Koordinált támadás a közjogi méltóságok ellen: a Helsinki Bizottság is beállt Magyar Péter kampányába

A hazai politikai és közjogi élet újabb törésvonalához érkeztünk, miután a Magyar Helsinki Bizottság nyíltan és látványosan csatlakozott Magyar Péter miniszterelnök azon kampányához, amelynek deklarált célja a regnáló közjogi méltóságok és intézményvezetők radikális eltávolítása a hatalmi pozíciókból.

A Soros-hálózat részét képező jogvédő szervezet frissítette a beszédes nevű, „Cementezettek” elnevezésű tematikus weboldalát és adatbázisát, amely pontosan lajstromba veszi a hosszú időre kinevezett, független alkotmányos tisztségviselőket és azok mandátumának lejárati dátumait.

A Helsinki Bizottság a legújabb videós és szöveges anyagában egyértelműen politikai lojalitással és az alkotmányos fékek és ellensúlyok szándékos leépítésével vádolja meg a listázott vezetőket. Különösen amiatt fejezték ki aggodalmukat, hogy egyes főméltóságok megbízatása akár kétezerharminchétig is elnyúlik. Érvelésük szerint a jelenlegi intézményrendszer vezetői a korábbi Fidesz-kormányok politikai támaszaiként működtek, így jelenlétük alkalmas arra, hogy blokkolja vagy elszabotálja az új Tisza-kormány működését.

A jogvédők úgy vélik, a magyar jogállam helyreállításának alfája és ómegája, hogy kik vezetik ezeket a független szervezeteket, és szerintük az új tisztségviselők kiválasztásához akár precedens nélküli, rendkívüli közjogi döntésekre is szükség lehet.

A szervezet részletes számításokat is közölt a beágyazottság mértékének illusztrálására:

• Rövid távú prognózis: A Helsinki Bizottság adatai szerint a jelenlegi harminchárom legfontosabb közjogi vezető közül két év múlva még harminckettő a helyén maradna.
• Középtávú prognózis: Öt év múlva, vagyis még a jelenlegi parlamenti ciklus lejárta után is tizenhatan töltenék be hivatalukat.
• Hosszú távú prognózis: Még kétezerharmincötben is hét jelenlegi vezető rendelkezne érvényes mandátummal. Külön nevesítették Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét, valamint Kozma Ákos alkotmánybírót, akiknek a megbízatása egészen a kétezerharmincas évek végéig tart.

A hagyományos alkotmányos doktrínák ezzel szemben éppen azért határozzák meg a kulcspozíciók időtartamát a mindenkori választási ciklusokon túlmutatóan, hogy a vezetők ne legyenek kitéve a napi politikai csatározásoknak és az aktuális parlamenti többség kénye-kedvének. A Helsinki Bizottság fellépése így pont azt a klasszikus elvet kezdi ki, amelynek védelmére elvileg felesküdött, elmosva a határvonalat a jogállami korrekció és a nyers politikai tisztogatás között.

Ultimátumok és zsarolás: Sulyok Tamás ellenáll a miniszterelnöki megfélemlítésnek

A balliberális jogvédők akciója tökéletesen rásimul arra a politikai hadjáratra, amelyet Magyar Péter a választási győzelme óta folyamatosan harsog a nyilvánosság előtt. A miniszterelnök korábban május harmincegyedikéig adott ultimátumot több vezető állami tisztségviselőnek a közéletből való önkéntes távozásra, és az első számú célpontként Sulyok Tamás köztársasági elnököt jelölte meg. Az állami intézmények vezetői azonban sorra visszautasították a nyomásgyakorlást, és világossá tették, hogy mandátumukat a hatályos jogszabályoknak megfelelően végig fogják szolgálni.

Miután a határidő eredménytelenül telt el, a miniszterelnök új szintre emelte a köztársasági elnök elleni hajtóvadászatot. Egy vasárnapi közösségi médiás bejegyzésben arrogáns módon jelentette be, hogy másnap az igazságügyi miniszter kíséretében személyesen meglátogatja az államfőt, hogy négyszemközt bírja őt lemondásra. A hatalmas felháborodást kiváltó akcióra Sulyok Tamás egy drámai hangvételű, csaknem ötperces videónyilatkozatban reagált.

Az államfő sziklaszilárdan leszögezte, hogy önkéntesen soha nem fog lemondani a tisztségéről, mivel hivatali esküje a teljes magyar politikai nemzethez köti, és jogköreit a hatályos alkotmányos rend szerint gyakorolja.

Magyar Péter ahelyett, hogy tiszteletben tartotta volna a méltóságot, egy rendkívül vulgáris és személyeskedő kommentben vágott vissza, azzal vádolva az államfőt, hogy gyermeknapon is csak a havi hatmillió-háromszázezer forintos fizetését védi a bocsánatkérés helyett. A Fidesz azonnal politikai védőernyőt húzott a köztársasági elnök mögé. Gulyás Gergely, a párt parlamenti frakcióvezetője éles hangú közleményében emlékeztetett arra, hogy a történelemben a köztársasági elnökök hivatalából erőszakkal, zsarolással történő eltávolítása kizárólag a totális diktatúrákra volt jellemző.

Rákosi Mátyás módszereihez hasonlítják Magyar Péter személyre szabott jogalkotását

A kialakult helyzet súlyosságát és történelmi párhuzamait Bóka János fideszes képviselő, az Orbán-kabinet európai ügyekért felelős minisztere világította meg a leginkább. A politikus közösségi oldalán megdöbbenésének adott hangot, és nyíltan párhuzamot vont Tildy Zoltán egykori köztársasági elnök kommunisták általi lemondatása és a Sulyok Tamás ellen zajló jelenlegi kormányzati vegzálás között. Bóka ironikusan megjegyezte, hogy Magyar Péter bizonyos szempontból még előzékenyebb is, mint Rákosi Mátyás volt, hiszen a hírhedt kommunista diktátor annak idején a párt szabadság-hegyi üdülőjébe kérette Tildyt, hogy szóban informálja őt a sorsáról.

Bóka János kifejtette, hogy a miniszterelnök minden bizonnyal arról kívánja tájékoztatni Sulyok Tamást, hogy milyen személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotással akarják őt elmozdítani a hivatalából. A miniszter rámutatott, hogy a lehetőségek tárháza széles – a gyors és látványos megalázástól kezdve a lassú ellehetetlenítésig -, de a cél teljesen egyértelmű: a törvényesen megválasztott államfő puccsszerű elmozdítása. Ha ez a precedens megvalósul, a köztársasági elnöki intézmény mint a nemzet egységét kifejező, pártpolitika felett álló semleges szereplő végleg megsemmisül, és a pozíció a mindenkori parlamenti kétharmad mindenkori politikai zsákmányává silányul.

A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az igazságügyi miniszter a parlamenti meghallgatásán többször is hitet tett a jogállamiság és a szakmaiság mellett, így most jött el a pillanat, hogy tetteivel is bizonyítsa elkötelezettségét az ad hominem jogalkotás ellenében.

Nemzetközi porondon a botrány: a Velencei Bizottság dönthet a magyar jogállamiságról

A kormányzati nyomásgyakorlás olyan méreteket öltött, hogy az ügy immár a nemzetközi jogi fórumok elé került. Sulyok Tamás köztársasági elnök a kialakult alkotmányos krízis miatt hivatalosan a Velencei Bizottság szakértői segítségét és állásfoglalását kérte. Az államfő indoklása szerint a nemzetközi jogi precedensek egyértelműen kimondják, hogy a közjogi tisztségviselők tiszta politikai motivációból, nyomásgyakorlással és zsarolással történő elmozdítása a legsúlyosabb jogállamisági aggályokat veti fel, és sérti az intézmények integritását.

Bóka János bejegyzésében hivatkozott is a Velencei Bizottság korábbi, kötelező érvényű alapelveire, amelyek szerint a személyre szabott, egy-egy konkrét egyén ellen irányuló (úgynevezett ad hominem) jogalkotás alapjaiban ellentétes a demokratikus normákkal. A nemzetközi testület korábban számtalan határozatában visszatérően aggodalmát fejezte ki az olyan törvénymódosítások ellen, amelyek nem a szabályozási rendszer strukturális javítását, hanem kizárólag a hivatalban lévő, nemkívánatos személyek elmozdítását célozzák. Emiatt Sulyok Tamás jogi pozíciói nemzetközi szinten rendkívül erősnek mondhatók.

A hazai alkotmányjogászok szintén szkeptikusak Magyar Péter terveinek közjogi megvalósíthatóságát illetően. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász emlékeztetett rá, hogy a magyar közjog történetében legfeljebb politikai színtéren volt példa hasonlóra – mint amikor ezernyolcszázkilencvenkettő október huszonharmadikán a Kossuth téren a tömeg kifütyülte és lemondásra szólította fel Göncz Árpád államfőt -, azonban ennek semmilyen közjogi következménye nem lett.

Az államfő megbízatása ugyanis kizárólag a törvényben kőbe vésett, szigorú eljárásrenddel szűnhet meg, és a politikai vagy utcai nyomásgyakorlás nem írhatja felül az Alaptörvényt.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője az ügyet összegezve rámutatott: ha Sulyok Tamás képes lesz kitölteni a törvényes ciklusát, az a magyar demokrácia erejét és stabilitását bizonyítja, ha viszont a kormányerők átgázolnak rajta, az a hazai demokrácia végzetes meggyengülését jelzi a világ felé.