Nincs gazdasági kormányzás? Ezt mutatja a Magyar Közlöny 47 napja

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében kimondta, hogy Magyarországon hónapok óta nincs gazdasági kormányzás. Másnap a Blikknek adott interjújában azt is hozzátette, hogy a mai gazdaságpolitikusok nem tudnak jobbat csinálni, mint az ő kormánya. A Tisza-kormány szerint viszont éppen most rakják rendbe azt a költségvetést, amelyet átvettek.

Mi nem a nyilatkozatokat mértük egymáshoz, hanem tételesen átnéztük a Magyar Közlönyt a kormány hivatalba lépésétől. Az eredmény egyik oldalnak sem kényelmes.

Mit mondott Orbán Viktor a gazdasági kormányzásról

A volt miniszterelnök július 25-én, a bálványosi szabadegyetemen szólalt meg először a választási vereség óta. A gazdaságot külön blokkban tárgyalta. Azt mondta, hogy „Facebook-kormányzás” folyik, a mezőgazdaságban baj van, az építőipar megállt, az erős forint pedig tönkreteszi az exportra dolgozó vállalkozásokat, amelyek nem kapnak kompenzációt. Szerinte ősszel érkeznek a megszorítások, az euró bevezetése pedig csak ürügy lesz hozzájuk.

Egy nappal később, a Blikk interjújában a személyekre is kitért, hogy „Nézem azokat, aki ma a gazdaságpolitikát csinálják, azok nem tudnak jobbat csinálni, mint mi.” Nevet nem mondott. A két megszólalás együtt adja ki a Fidesz mai gazdasági üzenetét, ezért mindkettőt a dokumentumokhoz mértük.

Ki mit mond a gazdaság állapotáról

Fidesz: a gazdaságirányítás hiánya és az őszi megszorítás

A párt médiája a volt kormányfő keretezését viszi tovább. A Magyar Nemzet szerint a beszéd a nemzeti oldal megújulásának kiáltványa lehet, a lap kiemelte a figyelmeztetést az ország „ötödik kifosztásáról” is. A Világgazdaság tudósításából az derül ki, hogy Orbán az euró bevezetését a megszorítások kódjelének nevezte. A Fidesz érvelésében a mostani helyzet kizárólag a kormányváltás következménye, a gazdasági kormányzás hiánya pedig önálló vádpont.

Tisza-kormány: örökölt lyuk, őszi rendbetétel

A kormány keretezése az átvett költségvetés. A Pénzügyminisztérium júliusi leltára szerint a 2026-os büdzsét 3,7 százalékos hiánnyal fogadta el a parlament, az átadáskor megismert belső előrejelzés viszont már 6,8 százalékot mutatott. A tárca szerint a 3,1 százalékpontos eltérés nagyobb része politikai döntésekhez kötődik, köztük a költségvetésben nem szereplő kampányintézkedésekhez. Magyar Péter maga is 7,5 százalékos hiányt tart reálisnak az idei évre.

Mi Hazánk: az uniós pénz ára

Toroczkai László nem a számokat vitatja, hanem a feltételeket. Július 13-án a parlamentben olyan uniós vállalásokat sorolt fel, amelyekről szerinte hallgat a kabinet. A Lakmusz tényellenőrzése szerint viszont ezek egy részét már az Orbán-kormány is vállalta vagy teljesítette. A párt saját, számokkal alátámasztott gazdasági programja a kereséseinkben nem került elő.

Mit mutatnak az adatok: 1512 oldal a Magyar Közlönyben

Összeszámoltuk, mi jelent meg a hivatalos lapban a kormány hivatalba lépésétől, 2026. május 13-tól július 24-ig:

• 47 megjelenési nap
• 1512 közlönyoldal
• napi 32 oldalas átlaga legterjedelmesebb nap június 26., 122 oldallal

A gazdasági tárgyú tételek önmagukban is hosszú listát adnak ki. Két törvény nyúl a kiadási oldalhoz: a XXIV. megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, a XXV. pedig a 2024-es átlagkeresethez rögzíti a polgármesteri javadalmazást, ráadásul a havi költségtérítést is eltörli. Megjelent az áramhálózat fejlesztéséről szóló, mintegy 533 milliárd forintos csomag.

A kormány határozatban rendelte el a társasági adó rendszerének felülvizsgálatát, a mértékét is beleértve, szeptember 30-i határidővel. Kihirdették a kőolajtermékek különadójának sávos átalakítását, majd benyújtották az első átfogó adócsomagot.

Amit a Magyar Közlöny cáfol Orbán állításából

A mennyiségi állítás nem áll meg. Másfél ezer oldalnyi jogalkotás, benne két törvénnyel, tucatnyi rendelettel és több tucat kormányhatározattal, nem írható le úgy, hogy nincs kormányzati gazdaságpolitika.

A mezőgazdaságra vonatkozó vád szintén árnyalódik. A baj valóban megvan, hiszen a miniszter június 30-án hivatalosan elrendelte a 2026-os tartósan vízhiányos időszakot. Július 17-én azonban rendelet született az aszály okozta veszteségek ellentételezéséről, július 24-én pedig kamattámogatott hitelkonstrukció jelent meg a tejtermelőknek meg a feldolgozóknak. A gazdálkodót érintő döntések tehát megszülettek, még ha a hatásuk csak a következő szezonban mérhető is.

Amit a Tisza-kormány intézkedései megerősítenek belőle

A leltár szerkezete viszont részben Orbánnak ad igazat. A Tisza-kormány intézkedéseinek java része előkészítő jellegű, hogy felülvizsgálatot elrendelő határozat, költségvetési címrend átalakítása, fejezetek közti átcsoportosítás, szigorúbb adatszolgáltatás. Ezek nélkülözhetetlenek, a családi kasszát viszont nem érintik közvetlenül.

A két valódi súlyú döntés még hátravan. A 2026-os költségvetés átfogó módosítását a Pénzügyminisztérium augusztus végére ígéri, a jövő évi büdzsét októberben nyújtják be. A taófelülvizsgálat határideje szeptember 30. Orbán tehát rossz szót választott, amikor azt mondta, hogy nincs gazdasági kormányzás. A menetrendet viszont eltalálta, hogy az érdemi rész ősszel jön.

Egy hiány, amiért a gazdasági kormányzás felel

A leltár egyetlen pontján a volt miniszterelnöknek maradéktalanul igaza van. Végignéztük a teljes időszakot, és egyetlen olyan jogszabályt sem találtunk, amely az erős forint miatt szoruló exportáló vállalkozásoknak nyújtana ellentételezést. A forint közben a Reuters összefoglalója szerint Közép-Európa legjobban teljesítő devizája lett, ami az importárakat meg az inflációt fékezi, az exportbevételt viszont forintban csökkenti.

Ez nem vélemény kérdése. A jogalkotás hiánya ugyanolyan dokumentálható tény, mint a megszületett rendelet. Aki külföldi megrendelésből él, annak eddig egyetlen eszközt sem kínált a gazdaságirányítás.

Mit jelent ez vidéken és a városban

A közlönydöntések területileg nagyon eltérően csapódnak le. Budapesten a legkézzelfoghatóbb tétel a főváros szolidaritási hozzájárulásának átütemezése: két korábbi részletet lenulláztak, a későbbi fizetést megemelték, a már befizetett összeget pedig visszautalja a kincstár. Ez időnyerés a városnak, nem elengedés.

Az agrárvármegyékben más a tét. A KSH megyei adatai szerint a mezőgazdaság legnagyobb foglalkoztatója Hajdú-Bihar 8644 fővel, ezt Bács-Kiskun követi 7945, majd Békés 6996 alkalmazottal. Az agrárberuházások értéke viszont az év első negyedévében országosan 9,5 százalékkal esett vissza, Bács-Kiskunban 26, Győr-Moson-Sopronban 40,3, Zalában pedig több mint 61 százalékkal. Az aszályrendelet ezekben a vármegyékben számít a legtöbbet.

Az exportáló ipari térségek kétszeresen érintettek. Győr-Moson-Sopronban és Bács-Kiskunban a beruházási visszaesés meg az árfolyamveszteség egyszerre jelentkezik, ellentételezés nélkül. A kistelepüléseknek külön jelzés, hogy a benyújtott adócsomag megszüntetné a települési adó kivetésének lehetőségét, ami az érintett önkormányzatoknál bevételkiesést okoz.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek

A Tisza-kormány intézkedései közül négy érinti közvetlenül a pénztárcát. A pedagógusok és a szakoktatók januárig visszamenőleg kapnak béremelést, a különbözet augusztusban egy összegben érkezik. Az iskolakezdési támogatást a nehezebb helyzetű családoknál hivatalból állapítják meg, adómentes, tartozás miatt sem vonható el.

A devizahiteles és hasonló fogyasztói perek, valamint a hozzájuk kapcsolódó végrehajtások átmenetileg leálltak. A jegybanki alapkamat pedig június 23-a és július 21-e között 6 százalékról 5,75 százalékra csökkent, ami a hitelek árazásában fokozatosan jelenik meg.

Az árak oldaláról a legfontosabb szám az infláció: júniusban 1,7 százalék volt éves összevetésben, a havi árszint pedig nem változott. Ez a 2022-es meg a 2023-as évhez képest más világ, az árszint viszont magasabban ragadt.

Mit lát a külföldi sajtó

A nemzetközi lapok egyik hazai narratívát sem veszik át. A Reuters (Egyesült Királyság) júliusi elemzése szerint az augusztusi költségvetés lesz Magyar Péter első komoly hitelességi próbája, mert egyszerre kell kiadást vágnia és a választási ígéreteit tartania. Ugyanez a cikk rögzíti, hogy a részvénypiac emelkedett, az állam finanszírozási költsége pedig a magasabb besorolású Lengyelországé alá süllyedt. Az Agence Europe (Belgium) által idézett uniós tisztviselő szerint viszont súlyos a helyzet. A külföldi kép tehát kettős, hogy a piaci bizalom nőtt, a költségvetés állapota rossz.

A Polkorrekt véleménye

Orbán Viktor rossz szót választott, és ezzel gyengítette a saját mondandóját. A Magyar Közlöny 1512 oldala megcáfolja, hogy ne lenne gazdasági kormányzás, ugyanakkor pontosan igazolja, hogy az érdemi döntéseket a kabinet őszre tolta. A Tisza-kormány közben azt a látszatot kelti, hogy a leltár elkészítése önmagában eredmény. Ez nem eredmény, hanem előfeltétel.

Aki exportra dolgozik, annak két és fél hónap alatt egyetlen eszközt sem kínáltak, miközben a polgármesteri fizetések befagyasztásáról már törvény született. A hétköznapi ember augusztus végén fogja megtudni, ki fizeti meg a rendbetétel árát.

Források

• Magyar Közlöny, 2026. évi lapszámok, a 2026. május 13. és július 24. között megjelent kiadványok
• Index: Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde, 2026. július 25.
• Economx a Blikk interjújáról, 2026. július 26.
• Magyar Nemzet: tudósítás a beszédről, 2026. július 25.
• Világgazdaság: élő tudósítás Tusványosról, 2026. július 25.
• Világgazdaság: a Pénzügyminisztérium költségvetési leltára, 2026. július
• mfor.hu: a költségvetési leltár sajtótájékoztatója, 2026. július 8.
• Lakmusz: Toroczkai állításainak tényellenőrzése, 2026. július 23.
• Portfolio: a társasági adó felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat, 2026. július 17.
• Portfolio: a kőolajtermékek különadójának kihirdetése, 2026. július 18.
• KSH: fogyasztói árak, 2026. június
• baon.hu a KSH vármegyei agráradatairól, 2026. július
• Reuters: Hungary budget overhaul marks PM Magyar’s first big credibility test, 2026. július 8.
• Agence Europe: a magyar hiányról, 2026. május 29.