Mesterséges intelligenciát kap minden magyar? Digitális államot ígér a Tisza-kormány

Központi szerepet kap a mesterséges intelligencia (MI) a Tisza-kormány új programjában. A tervek szerint egy olyan állami rendszert hoznának létre, amely gyorsabbá és egyszerűbbé tenné az ügyintézést, miközben az MI a mindennapi élet számos területén segítené a lakosságot.

Ez derül ki a Parlament Digitalizációs és Technológiai Bizottságának hétfői meghallgatásán elhangzottakból.

„Olyan minisztériumot akarok építeni, amely képes átrepíteni Magyarországot a 21. század második felébe” – jelentette ki Tanács Zoltán leendő technológiai miniszter a bizottsági meghallgatásán.

A Tisza Párt elképzelései szerint a mesterséges intelligencia nemcsak a közigazgatásban, hanem az egészségügyben és az oktatásban is kulcsszerepet játszik majd. A cél a bürokrácia radikális csökkentése, az állami rendszerekben való könnyebb eligazodás és a személyre szabott digitális szolgáltatások megteremtése.

A párt „Egy működőképes és emberséges Magyarország alapjai” elnevezésű programja részletesen tárgyalja a digitalizációt. A dokumentum szerint a közszférában dolgozók tízezreit képeznék ki az MI-eszközök gyakorlati használatára. Ezzel párhuzamosan a Tanács Zoltán által vezetett Tudományos és Technológiai Minisztérium honlapja már el responds is érhetővé vált a kormányzati portálon.

Digitális fordulat jöhet az egészségügyben

A kormányprogram külön kiemeli, hogy az egészségügyi digitalizáció alapjai – így az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) – már léteznek Magyarországon, de a jelenlegi rendszerek nem használják ki a modern technológia nyújtotta lehetőségeket.

A Tisza szerint az EESZT jelenleg leginkább digitális archívumként működik, és nem támogatja hatékonyan az orvosi döntéshozatalt vagy a betegutak menedzselését.

Az MI bevezetésével jelentősen csökkentenék az orvosokra nehezedő adminisztrációs terheket. Emellett a tervek között szerepelnek a páciensek önkiszolgáló platformjai és a személyre szabott digitális egészségügyi megoldások is.

Mennyire reális a személyes MI-asszisztens?

Magyarország már most is rendelkezik fejlett digitális alapokkal, hiszen az elmúlt években számos szolgáltatás költözött az online térbe:

• Az Ügyfélkapu és a Digitális Állampolgárság Program (DÁP),
• Az e-recept és az EESZT platform,
• Az online időpontfoglalás és az elektronikus adóbevallás (NAV).

Európai bizottsági mutatók szerint ugyanakkor Magyarország még mindig elmarad az uniós átlagtól, különösen a vállalkozások digitalizációja és a lakosság digitális készségei terén. Bár a rendszerek adottak, a használatuk egyenetlen: sok kisvállalkozás lemaradt a modernizációban, és a lakosság egy része is küzd az online ügyintézéssel.

 A folyamatos digitalizációs törekvések ellenére a kormányablakok népszerűsége töretlen: 2025-ben rekordmennyiségű, összesen 15,8 millió ügyet intéztek a magyarok személyesen.

Az MI-alapú közigazgatás kiépítése rendkívül összetett adatvédelmi és kiberbiztonsági fejlesztéseket igényel, mivel egy személyes asszisztens rendkívül szenzitív állampolgári adatokhoz férne hozzá. Bár Skandináviában (Finnországban és Dániában) már tesztelnek hasonló automatizált ügyfélszolgálatokat és intelligens betegkezelő rendszereket, a Tisza-kormány programja egyelőre kevés konkrétumot tartalmaz arról, hogy a hazai fejlesztések mikor és pontosan hogyan valósulnak meg a gyakorlatban.