Ideológiai szakadék: Az USA 12,5%-os vámot vetne ki az ausztrál árukra
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök éles kritikával illette a Trump-adminisztráció legújabb kereskedelmi lépését.
Az Egyesült Államok 12,5 százalékos importvámot tervez kivetni az ausztrál termékekre, azzal az indokkal, hogy az ország nem tesz eleget a kényszermunka és a rabszolgatartás elleni fellépés érdekében.
A Trump-kormányzat azzal vádolja Ausztráliát, hogy nem kezeli megfelelően a kényszermunkával előállított áruk behozatalát, ami szerintük egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt az amerikai munkavállalók számára. A 12,5 százalékos sarc több mint 50 országot érint, és az eddigi, júliusban lejáró 10 százalékos ideiglenes illetéket hivatott felváltani, egyúttal meg is emelni azt.
Anthony Albanese miniszterelnök szerint a döntés ideológiai nézeteltérésre vall, és teljesen összeegyeztethetetlen a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodásokkal.
Az ausztrál kormányfő hangsúlyozta: a vámok végső soron az amerikai fogyasztókat büntetik, mivel növelik az áruk és szolgáltatások költségeit, emellett pedig aláássák a globális kereskedelmi rendszert. Albanese emlékeztetett arra is, hogy az USA kereskedelmi többlettel rendelkezik Ausztráliával szemben, így a lépés gazdaságilag is ellentmondásos.
Politikai és jogi visszhang
A döntés nem érte váratlanul az ausztrál diplomáciát. Joe Hockey volt amerikai nagykövet szerint Donald Trump „meg van győződve arról, hogy a vámok hasznosak, és személyes tárgyalások során sem volt hajlandó változtatni az álláspontján. Az ausztrál ellenzéki vezető, Angus Taylor rothadtnak nevezte a kezdeményezést, és elutasította annak szükségességét.
Chris Evans ausztrál kényszermunka-ellenes biztos szerint a Trump-adminisztráció cinikus módon használja fel az emberi jogi kérdéseket kereskedelmi játékszerként. Evans ugyanakkor elismerte, hogy Ausztrália is megerősíthetné saját kényszermunka elleni törvényeit, hiszen a jelenlegi szabályozás a vállalkozások számára csak jelentéstételi kötelezettséget ír elő, de nem kényszeríti őket tényleges fellépésre.
Az eset jól mutatja a transzatlanti és csendes-óceáni szövetségi kapcsolatok feszültségét: míg Canberra a szabadkereskedelem mellett érvel, Washington továbbra is a protekcionista gazdaságpolitika irányába mutat, figyelmen kívül hagyva szövetségesei aggodalmait.
