Ígéret és valóság: meddig ér a végrehajtási moratórium

A Tisza azonnali végrehajtásleállítást ígért, a végrehajtók mégis ugyanúgy küldik a papírokat. Nem hanyagságból, hogy a júniusban hatályba lépett végrehajtási moratórium nem minden adósra vonatkozik, csak a devizahiteles ügyekre.

Az azonnal leállítjuk ígéretet ezért teljes körűen, jogállami keretben aligha lehetett betartani, és a kormány sem ezt tette. Ami maradt, hogy egy szűk törvény és egy Toroczkai László vezette vizsgálóbizottság.

Mit ígértek, és mi hangzott el

Magyar Péter és a Tisza a kampányban és kormányra kerülve is azt vállalta, hogy azonnal leállítja a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat, a profitorientált végrehajtást pedig felszámolja.  A retorika széles, hogy végrehajtó maffia , azonnali leállítás, államosítás. A jogszabályi gyakorlat ennél jóval szűkebb lett. Nézzük pontról pontra.

Meddig ér a végrehajtási moratórium valójában

Az Országgyűlés 2026. június 8-án, egyhangúlag (183 igen) fogadta el a 2026. évi XVI. törvényt (Magyar Közlöny 2026/66.), amely néhány nappal később hatályba lépett. A lényeg a törvény hatályában rejlik. A végrehajtási moratórium kizárólag a három devizahiteles jogszabály, a 2014. évi XXXVIII., a 2014. évi LXXVII. és a 2015. évi CXLV. törvény alá tartozó fogyasztói szerződések pereire és az azokból eredő követelések végrehajtására vonatkozik.

A tartalma világos. A bíróság ezeket a pereket hivatalból, soron kívül felfüggeszti, de a fogyasztó kérheti a saját pere folytatását. Az érintett végrehajtási ügyekben egy későbbi külön törvényig nem foganatosítható eljárási cselekmény, a végrehajtónak az ügyet szünetelő ügyként kell nyilvántartania. A szabály a hitelezőt is védi, hogy a felfüggesztés alatt a végrehajtási jog elévülése nyugszik, tehát a követelés nem évül el a moratórium ideje alatt.

Ami viszont nincs a törvényben,hogy minden más végrehajtás. A rendes, nem devizahiteles tartozások behajtása zavartalanul folyik tovább. Ezért igaz a megfigyelés, hogy a végrehajtók ugyanúgy küldik a papírokat. Az adósok túlnyomó többségét a végrehajtási moratórium egyszerűen nem érinti.

Miért nem lehet azonnal leállítani mindent

Egy általános, minden ügyre kiterjedő, azonnali végrehajtásleállítás jogállami keretben nehezen kivitelezhető. A végrehajtás jogerős bírósági ítéletet hajt végre, ennek felfüggesztése a hitelező tulajdonjogát (az Alaptörvény XIII. cikke, az Alapjogi Charta 17. cikke, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke) és a jogerős döntéshez fűződő jogbiztonságot is érinti.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Hornsby kontra Görögország ügyben kimondta, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog magában foglalja a jogerős ítélet végrehajtásához való jogot is. Egy nyílt végű, állam által elrendelt leállás ezzel ütközhet.

Ebből még nem következik, hogy semmilyen moratórium ne férne bele. Célzott, átmeneti moratóriumra van precedens, hogy a járvány idején kormányrendelet függesztette fel a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat, és minden télen érvényes a kilakoltatási moratórium.

A különbség a hatókörben, az időtartamban, az arányosságban és a hitelezővédelemben rejlik. A mostani devizahiteles végrehajtási moratórium éppen ezért marad a védhető oldalon: szűk, átmeneti, és megőrzi a hitelező elévülési idejét. A leállítjuk az összeset, most azonnal viszont más kategória, és nem is ez történt.

A szűk moratórium is kétélű

A Telexnek nyilatkozó devizahiteles ügyvédek a szűk változatot is bírálják. Szepesházi Péter volt bíró és Bihari Krisztina szerint az Európai Unió Bíróságának 2025. áprilisi ítélete, majd a Kúria erről szóló jogegységi határozata nyomán ma több adós nyerhetne a bíróságon a hiányos árfolyamkockázati tájékoztatás miatt.

A kötelező felfüggesztés viszont éppen őket akaszthatja meg. Bihari Krisztina szerint a törvény jelenlegi formájában többet árt, mint használ a devizásoknak.

Attól is tart, hogy mire a felfüggesztés véget ér, egyes egykori pénzintézeteket már felszámolnak, így az adósoknak nem lesz kivel szemben érvényesíteniük a követelésüket. A törvény erre részleges választ ad, hiszen a fogyasztó kérheti a saját pere folytatását.

És közben Toroczkaié lett a forró krumpli

A tartalmi végrehajtási reformot az Igazságügyi Minisztérium készíti, a tervek szerint a nyár közepére. A végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság elnökségét pedig Magyar Péter egy parlamenti vita hevében a Mi Hazánk elnökének, Toroczkai Lászlónak adta át , azzal a kéréssel, hogy valóban vizsgálja is ki az ügyet. Szó szerint így fogalmazott. Lássa, hogy kivel van dolga, ön fogja vezetni a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottságot.

Így a nagy ívű ígéret három darabra esett szét,hogy a moratórium szűk, a reform még nincs meg, a felelősségfeltárás pedig radikális ellenzéki kézbe került. A politikai kockázat is szétoszlik. Ha egy év múlva a végrehajtók továbbra is küldik a papírokat, a számonkérés nem egyetlen irányba fog mutatni.

A Polkorrekt véleménye

Az azonnali végrehajtásleállítás jól hangzó ígéret, a jelenlegi formájában viszont félrevezető. Amit a kormány betartott, az egy szűk, átmeneti devizahiteles végrehajtási moratórium, amit ígért, az ennél sokkal több volt. A kettő közötti rés nem véletlen, hogy egy általános, azonnali leállítást jogállami keretben nem lehet felelősen megtenni, mert a jogerős ítélet és a hitelező joga is véd. Ezt kimondani tisztességes, elhallgatni és közben a régi retorikát fenntartani nem az.

A Polkorrekt mércéje itt egyszerű. Ugyanazt a szigort kérjük a mostani kormány ígéreteinek beváltásán, amit a korábbiakén kértünk. Egyelőre a végrehajtók ugyanúgy küldik a papírokat, a nagy ígéret pedig egy szűk törvénnyé és egy Toroczkai vezette bizottsággá zsugorodott. A tét nem az, hogy jár-e védelem a bajba jutott adósoknak, hanem hogy őszintén megmondják-e nekik, meddig ér ez a védelem, és meddig nem.