Kripto validálás eltörlése: mi marad a pénzmosás elleni védelemből?

A kripto validálás eltörlése 2026. július 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben. A 2026. évi XXXVIII. törvény két büntetőjogi tényállást vezet ki a Büntető Törvénykönyvből, megszünteti a folyamatban lévő hatósági eljárásokat, és három munkanapos határidőt szab az addig összegyűlt adatok visszaállíthatatlan törlésére.

Az indokolás a belső piaccal érvel, a pénzmosás elleni védelemről viszont egyetlen mondatot sem tartalmaz.

Mit szüntet meg a 2026. évi XXXVIII. törvény

A törvény szövege rövid, a hatása annál szélesebb. Hatályát veszti a Btk. 394. §-át követő „Kriptoeszközzel visszaélés” alcím, valamint a 408. §-át követő „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” alcím. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kikerül a validátorok engedélyezéséből és felügyeletéből.

A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény új 16/B. §-a három lépést ír elő. A folyamatban lévő engedélyezési és felügyeleti eljárásokat a hatóság az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszünteti. A validáló szolgáltatási engedélyek a hatálybalépés napján hatályukat vesztik.

A kriptoeszköz átváltása és a nem engedélyezett kriptoügylet tekintetében a validátor, illetve a hatóság birtokába került adatokat a hatálybalépést követő három munkanapon belül vissza nem állítható módon törölni kell.

Ugyanabban a lapszámban jelent meg a 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelet, amely a validátorok engedélyezéséről szóló 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendeletet és a hozzá tartozó díjrendeletet is hatályon kívül helyezi. Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Az Országgyűlés a törvényt 2026. július 28-án 143 igen szavazattal, 46 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el.

Honnan indult a magyar különút

A validálási kötelezettséget a 2025. évi LXVII. törvény vezette be, 2025. július 1-jei hatállyal. Ettől kezdve kriptoeszközt pénzre vagy másik kriptoeszközre váltani csak akkor lehetett jogszerűen, ha egy külön engedélyezett szereplő, a validátor előzetesen igazolta az ügylet hátterét. A validátor a tárcatulajdonlást, az ügyfélprofilt, a tranzakciótörténetet és az eszközök eredetét vizsgálta.

A kötelezettséghez a jogalkotó két új bűncselekményt kapcsolt. Az egyik a szolgáltatót fenyegette, a másik magát a felhasználót: aki jogosulatlan átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős, tehát ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti értékű kriptoeszközt váltott át, két évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető, magasabb érték esetén ennél súlyosabban.

A rendszer másfél évig működésképtelen maradt. A részletszabályokat tartalmazó SZTFH rendelet csak 2025 októberében született meg, az első és sokáig egyetlen validátort 2025. december 19-én vették nyilvántartásba. A tudományos és technológiai miniszter szerint később is csak két szereplő kapott ilyen engedélyt. Addig az érintettek olyan kötelezettséget szegtek meg, amelyet teljesíteni sem tudtak volna.

A hatás mérhető. A PwC 2026 júniusi felmérése szerint az aktív hazai kriptofelhasználók száma mintegy 80 ezer fővel csökkent, ami a 210 ezres bázishoz képest 38 százalékos visszaesés. A legnagyobb szolgáltató, amelyen keresztül a hazai felhasználók háromnegyede kereskedett, kivonult a magyar piacról.

A kripto validálás eltörlése és a brüsszeli nyomás

A magyar szabályozás nem uniós előírást hajtott végre, hanem az uniós keret fölé épült. A MiCA-rendelet teljes harmonizációt teremt: a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezését és működési feltételeit közvetlenül alkalmazandó uniós szabály rendezi, a tagállami engedélyek pedig az egész belső piacon érvényesek. A magyar megoldás ehhez képest kettős sínt épített, mert a MiCA-engedélyeket a jegybank adja, a validátorokat viszont egy másik hatóság engedélyezte.

Az Európai Bizottság 2026 elején kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, INFR(2025)2174 számon. A felszólító levél lényege, hogy a validálási rendszernek nincs alapja a MiCA-rendeletben, és a teljesen harmonizált területen külön nemzeti akadályt állít. Magyarország ráadásul a MiCA átmeneti idejét is lerövidítette: a szolgáltatóknak 2025. július 1-jére kellett megfelelniük, szemben az uniósan lehetséges 2026. július 1-jével.

A jogforrási rangsor szempontjából a kérdés egyszerű. A közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet lerontja a vele ellentétes nemzeti szabályt, a magasabb szintű norma pedig megelőzi az alacsonyabbat. A hatályon kívül helyezés így nem szívesség a piacnak, hanem egy jogsértő állapot felszámolása. A jegybank 2026. július 20-án adta ki az első magyar MiCA-engedélyt egy hazai szolgáltatónak.

Mi marad a pénzmosás elleni rendszerből

A validálás megszűnése nem jelenti azt, hogy a kriptoátváltás ellenőrizetlenné válik. Az engedélyes szolgáltatókat a MiCA-rendelet ügyfél-átvilágítási, nyilvántartási és jelentési kötelezettségei kötik. Az uniós pénzátutalási rendelet, az (EU) 2023/1113 rendelet kiterjeszti a kriptoeszköz-átutalásokra az úgynevezett utazási szabályt, amely szerint a küldő és a fogadó adatainak kísérniük kell az átutalást.

2027. július 10-től pedig az uniós pénzmosás elleni rendelet, az (EU) 2024/1624 rendelet lép működésbe. Ez a kriptoeszköz-szolgáltatókat a bankokkal azonos kötelezetti körbe sorolja. A 79. cikk megtiltja az anonim kriptoszámlák vezetését és az anonimitást növelő érmék kezelését, az alkalmi ügyleteknél ezer eurótól kötelező az ügyfél-átvilágítás, a kereskedelmi készpénzfizetés felső határa pedig tízezer euró. A frankfurti székhelyű uniós pénzmosás elleni hatóság 2027. július 1-jétől legfeljebb negyven, több tagállamban működő szolgáltatót von közvetlen felügyelet alá.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv

Vagyis a magyar validátor nem az egyetlen szűrő volt, hanem egy olyan többlet, amelyet Európában egyetlen másik tagállam sem alkalmazott. A pénzügyi tárca parlamenti államtitkára a vitában arra hivatkozott, hogy az ügyféladatok a szolgáltatónál vannak, nem a validátornál, és a nyomozó hatóságok onnan férhetnek hozzájuk.

Amit a nemzetközi adatok mutatnak

A blokkláncelemző Chainalysis 2026-os jelentése szerint az illegálisként azonosított kriptocímek 2025-ben legalább 154 milliárd dollárt kaptak, ami éves szinten 162 százalékos növekedés. A növekedés fő hajtóereje a szankciók megkerülése volt, ez a szám 694 százalékkal ugrott meg. Az illegális forgalom 84 százalékát stabilcoinok teszik ki, miközben az összes kriptotranzakcióhoz mérve az illegális rész továbbra is egy százalék alatt marad.

A pénzmosás elleni nemzetközi szervezet, a FATF 2026. július 16-án közzétett hetedik célzott jelentése arról szól, hol vannak a valódi hiányosságok. 2026 áprilisában a vizsgált országok 34 százaléka minősült nagyrészt megfelelőnek a kriptoeszközökre vonatkozó ajánlás terén, 43 százalék csak részben, és mindössze egyetlen ország teljesen. Azok közül, amelyek az utazási szabályt jogszabályba foglalták, közel a felében nem történt egyetlen felügyeleti vagy jogérvényesítési lépés sem.

A nemzetközi kép tehát nem azt mutatja, hogy a kockázatot a validátor hiánya okozza. A gyenge pont a felügyelet és a jogérvényesítés, valamint a határon átnyúló, offshore szolgáltatókon és önálló tárcákon átfutó forgalom. Erre egy tagállami engedélyezési többlet nem ad választ, mert a magyar felhasználó számára a külföldi platform egy kattintásra van.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32023R1114

A három munkanapos törlés nyitott kérdései

A törvény legvitathatóbb eleme a törlési rendelkezés. A szöveg a kriptoeszköz átváltásához és a nem engedélyezett kriptoügylethez kapcsolódó, a validátor vagy a hatóság birtokába került adatokra vonatkozik, és visszaállíthatatlan törlést ír elő, három munkanapon belül.

Adatvédelmi oldalról ez védhető álláspont. Ha megszűnik az adatkezelés jogalapja és célja, a további tárolás jogsértő lenne. A célhoz kötöttség és a korlátozott tárolhatóság elve éppen ezt kívánja meg.

Büntetőeljárási oldalról viszont marad néhány megválaszolatlan kérdés. A Btk. 2. §-a szerint, ha a cselekmény az elbíráláskor már nem bűncselekmény, az enyhébb szabályt kell alkalmazni, tehát a két megszűnt tényállás miatt folyamatban lévő ügyeket meg kell szüntetni. Az viszont a szövegből nem derül ki, mi történik azokkal az adatokkal, amelyek egy súlyosabb, továbbra is büntetendő cselekmény, például pénzmosás gyanúját támasztanák alá. A „kriptoeszközzel visszaélés” eleve szubszidiárius tényállás volt, tehát pénzmosás mellett nem is volt megállapítható.

A törvény nem ír elő számadást sem. Nem kell közzétenni, hány eljárás szűnt meg, mennyi adat semmisült meg, és volt-e köztük olyan, amelyet más eljárásban bizonyítékként használtak.

https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2025/kriptoeszkoz-szabalyozas.html

Amit a forrásokból nem lehet megállapítani

• Nem állapítható meg, hány engedélyezési és felügyeleti eljárás volt folyamatban a hatálybalépéskor.
• Nem állapítható meg, hány validátor működött ténylegesen. A nyilvántartás 2025 decemberében egy szereplőt mutatott, a miniszter később két engedélyesről beszélt.
• Nem állapítható meg, indult-e és hány büntetőeljárás a két megszüntetett tényállás alapján, és ezek hogyan zárultak.
• Nem állapítható meg, hogy az Európai Bizottság a hatályon kívül helyezés nyomán lezárja-e a kötelezettségszegési eljárást.
• A törvényszövegből nem derül ki, hogy a törlési kötelezettség kiterjed-e a más eljárásban már felhasznált adatmásolatokra.

A Polkorrekt véleménye

Ebben a történetben két hiba van, és mindkettőért a hétköznapi ember fizetett.

Az első 2025-ben történt. A jogalkotó úgy tett büntetendővé egy mindennapi pénzügyi műveletet, hogy a jogszerű teljesítés feltételeit nem teremtette meg. Aki adózott jövedelméből vásárolt kriptoeszközt, egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy eladni csak egy nem létező szereplő közreműködésével tudna. Ez nem szigor, hanem csapda. Egy jogállamban a büntetőjog a végső eszköz, nem pedig egy engedélyezési rendszer beindításának kísérleti terepe.

A második hiba most készül. A hatályon kívül helyezés indokolt, a mód viszont nem meggyőző. A jogsértő állapot megszüntetése együtt jár egy visszaállíthatatlan törléssel, három munkanapos határidővel, mindenféle nyilvános elszámolás nélkül. Ha egy hatóság másfél éven át gyűjtött adatokat egy uniós joggal ellentétes rendszer alapján, akkor az adatok megsemmisítése előtt legalább azt közölni kellene, hány emberről és milyen terjedelmű adatról van szó. Az érintetteknek jogos igényük van erre a tájékoztatásra, függetlenül attól, hogy az adat végül megsemmisül.

A vitában elhangzott pénzmosásos és terrorfinanszírozási érvek pedig nem a validálásról szóltak. Azok a kockázatok valósak, de a nemzetközi adatok szerint a stabilcoineken és a határon átnyúló forgalmon múlnak, nem azon, hogy egy magyar cég kiállít-e megfelelőségi igazolást. Aki tényleg a pénzmosás ellen akar fellépni, az a felügyeletet és a jogérvényesítést erősíti, nem a saját polgárait teszi bűnelkövetővé.

Források

1. 2026. évi XXXVIII. törvény a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, Magyar Közlöny 2026/102., 3680–3681. oldal, 2026. július 30.
2. 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelet a 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendelet, valamint a 12/2025. (XI. 28.) SZTFH rendelet hatályon kívül helyezéséről, Magyar Közlöny 2026/102., 3688. oldal, 2026. július 30.
3. A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 16/B. §, a 2026. évi XXXVIII. törvénnyel megállapított szöveg
4. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, a 394. §-t és a 408. §-t követő alcímek, a 2026. július 30. napján hatályos szöveg
5. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 47. § (1) bekezdés c) pont, a 2026. július 30. napján hatályos szöveg
6. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete a kriptoeszközök piacairól (MiCA), 2023. május 31.
7. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról, 2023. május 31.
8. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1624 rendelete a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, 79. cikk, 2024. május 31.
9. Európai Bizottság, INFR(2025)2174 számú kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. CMS Law-Now: European Commission opens infringement proceedings against Hungary over crypto-asset validation regime, 2026. február, https://cms-lawnow.com/en/ealerts/2026/02/european-commission-opens-infringement-proceedings-against-hungary-over-crypto-asset-validation-regime
10. Wolf Theiss: Recent developments and outlook in Hungary’s crypto-asset regulation, 2026. június 19., https://www.wolftheiss.com/insights/recent-developments-and-outlook-in-hungarys-crypto-asset-regulation/
11. Chainalysis: 2026 Crypto Crime Report Introduction, 2026, https://www.chainalysis.com/blog/2026-crypto-crime-report-introduction/
12. Chainalysis: Crypto Sanctions, 2026 Crypto Crime Report, 2026, https://www.chainalysis.com/blog/crypto-sanctions-2026/
13. FATF: Seventh Targeted Update on Implementation of the FATF Standards on Virtual Assets and VASPs, Párizs, 2026. július 16., https://www.fatf-gafi.org/en/publications/Fatfrecommendations/targeted-updated-virtualassets-vasps-2026.html
14. PwC Magyarország: Kriptoeszköz-szabályozás 2025. július 1-től, új kötelezettségek és tilalmak, 2025, https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2025/kriptoeszkoz-szabalyozas.html
15. Economx: „Lopott áram, terrorszervezetek”, elképesztő parlamenti vita után törölték el a magyar kriptotörvényt, 2026. július 28., https://www.economx.hu/tech/2026/07/28/lopott-aram-terrorszervezetek-elkepeszto-parlamenti-vita-utan-toroltek-el-a-magyar-kriptotorvenyt/
16. Telex: Itt a vége a legális magyar kriptózásnak, legalábbis egy időre, 2025. december 25., https://telex.hu/gazdasag/2025/12/25/kripto-sztfh-legalis-magyar-kereskedelem
17. Világgazdaság: Revolut, eToro, CoinCash, üzenhettek Kármán Andrásnak a kriptopiaci szabályozás lazításának érdekében?, 2026. július 1., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/07/revolut-kriptopiac-karman-andras-etoro-coincash
18. Economx: Hatost dobtak, az MNB engedélye 27 kaput nyit meg a CoinCash előtt, 2026. július 23., https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2026/07/23/hatost-dobtak-az-mnb-engedelye-27-kaput-nyit-meg-a-coincash-elott/