Újra begyújtották a rakétákat: jelentősen gyorsult az infláció világszerte
Aggasztó gazdasági trendek rajzolódnak ki: az OECD-országokban az áprilisi adatok alapján érezhetően gyorsult a pénzromlás üteme. A fogyasztói árak emelkedése mögött elsősorban az energiaárak drasztikus drágulása, valamint az élelmiszerek folyamatos áremelkedése áll.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése szerint az infláció növekedése február óta töretlen:
- Február: 3,4%
- Március: 4,0%
- Április: 4,4%
A 38 tagállam közül 23 országban regisztráltak áremelkedést. Különösen rossz a helyzet Belgiumban, Chilében, Görögországban, Olaszországban és Törökországban, ahol az inflációs ráta 1 százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben ugrott meg.
Energia és élelmiszer: a drágulás motorjai
A jelentés két fő területet jelöl meg az áremelkedés hajtóerejeként:
- Energiaárak: Éves szinten 13,2 százalékos növekedést mértek áprilisban, ami hatalmas ugrás a márciusi 8,1 százalékhoz képest.
- Élelmiszerek: Az áruk drágulása 4 százalékra gyorsult a márciusi 3,6 százalék után.
Ezzel szemben az úgynevezett maginfláció – amely nem tartalmazza a volatilis energia- és élelmiszerárakat – enyhe lassulást mutatott, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent, ami arra utal, hogy a drágulás elsődleges forrása továbbra is a külső, energiapiaci hatásokban keresendő.
Világgazdasági kitekintés
A jelenség nem korlátozódik az OECD-re. A G20-országokban az infláció 4,3 százalékra nőtt. A G7-országok 3,2 százalékos inflációt könyvelhettek el.
A szélsőségek továbbra is nagyok. Míg Törökországban 32,4 százalékos az infláció, addig Costa Ricában 1,6, Svédországban pedig 0,1 százalékos árcsökkenést (deflációt) mértek. A folyamatok azt jelzik, hogy a világgazdaságnak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie a fogyasztói árak stabilitásának fenntartása terén.
