Brüsszeli szankciók fenyegetik Bulgáriát: Kozmetikázott adatokkal léphettek be az eurózónába
Alig fél éve vezette be az eurót Bulgária, máris komoly szankciókkal néz szembe a balkáni ország.
Rumen Radev nemrég megválasztott miniszterelnök szerint az ország azért kerül az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alá, mert a korábbi Brüsszel-barát kormány meghamisította a költségvetési adatokat a zónához való csatlakozás érdekében.
Csalással vádolják az előző kormányt
Az Európai Bizottság napokon belül, június 3-án teszi közzé hivatalos jelentését Bulgária fiskális helyzetéről, amellyel egy időben elindítja a túlzottdeficit-eljárást. Szófia a szabályok értelmében köteles lenne a tavalyi 3,5 százalékos hiányát a kötelező 3 százalékos maastrichti plafon alá szorítani.
Ha ezt nem teljesítik, az EU befagyaszthatja az ország uniós finanszírozását, és akár félévente a GDP 0,05 százalékára rúgó bírságot is kiszabhat rájuk.
Rumen Radev miniszterelnök – akit széles körben EU-szkeptikusnak és oroszbarátnak tartanak – a helyzetet az előző, nyugatbarát Zhelyazkov-kormány nehéz örökségének nevezte. A kormányfő szerint a mostani krízis a korábbi kabinet hanyagságából, hozzá nem értéséből és tudatos visszaéléseiből alakult ki.
„Hazudtak, hogy belevigyék Bulgáriát az euróba (…) Kipukkadt a lufi” – jelentette ki Radev a kabinetülésen.
A miniszterelnök előrejelzése szerint ráadásul a hiány idén még a tavalyinál is nagyobb lesz. Az Európai Bizottság prognózisa is ezt támasztja alá: az uniós elemzők szerint a bolgár hiány idén 4,1 százalékra, 2027-re pedig 4,3 százalékra duzzad.
Elszabadult az infláció a csatlakozás után
Bulgária 2026. január 1-jén csatlakozott az eurózónához, miután a papíron éppen csak teljesítette a kritériumokat. A csatlakozás támogatói korábban azzal érveltek, hogy a lépés végleg elkötelezi az országot a Nyugat mellett, a fiskális hatások pedig minimálisak lesznek, mivel a bolgár leva árfolyama már évek óta az euróhoz volt rögzítve.
Ez az ígéret az infláció terén gyorsan megbukott: az éves bolgár infláció áprilisban 6,2 százalékra emelkedett, ami 2023 óta a legmagasabb érték. Ezzel Bulgária produkálta az Európai Unió második legmagasabb inflációs mutatóját, egyedül a 9 százalékos Románia tudta megelőzni a balkáni államot.
Sajtóhírek szerint Szófiának eleve csak mesterséges állami lépésekkel sikerült teljesítenie a csatlakozási feltételeket, elfedve az ország valós gazdasági állapotát.
Újra téma a magyar euró is
A bolgár események a hazai politikai diskurzusra is rányomják a bélyegüket, miután a Tisza Párt tavaszi választási győzelmét követően Magyarországon is újra napirendre került a közös valuta kérdése. Magyar Péter arról beszélt, hogy a ciklus végére, 2030-ra megteremtik az euró bevezetésének feltételeit, bár a pontos módszerekről még nem közölt részleteket.
Miközben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt években határozottan letett az euró bevezetéséről, a Tisza Párt céldátuma komoly vitákat generál. Az euróövezeti tagság ugyanis szigorú gazdasági feltételekhez kötött – amelyek közül Magyarország jelenleg egyet sem teljesít -, ráadásul a monetáris szuverenitás feladását is jelenti.
Bulgária és korábban Görögország példája ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a maastrichti kritériumok rendszere kijátszható, de a mesterségesen kikényszerített csatlakozásnak súlyos ára van.
