Újabb „állam” alakult az egykori Jugoszlávia területén: Érkezik Gapla, a tinédzserek mikronemzete

Liberland után egy újabb önjelölt mikroállam, a Gaplai Szövetségi Államok (Federated States of Gapla) tűnt fel a Szerbia és Horvátország közötti, vitatott dunai határszakaszon.

A 205 hektáros földdarabon fekvő virtuális nemzetet dühös kaliforniai tinédzserek alapították, akik idén nyáron készülnek az első fizikai expedíciójukra a „senki földjére”.

A Süddeutsche Zeitung beszámolója alapján a montenegrói Vijesti.me arról írt, hogy az új államalakulat ötlete az amerikai Wyatt Baek nevéhez fűződik, aki mindössze 17 évesen, társaival együtt alapította meg Gaplát még 2019-ben. Bár a virtuális kormány tagjai és a nemzet alapítói valójában még sosem jártak a területen, a mikronemzet már saját zászlóval, útlevéllel, rendszámtáblákkal, sőt saját kriptovalutával és hivatalos kormányzati honlappal is rendelkezik.

Alapítóik elmondása szerint a projektet a hazai politikai rendszereikből való kiábrándultság, a bürokrácia és a meritokrácia (érdemeken alapuló érvényesülés) hiánya szülte.

Céljuk egy olyan modern és innovatív nemzet felépítése, amely a technológiára és a békés együttműködésre fókuszál.

Miért pont a Duna partja? A szerb–horvát határvita

Gapla felbukkanása közvetlenül a 2015-ben, Vít Jedlička cseh aktivista által alapított Liberland szomszédságában nem véletlen. A térség különleges jogi helyzetének hátterében a Jugoszlávia felbomlása óta húzódó, rendezetlen szerb–horvát határvita áll.

Bár mindkét ország a Dunát tekinti természetes határvonalnak, eltérően értelmezik annak pontos futását. Horvátország a 19. századi folyószabályozások előtti, a kataszteri térképeken szereplő régi meder alapján követeli a határt, míg Szerbia a folyó jelenlegi, tényleges sodorvonalát tekinti a hivatalos államhatárnak.

Mivel a Duna medre az évtizedek során folyamatosan változott és kanyargott, a két álláspont között több olyan kisebb zseb  alakult ki a folyó nyugati partján, amelyre a horvát értelmezés szerint Szerbia, a szerb értelmezés szerint pedig Horvátország lenne jogosult. Mivel egyik állam sem tart igényt a másik által neki ítélt területekre, ezek a nemzetközi jog szerint technikailag gazdátlan földnek, azaz terra nullius-nak minősülnek.

Gapla pontosan két ilyen zsebre, a „Pocket 2” néven ismert területre és az Apatintól nyugatra fekvő erdős részekre támaszt igényt.

Discord-szobák és internetes állampolgárság

Bár a nemzetközi jogászok és a helyi hatóságok leginkább egyfajta valóságos geopolitikai társasjátékként tekintenek Gaplára, a kezdeményezés az online térben meglepően aktív. A mikroállamnak már több mint 1400 digitális „e-lakosa” és több tucat teljes jogú állampolgára van a világ 159 országából.

Bár a Gapla-kormány jelenleg 10 dolláros turisztikai vízumokat és hétnapos kempingezés utáni letelepedési programot hirdet a honlapján, a valóságban a területen nincsenek lakóházak vagy infrastruktúra.

A hatóságok ráadásul figyelmeztetnek, hogy bármilyen illegális építkezési kísérletet a horvát határrendőrség azonnal felszámol – ahogyan azt korábban Liberland esetében is megtette.

A nemzetközi elismertséggel nem rendelkező, állandó lakosság nélküli Gapla és Liberland esete jól mutatja, hogy az internet korában a nemzetépítés fogalma a fizikai határokon túl, a Reddit-fórumok és Discord-csoportok világában is új értelmet nyerhet, még ha a kaliforniai tinédzsereknek egyelőre nehéz is elképzelni az életet a Duna mocsaras, szúnyogok lakta árterében.