Az MTVA vagyona: ki leltároz a 155 milliárdos gépezetnél?

Az Országgyűlés június 23-án kimondta a Médiaszolgáltatás támogató és Vagyonkezelő Alap megszűnését, a nagy lapok pedig azóta a botrányt követik, hogy elsötétült az M1 híradója, vezetőket kísértek ki a Kunigunda utcai székházból. Az emberek szempontjából viszont másutt van a tét.

Az MTVA vagyona ingatlanokból, archívumból, gyártóparkból, leányvállalati részesedésekből áll, a sorsáról mégis alig esik szó. Pedig ezt a vagyont tizenhat éven át az adófizetők pénzéből hizlalták.

Az MTVA vagyona gazdát cserél

A tiszás képviselők június 12-én nyújtották be a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Ház 145 igen, 39 nem szavazattal fogadott el. A jogszabály szerint az alap beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, az így létrejövő cég pedig Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven viszi tovább a rádiós, televíziós, digitális, valamint műsorgyártási feladatokat, számolt be a hirado.hu.

A hírügynökség önállósága visszaáll, megalakul az MTI Nonprofit Zrt. A tulajdonosi felügyeletet az újonnan létrejövő Független Közmédia Testület látja el, a támogatási funkciót a Sajtóalap veszi át.

A jogutódlás papíron rendezettnek tűnik, a gyakorlatban annál kevésbé az. Az alap neve nem véletlenül tartalmazta a vagyonkezelő szót: a szervezet nem csupán csatornákat üzemeltetett, hanem a teljes közszolgálati médiavagyont kezelte. Ingatlanok, stúdiótechnika, a hatvan év alatt felhalmozott archívum, továbbá cégrészesedések tartoznak ide.

A Médiatanács tagjainak, elnökének, továbbá a két érintett cég vezérigazgatójának megbízatása a kihirdetést követő napon megszűnt, a jogszabály többi rendelkezése a harmincadik napon lépett hatályba. Az új társaság a törvény szerint egyszerre látja el a műsorgyártást, valamint a közszolgálati médiavagyon kezelését. Az átadás-átvétel tételes listájáról a törvény elfogadása óta egyetlen nyilvános bejelentés sem született.

Mit ér a Kunigunda utcai birodalom?

A legnagyobb falat az óbudai székház. A Kunigunda útja 64. alatti komplexum 60 776 négyzetméteren terül el, stúdiókkal, archívummal, raktárakkal, a fejlesztő Wing ismertetője szerint. Az alap 2011 augusztusában 22 milliárd forintért vásárolta meg az épületet, miközben a közbeszerzési közlönyben megjelent adatok szerint 43,4 milliárd forintnyi euróalapú hitelt vett fel hozzá, olvasható a K-Monitor adatbázisában.

Az Átlátszó perben követelte ki a hitelszerződés nyilvánosságát, mert az MTVA üzleti titokra hivatkozva évekig titkolta a feltételeket. Az épületegyüttes eredetileg a Magyar Televízió számára épült, 2012-ben nemzetközi ingatlanszakmai díjat is nyert. Az Állami Számvevőszék már a vásárlás előtti bérleti konstrukciót is előnytelennek minősítette, olvasható a K-Monitor összefoglalójában.

Ez a történet intő jel. A vagyonelemek körüli átláthatóság a szervezetnél sosem ment magától, minden adatot bíróságon kellett kiperelni. Most azonban a teljes eszközállomány kerül új gazdához: az épület mellett a gyártási technika, a járműpark, a jogdíjportfólió, továbbá az olyan leányvállalatok, mint a digitalizálást végző cégek. Ki készít erről független értékbecslést? A kérdésre eddig senki nem adott választ.

Napi 423 millió, a fekete doboz pedig a dologi sor

A pénzcsap méretét a friss zárszámadási vita mutatta meg. Az alapnak 2025-ben 155,1 milliárd forint költségvetési, továbbá 6,9 milliárd kereskedelmi bevétele volt, a kiadási oldal pedig 157 milliárdot tett ki, ismertette Koltay András NMHH-elnök a parlament pénzügyi bizottsága előtt, a Telex tudósítása szerint.

A tavalyi pénzből 100 milliárd ment dologi, 27 milliárd személyi kiadásra. Dicső Viktória tiszás képviselő az ülésen az RTL Magyarországgal példálózott, hogy a kereskedelmi csatorna nagyjából 60 milliárdból hozza ki az egész évet. Bujdosó Andrea tiszás frakcióvezető azt is szóvá tette, hogy a Médiatanács öt tagja 197 millió forint juttatást kapott, a dologi meg a személyi kiadásokról pedig mindössze egyoldalas dokumentumot kaptak a képviselők.

A pazarlás nem új keletű ,hogy 2023-ban a beérkező mintegy 120 milliárd forintos támogatás ellenére veszteséges lett a szervezet, miközben az anyagjellegű ráfordítások 70 milliárdra rúgtak, az mfor korábbi elemzése szerint.

Az idei első negyedév sem hozott visszafogottságot

A választásokig 39,6 milliárd forint érkezett a központi költségvetésből, ebből 23,4 milliárd fogyott el anyagjellegű kiadásokra, 7,7 milliárd bérekre, írta az mfor. Egy évvel korábban, 2025 első negyedévében hasonló ütem látszott, hogy akkor 40 milliárd landolt a kasszában, ebből 20,3 milliárd ment anyagjellegű tételekre.

A kereskedelmi bevétel eközben mellékes maradt, idén márciusig 1,4 milliárd forint folyt be értékesítésből, vagyis a rendszer gyakorlatilag tisztán közpénzből élt. A létszám sem apró tétel, hogy tavaly nyáron 2086 munkavállaló dolgozott a közmédiánál, a bérköltség fél év alatt elérte a 14 milliárd forintot, a Forbes összefoglalója szerint.

A rengeteg pénz kevés nézőt hozott, 2025 legnézettebb közmédiás produkciója az augusztus 20-i tűzijáték közvetítése volt, átlagosan 861 ezren követték.

A beszámoló június 4-én jelent meg, másnap Papp Dániel vezérigazgató távozott. A 2026-os büdzsé 154,7 milliárd forint, ami napi 423 millió forintot jelent, a Telex számítása alapján. A media1.hu összesítése szerint a keret a NER tizenhat éve alatt 30 milliárdról 155 milliárdra, vagyis az ötszörösére nőtt, amit az infláció közel sem indokolt.

A dologi sor a valódi fekete doboz. Ezen a tételen futnak a külsős gyártócégek, a jogdíjak, a sugárzási díjak, a tanácsadói szerződések, tételes bontás nélkül. Az mfor korábban arra is rámutatott, hogy az állami média reklámfelületeit a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez köthető Atmedia-hálózat tagja, a Media Services Company Kft. értékesíti. A beszállítói kör feltárása nélkül a 100 milliárd sorsa homályban marad, a közbeszerzési adatbázisokból azonban jelentős része kibontható.

Az MTVA vagyona leltárt követel

Az átmenet levezénylése Grósz Judit miniszteri biztos feladata lett, aki korábban az RTL vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Tarr Zoltán miniszter pénzügyi meg működési auditot ígért, a végleges vezetést pedig nyílt pályázaton választják ki, közölte az mfor.

Horváth András ideiglenes vezérigazgató július 7-én leállította a hírszolgáltatást a közmédia felületein, több vezetőt felfüggesztettek, a képernyőn bocsánatkérő üzenet futott, tudósított a 444.

A látványos gesztusok azonban nem pótolják a számvetést. Az MTVA vagyona nem a pártoké, hanem az adófizetőké, ezért az emberek kérdései egyszerűek. Ki veszi számba az ingatlanokat, az eszközparkot, az archívumot? Nyilvános lesz a lista? Mi maradt a székházra felvett milliárdos hitelből, mennyi a fennálló tartozás? Mekkora végkielégítéseket fizetnek a távozó vezetőknek? Ezek a kérdések közérdekű adatigényléssel kikényszeríthetők, a Polkorrekt élni is fog ezzel az eszközzel.

A kritikus szem az új rendszernek is jár. A Sajtóalap az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeket támogatja majd, csakhogy a jogszabály nem tisztázza, ki dönti el, mi számít etikusnak. Egy új pénzosztó csap nyílik, hasonló visszaélési lehetőségekkel, mint elődjénél. Az audit hitelessége azon múlik, hogy az eredményét teljes terjedelmében megismerheti-e a nyilvánosság, vagy csak politikailag kényelmes részleteket szivárogtatnak belőle.

A Polkorrekt véleménye

Tizenhat éven át minden magyar család a zsebéből fizette a napi több száz milliós propagandagépezetet, ezért a felhalmozott vagyon minden téglája az adófizetőké. A kulcsok átadása önmagában semmit nem ér, hogy tételes, nyilvános, független értékbecsléssel alátámasztott leltár nélkül az új hatalomnak sem jár bizalom. A Tisza-kormány most bizonyíthat, ha az auditot az utolsó forintig közzéteszi. Ha titkolózni kezd, ugyanazt a rendszert működteti tovább, csak más névtáblával.