Euractiv: Franciaország és Hollandia fékezi Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását

Az Euractiv legfrissebb jelentése szerint Ukrajna uniós csatlakozási törekvései jelentős akadályokba ütköznek. Bár Kijev intenzíven lobbizik a gyorsított folyamat mellett, az Európai Unió tagállamai közül Franciaország és Hollandia vált a csatlakozási folyamat legfőbb ellenzőjévé.

A belső uniós egyeztetéseken elhangzott érvek szerint a gyorsított eljárás ellentétes lenne a szervezet korábbi bővítési gyakorlatával.

Az ukrán kormány határozott célkitűzése, hogy 2028-ra teljes jogú taggá váljon, és ezt a pontot egy Oroszországgal kötendő jövőbeli békemegállapodás részévé tenné.

Az uniós diplomáciai körökben ugyanakkor az ilyen rövid távú csatlakozást lehetetlennek és meg sem vitathatónak tartják. Egy névtelenséget kérő uniós diplomata példaként Albániát említette, amelynek csatlakozási folyamata több mint egy évtizedig tartott, rámutatva az ukrán elvárások és a valós brüsszeli eljárásrend közötti szakadékra.

Német javaslat és magyar álláspont

A feszült diplomáciai helyzetben a német fél egy köztes megoldást, az úgynevezett társult tagságot javasolja. Friedrich Merz kancellár elképzelése szerint ez szavazati jog nélküli tagságot jelentene Ukrajna számára egészen a végleges csatlakozásig. Kijev azonban kategorikusan elzárkózik ettől a lehetőségtől, ragaszkodva a teljes körű integrációhoz.

Magyar Péter magyar miniszterelnök szintén fenntartásait fejezte ki a folyamattal kapcsolatban. Álláspontja szerint a csatlakozási procedúra reális időtartama több mint 10 év is lehet, és a folyamat végén kötelező érvényű népszavazást tartana a kérdésről.

Érdekesség, hogy 2025-ben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna uniós csatlakozása Kijev szuverén joga, mivel az EU nem tekinthető katonai szövetségnek. Ezzel szemben a belső uniós viták továbbra is a gazdasági és intézményi felkészültség, valamint a bővítési szabályok betartása köré összpontosulnak.