény miatt, a kivetítőn pedig csak egy erősen kifacsart kameraállásból lehetett tömeget mutatni. Érdemes ezt összevetni az előzménnyel: a júniusi „Ne féljetek!” demonstrációra a szervezők harmincezer résztvevőt mondtak be, amit a helyszíni tudósítások akkor sem támasztottak alá.
A beszédek tartalma legalább ennyire beszédes. Huth Gergely szerint „eljön a revans ideje, hamarabb, mint gondolnák”, és a hazaárulók a magyarok ítélőszéke elé kerülnek (Telex, szeptember 5.). Néhány szónokkal később Ábrahám Róbert pontosan az ellenkezőjét mondta, szerinte ugyanis a revánsvágy helyett építkezni kell, mert „a hazánk szellemi megszállás alatt áll” (MTI, szeptember 5.). Teleki Béla, a CitizenGO magyarországi vezetője a miniszterelnökről közölte, hogy „nem kívánok beszélni, mert annyira jelentéktelen figurának tartom” (Index, szeptember 5.).
Mit jelent ez vidéken: tizenegy megyei lap, egyetlen budapesti szöveg
A Kossuth téri tüntetés budapesti esemény volt, területi hatása nincs. A vidéki olvasó mégis kapott róla tudósítást, méghozzá mindenhol ugyanazt. A Magyar Nemzet összefoglalóját szó szerint, azonos címmel és azonos fotóval közölték a Mediaworks hálózat megyei lapjai.
- bama.hu, Baranya
- boon.hu, Borsod-Abaúj-Zemplén
- delmagyar.hu, Csongrád-Csanád
- duol.hu, Dunaújváros és környéke
- feol.hu, Fejér
- haon.hu, Hajdú-Bihar
- heol.hu, Heves
- kemma.hu, Komárom-Esztergom
- kisalfold.hu, Győr-Moson-Sopron
- nool.hu, Nógrád
- veol.hu, Veszprém
Egyetlen helyi mondat, egyetlen helyi megszólaló és egyetlen megyei adat sincs bennük. A cikkek egyedül abban különböznek, hogy a végükön az adott lap saját hírlevelére hívják fel a figyelmet. A megyei lapok tehát országos rovatban, helyi tartalom nélkül tálalták a fővárosi eseményt annak az olvasónak, akit a saját településén egészen más ügyek érintenek.
Ez azért is szembeötlő, mert a színpadról éppen a vidék megszólítását tűzték ki célul. Az MTI összefoglalója szerint a szónokok a fiatalság, a középosztály, az értelmiség, valamint a város és a vidék elérését nevezték feladatnak. Vidéki szervezet, polgármester vagy helyi közösség viszont nem kapott szót, és a megyei lapok sem kérdeztek meg egyetlen helyi résztvevőt sem.
Mit jelent ez a hétköznapi embernek?
Az áprilisi kormányváltás után először látszik, hogy a korábbi kormánypárt holdudvara nem egy irányba mozog. A Kossuth téri tüntetés színpadán egyszerre hangzott el az elszámoltatás ígérete és a kiengesztelődés programja, a szervezők pedig a Fidesz nevét is kerülték. Aki azt szeretné tudni, kik és milyen programmal pályáznak 2030-ban a szavazatára, annak ez az este pontosan azt mutatta meg, hogy erre ma nincs válasz.
A másik kézzelfogható tanulság a sajtóé. A Kossuth téri tüntetésről egyszerre lehetett olvasni megtelt teret és néhány száz embert, kemény üzeneteket és zavaros kavalkádot. Hivatalos létszámbecslés hiányában az olvasó a szerkesztőségek szemére van utalva, a megyei lapok pedig ehhez sem tettek hozzá semmit.
A Polkorrekt véleménye
Egy tüntetés attól még lehet hír, hogy kevesen mennek el rá. Ez az este viszont nem a jobboldal újjászerveződéséről szólt, hanem arról, hogy a szervezők maguk sem tudják, mit szerveznek. Amikor egy rendezvényen a bosszú ígérete és a szeretetország hirdetése ugyanabba a másfél órába fér bele, ott nem program születik, hanem közönséget keresnek. A Tisza-kormány hallgatása viszont ugyanolyan rossz válasz, hogy ha a színpadról megnevezett minisztereket fütyülik ki, arra egy demokratikus kormánynak illik reagálnia, nem pedig átnéznie rajta.
Források
- Index élő tudósítás, 2026. szeptember 5.
- Telex, „Huth Gergely a Kossuth téren”, 2026. szeptember 5.
- 444, helyszíni tudósítás, 2026. szeptember 5.
- HVG az MTI alapján, 2026. szeptember 5.
- Economx, Dull Szabolcs elemzésével, 2026. szeptember 5.
- Vadhajtások, Szakács István közleménye, 2026. szeptember 5.
- Magyar Nemzet és a Mediaworks megyei lapjai, 2026. szeptember 5.
- Origo, 2026. szeptember 5.
- Infostart az MTI alapján, 2026. szeptember 5.
