Jogi és politikai csörte a „Lex Orbán” körül: Visszamenőleges-e a Tisza Párt miniszterelnöki cikluskorlátja?

Heves politikai és jogi vita robbant ki a Tisza Párt által benyújtott első Alaptörvény-módosítási javaslat körül. A Melléthei-Barna Márton és Hantosi István képviselők által jegyzett indítvány két ciklusban (maximum nyolc évben) maximalizálná a mindenkori miniszterelnök hivatali idejét, ráadásul az 1990 utáni időszakot is beszámítva.

Miközben a Fidesz szerint a javaslat egyértelműen és visszamenőleges hatállyal kizárólag Orbán Viktor politikai ellehetetlenítését célozza, a Tisza Párt az Alkotmánybíróság korábbi határozataira hivatkozva védi a tervezetet.

Két ciklus a korlát -1990-ig visszamenő számítással

A Tisza Párt képviselői szerdán nyújtották be a parlamenti ciklus első alkotmánymódosító csomagját. A tervezet leginkább vitatott pontja kimondja: nem választható meg miniszterelnöknek az a személy, aki korábban már legalább nyolc évig betöltötte ezt a tisztséget.

A javaslat szövege külön kiegészítéssel rögzíti, hogy a nyolcéves időtartam számításakor a rendszerváltás utáni, vagyis az 1990. május 2. utáni kormányfői megbízatásokat is kötelezően figyelembe kell venni.

A javaslat azonnal hatalmas visszhangot váltott ki a politikai térben. A Tisza Párt szimpatizánsai és Radnai Márk alelnök vezetésével a közösségi médiában ünnepelték a felvetést, mint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítését, amely véget vethet az évtizedes miniszterelnöki berendezkedéseknek.

Kocsis Máté: Ez egy visszamenőleges, személyre szabott törvény

A kormánypártok részéről Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője éles hangú Facebook-bejegyzésben reagált az indítványra, amelyet egyértelműen „Lex Orbánnak” minősített. A politikus tételesen végigvette a rendszerváltás óta eltelt időszak valamennyi magyar miniszterelnökét, bizonyítva, hogy a szabályozás matematikai és gyakorlati értelemben kizárólag a Fidesz elnökére, Orbán Viktorra vonatkozna. Kocsis szerint a Tisza Párt javaslata sérti a jogállamiság legalapvetőbb elveit, mivel egy új korlátozást a múltbeli eseményekre alapozva, visszamenőleges hatállyal vezetne be egyetlen konkrét személy ellen.

A Tisza Párt érvelése: A korlátozás a jövőre vonatkozik, nem a múltra

A kormánypárti kritikákra reagálva Melléthei-Barna Márton szintén a közösségi oldalán közzétett jogi argumentációval vette védelmébe a tervezetet, visszautasítva a visszamenőleges jogalkotás vádját.

A képviselő a hatályos jogszabályokra és jogelvekre hivatkozva kifejtette, hogy a visszamenőleges hatály tilalma azt jelenti, hogy egy új törvény a hatálybalépése előtti időre nem állapíthat meg kötelezettséget vagy korlátozást. Ezzel szemben a Tisza Párt módosítása szerinte szigorúan a jövőre nézve állít fel alkalmassági korlátot a miniszterelnöki tisztség betöltésénél.

Melléthei-Barna az Alkotmánybíróság (Ab) több korábbi elvi határozatát is idézte álláspontja alátámasztására. Érvelése szerint a testület joggyakorlata kimondja, hogy önmagában nincs alkotmányos akadálya annak, hogy egy új jogszabály a múltban keletkezett tényeket, jogokat vagy kötelezettségeket vegyen alapul egy szabályozáshoz, feltéve, ha a jogi következmények és korlátozások kizárólag a törvény hatálybalépése utáni időre, vagyis a jövőre nézve jelentkeznek.

A képviselő szerint a javaslat célja nem a bosszú, hanem a demokratikus rotáció és a hatalomkoncentráció megakadályozása.