A felszámoló kijelölése: így lett sorsolásból számítógép
A felszámoló kijelölése ma egy elektronikus program dolga, amely véletlenszerűen választ a névjegyzékből. Nem mindig volt így.
Hogy miért kellett a jogalkotónak elvennie ezt a döntést a bírói mérlegeléstől, arra a Hajdú-Bét Rt. bedőlése és egy kecskeméti cégbíró soha le nem zárt ügye adja a legpontosabb választ. Az ügyben nem született jogerős ítélet, a nyomozásokat rendre megszüntették.
Mit állított a nemzetbiztonsági irat
A Nemzetbiztonsági Hivatal 2002 és 2003 között titkos információgyűjtést folytatott dr. Varga Miklós ellen, aki akkor a Bács-Kiskun Megyei Bíróság gazdasági ügyeit felügyelte, és maga is eljárt felszámolási ügyekben. A később nyílttá tett irat szerint a bíró a felszámoló kijelölésére szolgáló sorsolásos eljárás megkerülésével adott megbízást ismeretségi köréhez tartozó vállalkozásoknak. Az irat megállapításait az Átlátszó közölte 2015-ben.
Fontos elhatárolás. Ez a megfogalmazás nem ítélet, hanem egy titkosszolgálati irat értékelése. Varga Miklós ellen a Központi Nyomozó Főügyészség 2003-ban és 2006-ban is nyomozott, de vádemelés egyszer sem történt. Az érintett a sajtónak korábban azt válaszolta, hogy nem emlékszik szabálytalanságra, mindig a rendelkezésre álló iratokból dolgozott, és a felszámolót szakmai alkalmasság alapján választotta ki. Amíg nincs jogerős bírósági döntés, minden állítás alapos gyanú marad.
Hét hét alatt: hogyan került a Hajdú-Bét Debrecenből Kecskemétre
A megyeváltás időrendje önmagában is beszédes, és ez az a pont, ahol a felszámoló kijelölése tétté válik.
- 2003. december 17.: a debreceni székhelyű Hajdú-Bét Rt. megfellebbezi a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon ellene indított felszámolást.
- 2003. december 18.: a cég változásbejegyzési kérelmet nyújt be a székhely Kecskemétre helyezéséről.
- 2003. december 24.: Varga Miklós cégbíró végzést hoz, amelyet egy hitelező megtámad, mert a székhelyáthelyezéshez alapító okiratot is módosítani kellett volna.
- 2004. január 22.: a közgyűlés pótolja a hiányzó döntéseket, a napirend-kiegészítést a tulajdonos Wallis Rt. részéről Bajnai Gordon és Winkler Gyula írta alá.
- 2004. január 29.: megszületik a felszámolást elrendelő végzés Kecskeméten. A cégiratok a bírósági bélyegző szerint csak február 5-én érkeztek meg Debrecenből.
A dátumok közötti ellentmondásra a nyugdíjas cégbíró a 2015-ben újraindult nyomozásban a sajtóbeszámoló szerint nem tudott magyarázatot adni. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség egyébként maga is bírósághoz fordult a 2004. január 22-i közgyűlés alapszabályellenessége miatt.
A cég sorsa ismert, hogy a Hajdú-Bét a beszállítói követeléseket a felszámolás során 1,36 százalékban elégítette ki, és több mint 200 millió forint köztartozást hagyott hátra. A kisemmizett baromfitartókat végül az állam kártalanította, 2013-tól több mint 230 millió forint kifizetésével.
Amit a jog azóta megváltoztatott
A felszámoló kijelölése 2010 óta nem bírói mérlegelés kérdése. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/A. § (1) bekezdése szerint a bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével rendeli ki a felszámolót. A törvény kimondja, hogy a kirendelésnek átlátható és ellenőrizhető módszertan szerint kell történnie.
A részletszabályokat először a 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet, jelenleg a 15/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet tartalmazza. A program súlyozott halmazból, egyenletes eloszlás szerint választ. Külön szabály fékezi a túlterhelt felszámolókat, hogy amelyik cég folyamatban lévő ügyeinek száma a többiek átlagát legalább kétszeresen meghaladja, azt a program csak a hónap 8. napjáig veszi figyelembe. A kijelölő művelet eredménye és időpontja elmenthető és kinyomtatható.
https://pestisracok.hu/magyar-ugar/2012/04/jog-es-jogtalansag-korrupcio-a-birosagokon
Ez a szabályozás pontosan azt a mozgásteret szünteti meg, amelyet a Varga-ügy nyomozati iratai leírtak. A jogalkotó tehát elhitte, amit a bíróság soha nem mondott ki. Ezt az ellentmondást érdemes végiggondolni, hogy a rendszer szintjén elismerték a problémát, egyéni felelősséget viszont senki nem viselt érte.
Ami nem változott: a felelősségre vonás
A nyomozások sorsa önálló tanulmány tárgya lehetne. A 2003-ban indult eljárást 2004-ben megszüntették azzal, hogy a lehallgatások eredménye nem használható fel, mert a titkos információgyűjtés célja más volt. 2008-ban a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésben mondta ki, hogy az anyag a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009-ben mégis a felhasználhatóság hiányára hivatkozva zárta le az ügyet, azzal a kiegészítéssel, hogy időközben túl sok idő telt el.
A 2014-ben újraindított, csődbűncselekmény gyanúja miatt folytatott nyomozást a Kecskeméti Járási Ügyészség 2015-ben szüntette meg. Az indokolás szerint bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A döntés ellen károsultakat képviselő jogászok panaszt tettek, sőt a végzést hozó ügyész ellen feljelentés is született.
Fegyelmi eljárás a bíró ellen nem indult, pedig az első nyomozás idején még hivatalban volt. Ez azért jelentős, mert a bírói fegyelmi felelősség rendszere éppen az ilyen esetekre való, és nem függ a büntetőeljárás kimenetelétől. A cselekmények 2002 és 2004 közöttiek, így a büntethetőség elévülése ma már önálló akadály.
Mi az, ami még kideríthető
Az ügy nem lezárt, csak elhagyott. Aki tovább akar menni, a következő iratokat kérheti ki vagy szerezheti be, és ezek nem sajtóértesülések, hanem megszerezhető közokiratok:
- a Központi Nyomozó Főügyészség 2004-es és 2009-es megszüntető határozata a Nyom. 396/2003. számú ügyben;
- a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2008-as, a titkos információgyűjtés felhasználhatóságáról szóló végzése
- a Kecskeméti Járási Ügyészség 2015-ös megszüntető határozata és az ellene benyújtott panaszok elbírálása
- az Országos Bírósági Hivataltól közérdekű adatigényléssel, hogy hány fegyelmi eljárás indult bíró ellen korrupciós gyanú miatt, évekre bontva
- a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától: hány esetben tért el a bíróság az elektronikus kijelölés eredményétől a Cstv. szerinti kivételszabály alapján.
A Polkorrekt véleménye
Ebben a történetben az a legkínosabb, hogy a jogalkotó lényegében igazat adott a nyomozóknak, csak éppen névtelenül. 2010-ben kivették a felszámoló kiválasztását az emberi döntés köréből, és számítógépre bízták. Ezt egyetlen okból teszi egy állam: mert nem bízik a saját bíráiban.
Közben viszont annak a bírónak, akinek az ügyéből a tanulság született, nem lett semmi baja. Nyugdíjba ment, és a nyomozásokat egymás után zárták le olyan indokokkal, amelyeket egy hétköznapi ember soha nem kapna meg, ha ő állna a másik oldalon.
A hétköznapi embernek ebből annyi jutott, hogy a Hajdú-Bét beszállítói a követelésük 1,36 százalékát látták viszont, a hiányzó részt pedig kilenc évvel később az adófizetők pótolták. A kár tehát megtérült, csak nem attól, aki okozta. Ez a magyar felelősségi rendszer működésének a lényege: a szabályt megjavítjuk, a felelőst elengedjük, a számlát pedig kifizettetjük azzal, aki ott sem volt. Amíg a bírói kar fegyelmi ügyeiről nincs nyilvános, számokkal alátámasztott elszámolás, addig minden ilyen ügy után ugyanez fog történni.
Források
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, 27/A. §, a 2026. augusztus 5. napján hatályos szöveg,
- 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet a felszámolók elektronikus kijelölésének szabályairól, a href”https://njt.hu/jogszabaly/2010-36-20-1U.5″njt.hu
- 15/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól, 2. és 3. §, a href”https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100015.STF”net.jogtar.hu
- T/4922. számú törvényjavaslat indokolása a Cstv. módosításáról, a href”https://jogkodex.hu/doc/6969143″jogkodex.hu
- Magyar Nemzet: Lezárták a nyomozást, 2015. október, a href”https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/10/lezartak-a-nyomozast-1″>magyarnemzet.hu
- K-Monitor adatbázis, Hajdú-Bét Rt. címke, a href”https://adatbazis.k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/hajdu-bet-rt”adatbazis.k-monitor.hu
- PestiSrácok: Jog és jogtalanság, korrupció a bíróságokon, 2012. április 14.
