Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Nemzetbiztonsági hátrányba kerülhet Magyarország, ha leállítják a 4iG-val kötött keretszerződést

Súlyos nemzetbiztonsági és hadászati kockázatokkal járhat, ha az új kormány felülvizsgálja és leállítja a Honvédelmi Minisztérium és a 4iG között márciusban köttetett, bruttó 1311 milliárd forintos keretszerződést – figyelmeztetett Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A leköszönt honvédelmi miniszter a Hír Televízió különkiadásában adott negyedórás interjút, amelyben Magyar Péter miniszterelnök bejelentésére reagált. Az új kabinet ugyanis jelezte: nem fizeti ki az esedékes előlegszámlákat, és semmisnek tekinti a megállapodást.

Digitális burok nélkül szétforgácsolódik a honvédség

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy a 10 éves, éves szinten mintegy 100 milliárd forintos tételt jelentő program nem egy hirtelen választási fogás, hanem hosszú évek óta előkészített szakmai kérdés.

A volt tárcavezető rámutatott a haderőfejlesztés technológiai függőségeire. A modern, high-tech hadieszközök (például a Leopard harckocsik vagy a Lynx páncélosok) mesterséges intelligenciával és kibervédelemmel ellátott digitális összekapcsolása nélkül a Magyar Honvédség elszigetelt egységekké forgácsolódik szét. Emellett a digitális védelmi burok elmaradása közvetlenül veszélyezteti a nemzeti szuverenitást, valamint a kötelező NATO-interoperabilitást (a szövetséges rendszerekkel való együttműködési képességet).

Hogyan épül fel az 1311 milliárdos összeg?

Az interjúból kiderült, hogy a szerződésben szereplő 1311 milliárd forint bruttó összeg, amelyből körülbelül 300 milliárd forint áfa formájában eleve visszakerül az államkasszába.

Ez a tétel részét képezi a hivatalos honvédelmi költségvetésnek, amely a NATO elvárásai alapján jelenleg a GDP két százalékát – évente mintegy 1900–2000 milliárd forintot – teszi ki.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO tagállamai korábban már döntöttek arról, hogy ez a kétszázalékos elvárás a következő években előbb 3,5 százalékra, majd később 5 százalékra fog emelkedni.

A volt miniszter az interjú végén leszögezte: a jelenlegi kormánynak természetesen alkotmányos joga van eldönteni, hogy akarja-e folytatni a haderőfejlesztési programot, és ha igen, azt milyen formában vagy mekkora összeggel teszi meg. Viszont megismételte, hogy a digitalizáció elmaradása egyértelmű nemzetbiztonsági hátrányt jelent hazánk számára.