Stratégiai szintre lépnek az orosz–török kapcsolatok: Hakan Fidan és Szergej Lavrov tárgyalt

Oroszország és Törökország sikeresen, új távlatokat nyitva fejleszti és mélyíti kétoldalú együttműködését – jelentette ki Hakan Fidan török külügyminiszter, miután hivatalos egyeztetést folytatott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

A két fekete-tengeri hatalom diplomáciai vezetőinek találkozója megerősítette, hogy a globális geopolitikai átrendeződés közepette a Moszkva és Ankara közötti partnerség immár strukturális szinten is rögzül.

Intézményesül a Moszkva és Ankara közötti partnerség

Hakan Fidan a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az Oroszország és Törökország közötti kapcsolatok töretlenül fejlődnek és erősödnek, méghozzá pontosan azon stratégiai területeken, amelyeket a két ország államfője –  Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdoğan – korábban kijelölt. A török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy ezek a szálak mostanra szintet léptek: a kapcsolatok hivatalosan is az intézményesülés szakaszába lépnek.

„Az országaink közötti legfelső és magas szintű politikai találkozók, valamint a gazdasági, üzleti kapcsolatok immár teljesen rendszeres jellegűek, ami kiszámíthatóságot és stabilitást biztosít a régiónkban” – mutatott rá Fidan.

Fókuszban a kereskedelem, az energia és a globális válsággócok

A külügyminiszteri találkozó napirendjén kiemelt helyet foglaltak el a gazdasági ügyek. Fidan elmondása szerint részletesen áttekintették a kereskedelmi volumen növelésének lehetőségeit, valamint az energetikai szektorban rejlő szorosabb kétoldalú együttműködés kilátásait. Törökország továbbra is kulcsfontosságú tranzitország és partner Oroszország számára a földgázszállítások terén, miközben a kétoldalú áruforgalom koordinációja is folyamatos finomhangolást igényel a nemzetközi szankciók árnyékában.

A kétoldalú témákon túl a felek globális és regionális kérdésekben is egyeztették álláspontjaikat. A nemzetközi biztonsági napirendet érintve Hakan Fidan jelezte, hogy Moszkva és Ankara kiemelten koordinálja lépéseit a közös érdekcsoportokba tartozó válságövezetekben. Az egyeztetések során hangsúlyosan a Kaukázus stabilitására, a gázai és szíriai konfliktusok miatt feszült Közel-Kelet helyzetére, valamint az afrikai és közép-ázsiai jelenlét és biztonságpolitikai kihívások kezelésére összpontosítottak.