Vendéglátóhelyek: tavaly tovább gyorsult a bezárások üteme
Tavaly felgyorsult a vendéglátóhelyek számának csökkenése: míg 2023 és 2024 vége között naponta átlagosan három-négy üzlettel lett kevesebb az ágazatban, az elmúlt időszakban már napi négy-öt bezárás történt közölte szerdán a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI).
Az MTI-nek elküldött statisztikai helyzetjelentés szerint a hazai vendéglátóhelyek száma 41 900 volt tavaly év végén, ami 1700-zal kevesebb az egy évvel korábbinál, és 9500-zal kevesebb a 2019-es szinthez képest. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 1400-zal, a munkahelyi vendéglátóhelyeké 278-cal csökkent a 2024 végi helyzethez képest.
Az üzletbezárások leginkább az italüzleteket, kávézókat és zenés-táncos szórakozóhelyeket, valamint az éttermeket, büféket és gyorséttermeket érintették, legkevésbé pedig a cukrászdákat sújtották.
Balatoni vármegyék állnak az élen
Tavaly tízezer lakosra 44 vendéglátóhely jutott, kilenccel kevesebb, mint 2019-ben. Népességarányosan a legtöbb vendéglátóhely a Balaton körüli vármegyékben, Zalában, Veszprémben és Somogyban működött, a legkevesebb pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében volt található.
Nőtt a forgalom, de a munkaerő fogyott
Az előzetes adatok alapján 2025-ben a vendéglátóhelyek bruttó forgalma elérte a 2924 milliárd forintot, összehasonlító áron az egy évvel korábbit 0,7, a 2019-est pedig 1,4 százalékkal haladta meg. A forgalom 89 százalékát adó kereskedelmi vendéglátás volumene 0,3 százalékkal kisebb, a munkahelyi vendéglátásé viszont 18 százalékkal nagyobb volt, mint 2019-ben.
Tavaly a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén 167 ezer embert foglalkoztattak, ami 13,6 ezerrel kevesebb az előző évinél, és 28,3 ezerrel kevesebb a járvány előtti, 2019-es szinthez képest. Az üres álláshelyek száma és aránya kissé nőtt 2025 végén, így a munkaerőhiány is enyhén emelkedett az ágazatban.
Alacsony bérek, kedvezményes áfa
A vendéglátás területén a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 420 ezer forint, kedvezményekkel nettó 294 ezer forint volt 2025-ben, ami 9,0 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A vendéglátásban dolgozók átlagkeresete azonban továbbra is az egyik legalacsonyabb az ágazatok között, a nemzetgazdasági átlag mindössze 60 százalékának felelt meg.
Magyarországon az éttermi vendéglátásra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs az Európai Unióban a második, a turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt pedig az ötödik legalacsonyabb. Az MVI ugyanakkor jelezte: az áfakulcsok alkalmazását érintő hazai szabályozás egyszerűsítésére, illetve kiterjesztésére továbbra sem került sor.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete közölte, hogy évente közzéteszi a vendéglátásról szóló statisztikai helyzetjelentést, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója készített, főként a KSH és részben a HOTREC által publikált adatok felhasználásával.
