Állatorvosi kamara: Nem kezelhetnek állatként azonosuló embereket a klinikákon

Állatorvosi kamara: Nem kezelhetnek állatként azonosuló embereket a klinikákon

Hivatalos belső irányelvet adott ki a portugál Állatorvosok Szövetsége (OMV)  az állatokkal spirituálisan vagy pszichésen azonosuló emberek, az úgynevezett „therianok” klinikai kezelésére vonatkozóan – közölte a CNN Portugal.

A szakmai kamara azután látta szükségét a szabályozásnak, hogy az utóbbi időben több külföldi fiatal is állatorvosi rendelőkben próbált humán egészségügyi vagy esztétikai ellátást kérni magának. Az OMV nyomatékosította, hogy a jogszabályok értelmében az állatorvosok semmilyen körülmények között nem diagnosztizálhatnak és nem kezelhetnek embereket, a hozzájuk fordulókat pedig tiszteletteljesen a humán egészségügyi ellátórendszer felé kell irányítaniuk.

Szigorú jogi határvonalak az állatgyógyászatban

A portugál Állatorvosok Szövetsége kiemelte, hogy a világszerte és Portugáliában is terjedő ifjúsági szubkultúra tagjai sajátos kihívás elé állítják a rendelőket, ám a jogi és szakmai határok egyértelműek. Az irányelv leszögezi, hogy az állatgyógyászati licencek kizárólag nem humán páciensek ellátására jogosítanak.

„Az a személy, aki állatként azonosítja magát, a törvény szerint és biológiailag még mindig ember” – emlékeztetett állásfoglalásában a kamara.

A szövetség arra instruálta a praxisokat, hogy amennyiben egy magát állatnak valló személy orvosi beavatkozást, vizsgálatot vagy kezelést kér tőlük, a szakembereknek higgadt, diszkrét és informatív magatartást kell tanúsítaniuk. Tisztázniuk kell az állatorvoslás törvényi korlátait, és szükség esetén háziorvoshoz, pszichológushoz vagy megfelelő humán szakorvoshoz kell irányítaniuk az érintettet.

Mi az a therian szubkultúra?

A therian (vagy theriantróp) kifejezés olyan embereket takar, akik meggyőződése vagy belső megélése szerint bennük egy adott állat (például farkas, macska, róka vagy madár) spirituális lénye, lelke vagy pszichés karakterisztikája lakozik. A jelenség az elmúlt években az online térben, különösen a TikTok és az Instagram videómegosztókon vált rendkívül népszerűvé a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében.

A közösségi médiában megosztott tartalmakon az irányzat követői gyakran kézzel készített állatmaszkokban és műszőrmékben jelennek meg, és természetes környezetben – erdőkben, parkokban – utánozzák az adott állat mozgását, hangját és viselkedési mintáit.

Társadalmi viták és szakértői figyelem

Bár a szubkultúra tagjai számára ez egyfajta identitás- és önkifejezési forma, a társadalom többsége részéről gyakran értetlenséggel vagy éles kritikával szembesülnek. Idén februárban például a portugáliai Vila Realban szerveztek volna egy országos találkozót a therian fiataloknak, ám a rendezvényt a felerősödő lakossági és online bírálatok miatt a szervezők végül kénytelenek voltak lemondani.

A mentális egészséggel, szociológiával és ifjúságpszichológiával foglalkozó szakemberek szorosan figyelemmel kísérik a trend terjedését.

A kutatók többsége szerint a jelenség leginkább az online közösségkereséssel, az anime- és fantasy-kultúrák hatásával, valamint a kamaszkori identitáskeresés radikálisabb formáival hozható összefüggésbe.

 

 

Farkas Eszter