Reptéri taxi: miért kap az autóbusz-állomás törvényi hozzáférési jogot, a repülőtér pedig nem?
A 2026. július 30-án elfogadott közlekedési törvény törvényi feladattá tette az autóbusz-állomásokhoz való hozzáférési jog biztosítását. Ugyanez a jogszabály a repülőteret meg sem említi. A reptéri taxi helyzete így továbbra sem közjogi kérdés, hanem tulajdonjogi, hogy azon múlik, milyen besorolású az az útfelület, amelyen a terminál elé lehet hajtani.
Mit tett a törvény az autóbusz-állomásokkal
A 2026. évi XXXVII. törvény létrehozta az országos közlekedésszervezőt, és a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény új 21/A. §-ában felsorolta a feladatait. Ezek között szerepel az autóbusz-állomások fenntartása és működtetése, valamint az állomásokhoz való hozzáférési jog biztosítása.
Ez elvi lépés. A jogalkotó kimondta, hogy egy személyszállítási csomóponthoz való hozzáférés nem pusztán az üzemeltető üzleti döntése, hanem olyan kérdés, amelyet közfeladatot ellátó szervezetnek kell biztosítania. A rendelkezés az országos, elővárosi és regionális autóbuszos közszolgáltatásra vonatkozik.
Miért marad ki a repülőtér és vele a reptéri taxi
A törvény a vasúti, a személyszállítási, a közúti közlekedési, a víziközlekedési és a helyi adókról szóló törvényt módosítja. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényhez nem nyúl hozzá. Ez nem kivételezés, hanem hatályköri következmény: a személyszállítási törvény a közúti és a vasúti személyszállításra terjed ki, a repülőtér üzemeltetése pedig repülőtér-üzemeltetői tevékenység, nem közlekedésszervezői feladat.
A reptéri taxi kérdését tehát nem lehet a közlekedésszervezőn számonkérni. A választ máshol kell keresni.
A reptéri taxi kulcskérdése: közút vagy magánút
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint a közúthálózat országos és helyi közutakból áll. Az egyéb jogi személyek és a magánszemélyek tulajdonában álló területen lévő utak magánutak, és magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.
A döntő megkülönböztetés nem a köz és a magánút között húzódik, hanem a magánúton belül. A törvény rendelkezéseit néhány kivételtől eltekintve a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell, és a közutat, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából bárki igénybe veheti.
Vagyis ha egy magánút nincs elzárva a közforgalom elől, akkor a rajta való közlekedés joga mindenkit megillet, és a törvény szabályai is alkalmazandók rá. Ha viszont a tulajdonos a közforgalom elől elzárta, akkor a használat feltételeit ő szabja meg.
Ez nem feltételezés kérdése, hanem tulajdoni lapé
A törvény erre pontos eljárást ír elő. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét be kell jegyezni az ingatlan nyilvántartásba, és a bejegyzést a tulajdonosnak vagy a kezelőnek kell kezdeményeznie.
A reptéri taxi körüli vita eldöntéséhez tehát nem kell találgatni. Meg kell nézni, hogy a terminálhoz vezető belső útfelület szerepel-e a nyilvántartásban közforgalom elől elzárt magánútként. Ha igen, a reptéri taxi bejutása a tulajdonos szerződéses joga. Ha nem, akkor a törvény szabályai alkalmazandók rá, és a hozzáférés korlátozása más megítélés alá esik.
https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/1988-1-00-00.93
Ki a tulajdonos
A repülőteret üzemeltető társaság 2024 júniusi visszavásárlása óta közvetetten állami többségű. A tulajdonosi szerkezet szerint 80 százalékban a magyar államot képviselő Corvinus Zrt., 20 százalékban pedig a francia Vinci Airports birtokolja a társaságot. A részesedést az állam az anyavállalaton keresztül szerezte meg.
Ennek két következménye van. Az egyik, hogy a reptéri taxi útját jelentő belső útfelület használatáról szóló döntés mögött végső soron állami többségű tulajdonos áll, tehát a kérdés közvagyoni ügy is.
A másik, hogy a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodása 2026 nyarától a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatának tárgyi hatálya alá esik.
Amit ebből nem lehet állítani
A 2026. évi XXXVII. törvény nem szabályozza a repülőteret, és nem is akart hozzányúlni, hogy a légi közlekedés kívül esik a hatályán. Abból, hogy a törvény az autóbusz-állomásoknál hozzáférési jogot nevesít, nem következik, hogy ugyanezt a repülőtérre is elő kellene írni. A két csomóponttípus jogi helyzete és tulajdonosi szerkezete eltér.
A repülőtér belső úthálózatának besorolását ellenőrzés nélkül nem állítjuk.
Az ingatlan nyilvántartási adat megszerzéséig ez nyitott kérdés. Az állami többségi tulajdon önmagában nem teszi jogsértővé a hozzáférés szerződéses szabályozását. A repülőtér üzemeltetés önálló, engedélyhez kötött tevékenység, saját szabályrendszerrel.
https://hvg.hu/gazdasag/20260526_budapest-airport-ferihegy-repuloter-vinci-merleg-2025
A Polkorrekt véleménye
A júliusi törvény egy dolgot elismert, és ez a lényeg, hogy a személyszállítási csomópontokhoz való hozzáférés nem magánügy. Az autóbusz-állomásoknál ezt törvényi feladattá tette. A repülőtérnél viszont ugyanez a kérdés maradt ott, ahol évtizedek óta van, a tulajdonos és a szerződéses partner közötti alkuban. Ugyanaz a probléma, két különböző kezelés.
Ez nem attól lesz bosszantó, hogy melyik kormány mit hozott. Attól, hogy az utas és a reptéri taxi sofőrje számára a repülőtér ugyanolyan közlekedési csomópont, mint egy autóbusz-állomás, csak sokkal drágább. Aki hajnalban kimegy Ferihegyre, nem érzékeli, hogy egy jogi határvonalat lép át, amelynek a túloldalán a hozzáférés ára nem a hatósági tarifától, hanem egy szerződéstől függ.
És van itt egy megkerülhetetlen pont. A repülőtér mögött ma állami többségi tulajdonos áll. Ha az állam a saját cégén keresztül olyan hozzáférési rendet tart fenn, amelyet közszolgáltatási csomópontnál törvényben éppen most tett közfeladattá, akkor ezt legalább meg kell indokolnia.
Nem az a kifogásolható, hogy egy repülőtér szabályozza a forgalmát a saját területén. Az, hogy erről az utas és a szolgáltató nem tudja, mi az irányadó jogi alap, mert a besorolás nem nyilvános tudás, hanem tulajdoni lapról kideríthető adat.
Amit ezért kérünk, hogy a repülőtér belső úthálózatának besorolását és a reptéri taxi hozzáférésének feltételeit tegyék nyilvánossá. Ez nem üzleti titok, hanem ingatlan-nyilvántartási tény és egy állami többségű cég működési szabálya. Amit a jogalkotótól, hogy ha a hozzáférési jog biztosítása egy csomóponttípusnál közfeladat, akkor mondja meg, miért nem az a másiknál.
Források
- A közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2026. évi XXXVII. törvény, Magyar Közlöny 2026/102., 3670. és azt követő oldalak, 2026. július 30.
- A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21/A. §-a, a 2026. évi XXXVII. törvénnyel megállapított szöveg, Magyar Közlöny 2026/102., 3676–3677. oldal.
- A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése, 32. § (1) bekezdése és 47. §-a, a 2026. augusztus 6. napján hatályos szöveg, Nemzeti Jogszabálytár, https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/1988-1-00-00.93 A magánút közforgalom számára történő megnyitásának és elzárásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2006. évi IX. törvénnyel megállapított rendelkezése, https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600009.TV
- A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a 2026. augusztus 6. napján hatályos szöveg.
- A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény, Magyar Közlöny 2026/100., 2026. július 28.
- hvg.hu: Budapest Airport, feleződött az állami bevétel, 2026. május 26.,
- https://hvg.hu/gazdasag/20260526_budapest-airport-ferihegy-repuloter-vinci-merleg-2025
- a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér belső úthálózatának ingatlan-nyilvántartási besorolása, tulajdoni lap,
- az Airport Holding Tanácsadó Kft. és a Budapest Airport Zrt. hatályos cégadatai a cégnyilvántartásból
