Maffiagyilkosságok: három per, egy szerkezet

A magyar maffiagyilkosságok pereiben van egy minta, amit a bíróságok ítéletei maguk rajzolnak ki.

A Prisztás, a Fenyő és a Katzenbach ügyben a megnevezett tettesek személye évtizedek alatt többször változott, az elítélések súlypontja mégis mindenhol ugyanaz a tanúvallomás.

Tárgyi bizonyíték alig, zárt bizonyítási lánc helyett vallomások hálója. Megnéztük, mit mutatnak a nyilvános források, és mit mond erről a magyar jog.

Három gyilkosság, három évtized

Prisztás Józsefet 1996. november 1-jén lőtték le Óbudán, a Ladik utcában. Fenyő János médiavállalkozót 1998 februárjában végezték ki Budapesten.

Katzenbach Imre egykori MTK-futballista 2009-ben tűnt el, holttestét csak 2020 őszén találták meg Baranyában. Három különböző évtized, három különböző áldozat. A perek szerkezete mégis kísértetiesen hasonló.

A vándorló gyilkosok

A Prisztás ügyben a jogerős ítélet Hatvani Istvánt mondta ki tettesnek. Aztán a szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč a börtönből magára vállalta a gyilkosságot. Perújítás indult, első fokon Hatvanit felmentették és szabadon engedték, majd a Fővárosi Ítélőtábla 2021-ben visszafordította a felmentést, mert Roháč vallomását ellentmondásosnak találta. Egyetlen ügyön belül a tettes személye oda vissza változott.

A Fenyő-ügyben a felbujtó kérdése a mai napig nyitott. Tasnádi Péter 2014-ben azt vallotta, őt kérte fel Gyárfás Tamás, de ő nem vállalta. A 2025 áprilisi jogerős ítélet Gyárfást mondta ki felbujtónak, hét év fegyházzal, Portik Tamás a szervezésért életfogytiglant kapott.

Ezután Portik kézzel írt levélben azt állította, Princz Gábor fizetett neki, hogy Gyárfásra terelje a gyanút. A védelem 2026. május 29-én perújítást kezdeményezett, új tanúval, aki szerint más volt a megbízó.

A Katzenbach-ügyben első fokon 2025 áprilisában három életfogytiglant szabtak ki. A Fővárosi Ítélőtábla 2026 májusában az egészet hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el, mert az elsőfokú bíróság elmulasztotta a bizonyítékok teljes körű, együttes értékelését. Az ügy újraindul. Jogerős ítélet nincs, a vádlottak bűnössége nyitott kérdés.

Miért tanúvallomásokon állnak a maffiagyilkosságok perei?

A Prisztás perben a bíróság alapvetően tanúvallomásokra alapozta az ítéletet, és ezek a sajtóbeszámolók szerint is ellentmondásosak voltak. A Fenyő ügy vádját egy 512 perces hangfelvétel és tanúk vallomásai hordozzák, hogy a védelem mindkét fokon azzal érvelt, hogy egyik sem meggyőző, a felvétel értelmezéséről nyelvészeti szakértői vita is zajlott. A Katzenbach ügyben a vádlottak végig tagadtak, és a másodfok éppen a bizonyítékértékelés hiányosságát rótta fel az első foknak.

Itt jön a jogi kulcs. A magyar büntetőeljárás a szabad bizonyítás elvén áll, hogy a bíróság minden bizonyítékot szabadon mérlegel, és a tanúvallomás ugyanolyan teljes értékű bizonyíték, mint az ujjlenyomat.

Nincs szabály, amely gyilkossági ügyben tárgyi bizonyítékot követelne. Közvetett bizonyítékok alapján is születhet ítélet, de a Kúria gyakorlata szerint csak akkor, ha azok hézagmentes, logikailag zárt láncot alkotnak, amely minden más észszerű lehetőséget kizár.

A három per bírói küzdelme pontosan erről szól: zárt-e a lánc, vagy lyukas. A sorozatos hatályon kívül helyezések azt jelzik, hogy ezek a vallomásépítmények nehezen állják ki a felülvizsgálat próbáját.

A poligráfról is essen szó, mert a köznapi logika és a jog itt válik el élesen. A hazugságvizsgáló eredménye a magyar jogban önmagában soha nem bizonyít sem bűnösséget, sem ártatlanságot. Szaktanácsadói vélemény, amit a bíróság figyelembe vehet, de figyelmen kívül is hagyhat.

Ha egy vádlott átmegy a poligráfon, és a bíróság mégis elítéli, az nem szabálytalanság, hanem a poligráf gyenge jogi státuszának következménye. Hogy ez így helyes-e, az már jogpolitikai kérdés.

A titkosszolgálati kör, amely mindenhol felbukkan

Portik Tamás két gyilkossági per közös szereplője, hogy a Prisztás ügyben felbujtóként, a Fenyő ügyben szervezőként ítélték el, miközben az ő titokban rögzített felvételei adják a Fenyő vád gerincét. Ugyanaz az ember egyszerre vádlott és bizonyítékforrás.

A Katzenbach ügy pedig nem önálló sziget. Az áldozat az Eclipse ügyben is körözött személy volt, hogy sülysápi és tápiószecsői számlagyára a sajtó szerint az Eclipse Informatikai Rendszerház adóját csökkentette, a céget a Vám- és Pénzügyőrség több mint egymilliárd forintos adóhiánnyal hozta összefüggésbe. Az Eclipse és a vele egy címre bejegyzett Zömök Biztonságtechnikai Kft körül pedig dokumentáltan ott a teljes kétezres évekbeli titkosszolgálati elit, hogy Püski László Zömök-vezető és Eclipse társalapító, Galambos Lajos és Laborc Sándor volt NBH főigazgatók, Szilvásy György volt titokminiszter, Hevesi Tóth Ferenc, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egykori vezetője.

A Szilvásy, Galambos, Laborc és Püski elleni kémper ugyanazt a hullámvasutat járta be, mint a gyilkossági perek, hogy elsőfokú elítélés 2013-ban, hatályon kívül helyezés, megismételt eljárásban felmentés, amit a Kúria 2018-ban véglegesített. Az iratok 2041-ig titkosak. A kémper magja ráadásul maga is egy poligráf ügy volt,hogy a vád szerint Galambos  bolgárnak  mondott, valójában orosz szakemberekkel végeztetett hazugságvizsgálatot az NBH középvezetőin.

Fontos a pontosság, hogy a szereplői átfedés tény, a nevek és a cégkapcsolatok nyilvános forrásból igazolhatók. Az viszont, hogy mindez egyetlen koordinált hálózat tudatos műve lenne, bizonyítatlan hipotézis, és a titkosítások miatt belátható ideig az is marad.

A Polkorrekt véleménye

Nem azt állítjuk, hogy ártatlanokat ítéltek el, és azt sem, hogy a bűnösök futkosnak szabadon. Azt állítjuk, hogy a magyar állam a legsúlyosabb gyilkossági ügyeit évtizedek óta nem tudja megnyugtatóan lezárni, és ez nem balszerencse, hanem rendszerhiba.

Ahol a tettes személye perújításonként cserélődik, ahol életfogytiglanok dőlnek be másodfokon a bizonyítékértékelés hibái miatt, ahol a kulcsiratok 2041-ig titkosak, ott a kisembernek egyetlen dolga marad, hogy elhinni, amit mondanak neki. Mi ezt nem vagyunk hajlandók.

A szabad bizonyítás elve a bírói függetlenség eszköze lenne, nem pedig takaró arra, hogy vallomáshálókból építsenek életfogytiglant, miközben a tárgyi igazság feltárása elmarad.

És amíg ugyanaz a titkosszolgálati és belügyi kör bukkan fel minden nagy ügy hátterében, oldaltól függetlenül, addig jogos a kérdés, hogy ki ellenőrzi az ellenőrzőket? A Katzenbach-per most újraindul. Figyelni fogjuk, és nem a vádirat, hanem a bizonyítékok szemüvegén át.