Állampolgársági eljárások felülvizsgálata: Külügyminisztériumi vizsgálat indult a honosítási folyamatok körüli esetleges visszaélések miatt

Hivatalos vizsgálat indult a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a korábbi évek honosítási eljárásainak átvilágítására.

A tárca jelenlegi vezetése szerint felmerül a gyanú, hogy egyes külföldi állampolgárok a jogszabályi követelmények teljes körű teljesítése nélkül, közvetítő cégek közreműködésével juthattak magyar állampolgársághoz.

A vizsgálat részleteiről Velkey György László, a minisztérium parlamenti államtitkára számolt be. A tájékoztatás szerint a tárca belső ellenőrzése olyan eseteket tárt fel, amelyeknél külföldi – elsősorban kanadai – állampolgárok a „nemzeti érdek bázisán alapuló honosítási eljárás” keretében kaptak magyar útlevelet, miközben nem álltak rendelkezésre a felmenőket igazoló dokumentumok, vagy a kérelmezők nem rendelkeztek a kötelező magyar nyelvtudással.

Az államtitkár utalt arra, hogy a folyamatokról a korábbi kormányzati adminisztráció vezető tisztségviselőinek, köztük Semjén Zsolt volt miniszterelnök-helyettesnek, valamint Szijjártó Péter és Gulyás Gergely korábbi minisztereknek is tudomása lehetett.

Diaszpóra-szervezetek és közvetítő vállalkozások szerepe az eljárásban

A minisztérium által vizsgált dokumentumok alapján a honosítási eljárások során kiemelt szerepet játszottak a tengerentúli diaszpóra-szervezetek által kiállított ajánlólevelek. A gyanú szerint a diplomáciai képviseletek ezen formális ajánlások alapján fogadták el az egyébként hiányosnak tűnő kérelmeket, amelyeket a korábbi kormányzati koordináció is támogatott.

A vizsgálat kiterjed egy kanadai székhelyű, magyar érdekeltségű magáncég, a Hungarian Citizenship Consulting tevékenységére is. Az összeférhetetlenség gyanúját az kelti, hogy a vállalkozás egyik tisztviselője az állami honosítási programokban is feladatot látott el, míg a cég másik vezetője az ajánlásokat jegyző diaszpóra-szervezetben töltött be tisztséget. A gyanú szerint a kérelmezők jelentős összegeket, ügyenként 30 000 és 50 000 kanadai dollár közötti közvetítői díjat fizettek a folyamat megkönnyítéséért.

A honosítási formák és az állampolgárság visszavonásának jogi háttere

A hatályos magyar jogszabályok szigorúan elhatárolják egymástól a különböző honosítási formákat. Míg a klasszikus egyszerűsített honosítás alapfeltétele az igazolt magyar felmenő és a magyar nyelv ismerete, addig a nemzeti érdekből történő honosítás egy egyedi jogkör, amelynél a köztársasági elnök bizonyos esetekben mentességet adhat ezen kötelezettségek alól.

A jelenlegi vizsgálat éppen azt hivatott tisztázni, hogy a nemzeti érdekre való hivatkozás megalapozott volt-e, vagy visszaélésszerűen alkalmazták a feltételek megkerülésére. A jogszabályok értelmében, amennyiben bebizonyosodik a csalás, a hamis adatszolgáltatás vagy a hatóságok szándékos megtévesztése, az állampolgárság visszavonható. Ezt az eljárást a minisztérium kezdeményezheti, a végső döntést pedig a Köztársasági Elnök hozza meg. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a vizsgálat lezárulta után a vitatott körülmények között megszerzett állampolgárságok esetében hivatalosan kezdeményezni fogják ezt a visszavonási folyamatot.