Vádat emeltek a finnországi víz alatti kábelek megrongálásával gyanúsított hajó legénysége ellen

Finnországban vádat emeltek az orosz kapitány és az azerbajdzsáni hajóács ellen, akik a gyanú szerint egy teherhajóval szándékosan megrongálták a Finnországot és Észtországot összekötő víz alatti távközlési kábeleket.

A vád szerint a török tulajdonban lévő, orosz kötődésű Fitburg nevű hajó több mint 130 kilométeren keresztül vonszolta horgonyát a tengerfenéken, elvágva az Elisa finn és az Arelion svéd távközlési cégek kábeleit.

Az ügyészség megállapításai szerint a hajó legénysége nem elégedett volna meg a két kábel megrongálásával, és további nyolc víz alatti célpontot is kiszemeltek, mielőtt a finn parti őrség közbelépett volna és megállította a járművet. A hajó két másik legénységi tagja jelenleg is őrizetben van, esetükben még vizsgálják a vádemelés lehetőségét. A vádlottak ügyvédjei a finn joghatóság hiányára hivatkoznak, az ügyészség azonban bízik a finn bíróság döntésében.

Ismétlődő támadások és jogi küzdelmek

Ez a második olyan eset, amely vádemeléssel zárult Finnországban az elmúlt évek hasonló incidensei közül. A 2024 karácsonyán történt Eagle S olajtanker ügyében a finn bíróság első fokon felmentette a vádlottakat, mivel úgy ítélte meg, hogy az incidens a finn felségvizeken kívül történt, így nincs joghatósága az ügyben. Az ügyészség jelenleg fellebbezés alatt áll, érvelésük szerint a bűncselekmény hatásai közvetlenül Finnországban jelentkeztek, ami megalapozza az eljárást.

Fokozott védelem a kritikus infrastruktúra körül

Mivel Finnország NATO-tagállamként stratégiai fontosságú összeköttetésekkel rendelkezik, az ország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a víz alatti infrastruktúra – kábelek, elektromos és gázvezetékek – védelmére. Új technológiaként bevezették a Distributed Acoustic Sensing (DAS) rendszert, amely akusztikus szenzorok segítségével azonnal jelzi a tengerfenék közelében tapasztalható gyanús mozgásokat, például egy horgony földbe vájódását.

A víz alatti kábelek elleni támadások globális problémává váltak. A Vörös-tengeren és a Tajvani-szorosban is történtek hasonló incidensek. A technológiai óriások és az államok emiatt alternatív, biztonságosabb útvonalak kiépítésén dolgoznak, hogy elkerüljék a kritikus kommunikációs szűk keresztmetszeteket.