Vendégmunkásstop: a tiltás megvan, a megváltozott munkaképességűek munkája sehol

A vendégmunkásstop lett a Tisza-kormány első látványos munkaerőpiaci intézkedése, a mérleg másik serpenyője viszont üres. A kormány felfüggesztette a harmadik országbeli vendégmunkás engedélyek kiadását, ám a megváltozott munkaképességűek és a mozgáskorlátozottak foglalkoztatásáról, akiknek a párt programja munkát ígért, két hónap alatt egyetlen jogszabály sem született.

A Tisza Párt februárban bemutatott választási programja két, egymásra épülő ígéretet tett. Az első, hogy  2026. június 1-jétől megtiltják az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, és felszámolják az évi 35 ezer fős behozatali kvótát. A program szerint ekkor már több mint 120 ezer külföldi, többnyire ázsiai vendégmunkás dolgozott az országban.

A második ígéret, hogy szabályozással és pénzügyi ösztönzőkkel támogatják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, és akár 400 ezer inaktív magyar bevonásával váltják ki a külföldi munkaerőt.

Mit ígért a Tisza, és mi lett belőle

Az első ígéretből csúszással lett valóság. A kormány kicsúszott a saját maga által kitűzött június 1-jei határidőből, hogy a rendelet csak június 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben és június 6-tól hatályos. A vendégmunkásstop értelmében a hatóságok felfüggesztették a vendégmunkás tartózkodási engedélyek kiadását, a munkaerő kölcsönzők pedig elvesztették a gyorsított eljárás lehetőségét. A már kiadott engedélyek érvényben maradnak, és a június 5-ig benyújtott kérelmeket a régi szabályok szerint bírálják el.

A második ígéretből eddig semmi nem lett. Sem törvényjavaslat, sem kormányrendelet, sem program nem jelent meg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról.

A vendégmunkásstop kiskapuja: az egyik ajtót bezárták, a másikat nyitva hagyták

A tiltás azonban lyukas. Az idegenrendészeti törvény pontos jogszabályhely több engedélytípust különít el, hogy a vendégmunkás tartózkodási engedély mellett létezik a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély is. A júniusi rendelet kizárólag az előbbit függesztette fel, az utóbbit nem érinti.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének társelnöke, Csizmadia Gábor a Világgazdaságnak (Fidesz-közeli) megerősítette, hogy bármely cég, ha foglalkoztatási céllal akar munkavállalót behozni a Fülöp-szigetekről, annak nincs akadálya, legfeljebb a kérelmezés lett szigorúbb és lassabb.

A gyakorlat ezt igazolja. A Fülöp-szigetek egyik legnagyobb toborzócége, a Peridot International Resources a tiltás óta is folyamatosan hirdet magyarországi állásokat, masszőrtől az állattenyésztési munkásig. A filippínó migránsmunkavállalói minisztérium 35-2026. számú tájékoztatója pedig hivatalosan is kimondta, hogy a magyar szigorítás több kivételt tartalmaz, a közvetlen foglalkoztatási konstrukciókat nem érinti, tehát a munkavállalók küldése folytatódhat. Iparági becslések szerint jelenleg mintegy 10 ezer filippínó dolgozik Magyarországon. A vendégmunkásstop így elsősorban a kölcsönzői csatornát zárta el, a beáramlást nem.

A megváltozott munkaképességűek: ígéret van, jogalkotás nincs

Átnéztük a kormányváltás óta megjelent Magyar Közlöny-számokat. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról egyetlen új rendelkezés sem született, hogy a kifejezés kizárólag technikai költségvetési sorokban fordul elő, a meglévő támogatási előirányzat új minisztériumi fejezetrendbe sorolásánál . Vagyis a kormány eddig annyit tett, hogy a Fidesz-kormánytól örökölt támogatási rendszert adminisztratívan áthelyezte a Szociális és Családügyi Minisztérium alá.

A terület gazdátlanságát jelzi, hogy a Világgazdaság (Fidesz-közeli) információi szerint a kormányban egy hónappal a megalakulás után sem volt a foglalkoztatáspolitikáért dedikáltan felelős államtitkár, ami a rendszerváltás óta nem fordult elő.

Kátai Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter június 12-én szólalt meg először a témában, és annyit közölt, hogy „a külföldi vendégmunkások helyett a magyar munkavállalóknak” adnának lehetőséget. Konkrét intézkedést, ütemtervet vagy jogszabálytervezetet azóta sem ismertetett.

Közben a hatályos keret változatlan. A 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint a 25 főnél többet foglalkoztató munkáltatóknak a létszám 5 százalékában kell megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazniuk, különben 2026-ban fejenként évi 2 905 200 forint rehabilitációs hozzájárulást fizetnek. Az egyetlen idei könnyítés, a sajátos nevelési igényű fiatalok beszámítási korhatárának 23-ról 26 évre emelése, még nem a mostani kormány érdeme, hogy a módosítás 2026 elejétől hatályos, tehát a kormányváltás előtti jogalkotásból származik.

A Fidesz öröksége: a kiskaput nem a Tisza találta ki

A bilaterális mérce ide is tartozik. A szétaprózott engedélyrendszert, amelyen a mostani tiltás elcsúszik, a Fidesz-kormány idegenrendészeti jogalkotása hozta létre, és ugyanez a kormány építette ki a tömeges behozatal kvótarendszerét: 2024-re 65 ezer, 2025-re és 2026-ra 35-35 ezer fős keretet állapított meg.

A Telex (független) összefoglalója szerint az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján 2026 februárjában nagyjából 90 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozott az országban, főleg a feldolgozóiparban, az építőiparban és a logisztikában. A vendégmunkásstop tehát egy Fidesz által épített rendszert próbál lezárni, annak Fidesz által kódolt kiskapuival együtt.

A megváltozott munkaképességűek szempontjából viszont a két kormány eddig ugyanazt nyújtja: a Fidesz a kvóták mellett nem épített érdemi utat számukra a nyílt munkaerőpiacra, a Tisza pedig a tiltás mellé nem tett aktiválási programot. A 400 ezer inaktív bevonása egyelőre kampányszám, nem kormányzati cselekvés.

A Polkorrekt véleménye

A vendégmunkásstop klasszikus szimbolikus politika: a stoptábla kint van, a rámpa sehol. A mozgáskorlátozott vagy megváltozott munkaképességű álláskereső, akinek a kampányban munkát ígértek, két hónap kormányzás után pontosan ott tart, ahol áprilisban, hogy a hozzájárulást fizető cégek továbbra is inkább büntetést fizetnek, mint hogy alkalmazzák, az állam pedig se ösztönzőt, se programot nem tett le az asztalra. Ha a kormány komolyan gondolta, hogy a külföldi munkaerőt hazai inaktívakkal váltja ki, akkor a tiltó rendelettel egy napon kellett volna megjelennie a foglalkoztatási csomagnak is.

Ehelyett egyeztetés nélküli, lyukas tiltás született, amely a kisembernek semmit nem ad, a cégeknek jogi kerülőutat, a kormánynak pedig kommunikációs győzelmet. A vendégmunkásstop így nem munkaerőpiaci fordulat, hanem díszlet, és amíg a megváltozott munkaképességűekről szóló ígéret papíron sem létezik jogszabályként, addig annak fogjuk nevezni.