Kivezeti a kormány a védett üzemanyagárak rendszerét

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél a védett üzemanyagárak rendszerének megszüntetését.

A kormányfő döntését azzal indokolta, hogy a piaci árak a töltőállomásokon már a korábban rögzített védett ár alá csökkentek, így a rendszer fenntartása szükségtelenné vált. A döntés értelmében a kormánynak a jövedéki adó mérséklésére vonatkozó intézkedései, valamint a Mol által vállalt csökkentett árrések továbbra is érvényben maradnak.

A védett áras rendszert még március közepén vezették be az iráni konfliktust követő globális olajár-emelkedés hatásainak tompítására.

A rendszer fenntartása havonta 50 milliárd forintos terhet rótt a központi költségvetésre, ezért a kivezetés szükségességéről a kormány már korábban egyeztetéseket folytatott a piaci szereplőkkel.

A változáshoz vezető közvetlen okot az iráni-amerikai békemegállapodás jelentette, amely a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását és a piaci kínálat normalizálódását eredményezte. Ennek hatására a kőolaj hordónkénti ára 80 dollár alá esett, miközben a forint árfolyama az elmúlt évek legerősebb szintjére erősödött a főbb devizákkal szemben.

A piaci egyensúly és az ellátásbiztonság kérdése

A védett áras rendszer hatálya alatt felmerültek ellátásbiztonsági aggályok is, mivel a piaci folyamatoktól eltérő kiskereskedelmi árazás következtében a Magyarországra irányuló üzemanyag-import jelentősen visszaesett. Az intézkedés kivezetésének egyik fő célja az importpiaci dinamika helyreállítása, mivel a korábbi időszakban a stratégiai üzemanyag- és kőolajkészletek mértéke történelmi mélypontra csökkent.

A piaci és a védett árak közötti különbség március közepe óta folyamatosan szűkült, így a mostani lépés a várakozások szerint minimális hatással lesz a fogyasztói árakra, miközben elősegíti az üzemanyagpiac zavartalanabb működését és a tartalékok újratöltését.

Kockázatok és a bizonytalan jövőkép

A rendszer kivezetésével egyidejűleg azonban felmerül a védőháló hiányának kérdése is. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az iráni–amerikai békemegállapodás ingatag alapokon nyugszik, és a közel-keleti geopolitikai helyzet törékenysége miatt bármikor bekövetkezhet egy újabb, váratlan olajár-robbanás.

A védett ár eltörlése azt is jelenti, hogy egy esetleges újabb külső sokk esetén a kormányzat a jelenlegi döntés értelmében nem biztosít automatikus védelmet a lakosság számára az elszálló árakkal szemben.

A döntés így egyfajta kockázatvállalást is jelent: a költségvetési tehermentesítés mellett a fogyasztók újra teljes mértékben ki lesznek téve a nemzetközi olajpiaci volatilitásnak, amelynek kiszámíthatatlansága a jelenlegi diplomáciai feszültségek mellett továbbra is jelentős bizonytalansági tényező marad.