Bóna Szabolcs: Tarthatatlan, hogy az állam térítse meg az aszálykárokat

Nem tartható fenn hosszú távon, hogy a gazdák minden káresemény – különösen az aszályok – esetén kizárólag az állami támogatásoktól várják a túlélést, a termelőknek is nagyobb kockázatot és felelősséget kell vállalniuk – figyelmeztetett Bóna Szabolcs.

Az új agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter kijelentése komoly visszhangot váltott ki, mivel saját családi agrárvállalkozása alig néhány hónapja még százmilliós állami kártalanítást vett fel.

A Tisza-kormány szakminisztere az Agrárszektor nevű szakportálnak adott pénteki interjújában beszélt az agrártársadalmat sújtó, évente visszatérő aszályhelyzetről és a szükséges reformokról.

Új alapokra helyeznék a kockázatvállalást

Arra a kérdésre, hogy melyek lesznek az első konkrét intézkedései a tárca élén, Bóna Szabolcs a jelenlegi segélyezési és kompenzációs mechanizmusok gyors felülvizsgálatát nevezte meg.

„A kockázatvállalást helyre kell tenni, tehát olyan kockázatkezelési és kockázatvállalási rendszert kell kialakítani, amiben mindenki vállalja a saját felelősségét”

– fejtette ki a miniszter. Bóna szerint a hazai termelők nem hagyatkozhatnak arra, hogy bármilyen krízis esetén az állami segítség az egyetlen és kizárólagos megoldás a talpon maradáshoz.

Kettős mérce? Százmilliós állami mankó a miniszter cégének

A miniszteri szigor azért is keltett komoly feltűnést az ágazatban, mert Bóna Szabolcs agrárvállalkozóból lett politikus, és az általa vezetett Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. a múlt év végén még a jelenleg bírált rendszer egyik legnagyobb haszonélvezője volt.

A rábapordányi gazdaságot tavaly súlyos veszteség érte a megjelent ragadós száj- és körömfájásjárvány miatt, amely következtében le kellett ölni az állományt. A korábbi agrárminiszter, Nagy István akkori tájékoztatása szerint a kormány 100 százalékos állami kártalanítással segítette az érintett telepek újraindulását, összesen 8,15 milliárd forintot kiutalva az öt károsult cégnek.

A kifizetésekből Bóna Szabolcsék vállalkozása is jelentős részben részesült. Az állam teljesen kompenzálta a leölt állatok, a kiesett tej, a szaporítóanyagok, valamint a megsemmisült tárgyi eszközök értékét. A takarmány-értékbecslést követően a cég nettó 126,492 millió (bruttó 160,645 millió) forint kiegészítő kártalanítást is kapott.

Miközben Bóna Szabolcs magánszektorbeli érdekeltsége így százmilliós állami mentőcsomaggal vészelte át a tavalyi válságot, miniszteri székbe kerülve már az öngondoskodást és a piaci alapú kockázatkezelést sürgeti a gazdatársadalom többi tagjától.