Stratégiai lépés Tokiótól: Japán 14,7 millió dollárral száll be a NATO ukrajnai fegyverprogramjába
A nyugati védelmi szövetségekkel való kapcsolatok szorosabbra fűzésének jegyében Japán hivatalosan is csatlakozott ahhoz az amerikai–NATO kezdeményezéshez, amely az Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzését hivatott felpörgetni.
Tokió mintegy 14,7 millió dolláros (kb. 5,3 milliárd forintos) pénzügyi alappal száll be a programba. Bár az ázsiai országot alkotmánya a nem halálos eszközök szállítására korlátozza, a lépés egyértelmű geopolitikai jelzés Moszkvának.
Katonai támogatás az alkotmányos korlátok között
A japán külügyminisztérium hivatalos közleménye szerint a felajánlott összeget a PURL (Prioritized Ukraine Requirements List) elnevezésű, kiemelt ukrajnai védelmi szükségleteket tartalmazó keretprogramba csatornázzák be. Mivel Japán második világháború utáni pacifista alkotmánya szigorúan tiltja a fegyverek és halált okozó katonai eszközök exportját külföldi hadviselő feleknek, a támogatás jellege kötött. A pénzügyi keret körülbelül 14,7 millió dolláros közvetlen hozzájárulás, mely kizárólag nem halálos katonai felszerelések (például drónfelderítő rendszerek, csúcstechnológiás kommunikációs eszközök, aknamentesítő és műszaki járművek) beszerzésére fordítható.
A lépés a gyakorlatban tovább mélyíti Japán és a NATO tagállamai közötti operatív együttműködést.
„Japán továbbra is támogatja Ukrajnát az igazságos és tartós béke elérése érdekében, és szándékában áll még tovább erősíteni a Japán és a NATO közötti partnerséget” – áll a tokiói tárca közleményében.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a közösségi médiában mondott köszönetet Tokiónak, kiemelve, hogy Japán elvi és következetes álláspontja a globális szolidaritás rendkívül erős üzenete.
Mi az a PURL-megállapodás, amibe Japán beszállt?
A PURL-keretrendszer az elmúlt évben az ukrán védelmi logisztika egyik legfontosabb finanszírozási pillérévé vált.
A megállapodást Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár írta alá. A program lehetővé teszi a NATO-tagállamok és a globális partnerek számára, hogy egy közös, koordinált rendszeren keresztül, közvetlenül az Egyesült Államoktól vásároljanak magas prioritású katonai hardvereket Ukrajna számára.
A struktúrát azután hozták létre, hogy az új washingtoni adminisztráció alatt egy időre elakadtak a közvetlen amerikai segélyek; az első PURL-forrásokból vásárolt szállítmányok tavaly ősszel érkeztek meg a frontra.
Kritikus légvédelmi hiány a pusztító rakétatámadások közepette
Japán pénzügyi szerepvállalása kritikus pillanatban érkezik. Oroszország az elmúlt időszakban jelentősen fokozta a légi hadjáratát, és Kijevet súlyos ballisztikus rakétatámadás érte, amely a főváros adminisztratív és kulturális központját vette célba.
A folyamatos légvédelmi rakétahiány miatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlen, sürgető levelet küldött a Fehér Háznak, kérve a Trump-adminisztrációt a szállítások felgyorsítására:
„A PURL-programon keresztüli szállítások jelenlegi üteme már nem képes lépést tartani azzal a fenyegetéssel, amellyel nap mint nap szembe kell néznünk. Kérem a segítségét Ukrajna egének megvédéséhez az orosz rakétáktól” – írta levelében Zelenszkij.
Hivatalos: Zelenszkij levélben kért Patriot rakétákat Donald Trumptól és a Kongresszustól
Bár Japán a törvényi korlátok miatt nem adhat át légvédelmi rakétarendszereket, gazdasági óriásként így is Ukrajna egyik legfőbb támasza: a háború kitörése óta eddig mintegy 15 milliárd dollárnyi pénzügyi és humanitárius segélyt folyósított Kijevnek, és további 3,5 milliárd dollárra vállalt kötelezettséget. Azzal, hogy Japán átvállalja a nem halálos katonai eszközök finanszírozását, tehermentesíti a nyugati szövetségeseket, akik így teljes mértékben a nehézfegyverzet biztosítására koncentrálhatnak.
