Kemény ukrán nemet kapott a német javaslat: Zelenszkij teljes jogú EU-tagságot követel
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos levélben utasította vissza Friedrich Merz német kancellár javaslatát, amely egyfajta szavazati jog nélküli, társult Európai Uniós tagságot kínált volna Ukrajnának.
Az ukrán államfő szerint igazságtalan félmegoldásról van szó, és Orbán Viktor áprilisi választási veresége után elhárult a fő politikai akadály a teljes jogú integráció elől.
Friedrich Merz német kancellár a héten egy olyan köztes státuszt vázolt fel Ukrajna számára, amely felgyorsította volna az ország integrációját, és közelebb vitt volna a négy éve tartó orosz-ukrán háború lezárását célzó megállapodáshoz. A javaslat értelmében Kijev részt vehetett volna az EU intézményeinek munkájában és ülésein, de döntési és szavazati jog nélkül.
Az európai diplomácia eleve óvatosan fogadta az ötletet, mivel az uniós szerződések jelenleg nem ismerik a „társult tag” fogalmát, így a reformhoz magát az Alapszerződést is módosítani kellene.
Zelenszkij az EU három legfelsőbb vezetőjének – Antonio Costa elnöki tanácsadónak, Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és a soros elnökséget adó Nikos Christodoulides ciprusi államfőnek – küldött levelében végleg lezárta a vitát.
Zelenszkij: Nem félgőzzel védjük Európát
Az ukrán elnök elvi alapon utasította vissza a német felvetést, hangsúlyozva, hogy hazája nem részlegesen vagy félmegoldásokkal védi a kontinenst a keleti szárnyon, ezért egyenlő jogokat és igazságos megközelítést érdemel.
„Igazságtalan lenne, ha Ukrajna jelen lenne az Európai Unióban, de néma maradna. Eljött az idő, hogy érdemi és teljes jogú tagsággal lépjünk előre” – fogalmazott Zelenszkij.
A diplomáciai üzenetváltás az első komolyabb nyilvános törésvonalat jelzi Berlin és Kijev között azóta, hogy a bővítési folyamatot korábban mereven blokkoló magyar vétó elhárult. Zelenszkij a levélben nyíltan hivatkozott arra, hogy a magyarországi kormányváltás – amelynek során Magyar Péter és a Tisza Párt került hatalomra – strukturális lehetőséget nyitott a csatlakozási tárgyalások érdemi felgyorsítására, így nincs szükség félutas kompromisszumokra. Az elnök emlékeztetett: a korábbi bővítési hullámok is bizonyítják, hogy az integrációs felkészülési időt a tagállamok jogainak korlátozása nélkül is biztosítani lehet.
Brutális légicsapás zúdult Kijevre hétvégén : Bevetették az Oreshnik rakétát is
Miközben a diplomáciai csörte zajlott, a harctéren és az ukrán hátországban drámaian fokozódott a helyzet. Oroszország a háború egyik legnagyobb kombinált támadását indította el, amelynek elsődleges célpontja az ukrán főváros volt. Moszkva mintegy 90 rakétát és 600 drónt lőtt ki a térségre, amelyből az ukrán légvédelemnek 604 célpontot (55 rakétát és 549 drónt) sikerült megsemmisítenie vagy elektronikus úton semlegesítenie.
Kijevben legalább ketten meghaltak és több mint 50-en megsérültek, míg Kijev megye egyéb részein újabb két halálos áldozatot követeltek a becsapódások. A főváros mind a tíz kerületében, összesen mintegy 50 helyszínen regisztráltak károkat. Lakóépületek, iskolák, rendőrségi létesítmények, egy bevásárlóközpont és Kijev egyik legrégebbi piaca is kigyulladt. Találat érte a nemrég felújított Nemzeti Csernobil Múzeumot, az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeumot, valamint a német ARD műsorszolgáltató korábbi épületét is.
Zelenszkij megerősítette azt is, hogy az orosz erők a Kijev megyei Bila Cserkva irányába kilőtték a nukleáris képességgel is rendelkező, de ezúttal aktív robbanófej nélkül indított Oreshnik ballisztikus rakétarendszert. A fegyvert a háború során eddig mindössze két alkalommal alkalmazták. Az ukrán vezetés szerint a brutális támadás és a kísérleti rakéta bevetése egyértelmű eszkalációs lépés, amely azonnali, határozott nemzetközi választ és a Moszkvára gyakorolt nyomás fokozását követeli.
