Lentner Csaba: A Tisza progresszív jövedelemadóra vonatkozó terve visszahozhatja a 2010 előtti feketegazdaságot

A vagyonadó bevezetésének lennének társadalmi hatásai, megtorpantaná a polgárosodási folyamatot – jelentette ki Lentner Csaba a Magyar Nemzetnek.

A közgazdász professzor rámutatott, hogy a Tisza terveiben szereplő egymilliárd forintos határ nagyon alacsony, ami már az átlagos vállalkozókat is érintheti. Emellett rámutatott a progresszív adórendszer problémáira is.

– A vagyonadó létező megoldás a közhatalmi adóbevételek körében, azonban a nemzetközi tapasztalatok alapján a költségvetések működésében meglehetősen kicsi tétel. A vagyonadót nehéz beszedni és jelenleg hiányzik is az a közhiteles nyilvántartási rendszer, ami alapján ki lehetne vetni. Először meg kéne teremteni a közhiteles vagyonregisztert és annak a jogszabályi alapjait, utána lehet csak bármiféle vagyonadót bevezetni – mutatott rá Lentner Csaba a Magyar Nemzetnek nyilatkozva. A közgazdász professzor jelezte: ezt jogilag végig kell gondolni, ráadásul ebben nagyon sok a buktató.

– A vagyonadó bevezetésének lennének társadalmi hatásai. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon lejátszódott egy polgárosodási folyamat, számos kis- és középvállalkozó került abba a helyzetbe, hogy a vagyona eléri az egymilliárd forintot, sőt akár meg is haladja azt. Több tízezer azon vállalkozóknak vagy középosztálybeli embereknek a száma, akiknek a vagyona meghaladja a Tisza Párt terveiben szereplő egymilliárdos határt – hívta fel a figyelmet. Rámutatott: ezelőtt 20 évvel egymilliárd forint nagyon sok pénz volt, ma már ez az összeg annak, aki vállalkozik, jó állást tölt be, nem olyan nagy. A közgazdász jelezte, hogy Budapesten egy 80-90 négyzetméteres lakás már 100 millió forintba vagy még többe is kerülhet, ha ehhez hozzávesszük az autót vagy autókat, esetleg egy nyaralót és a vállalkozást, akkor már elértük az egymilliárd forintos értékhatárt.

Tehát manapság egymilliárd forint a középrétegnél, a polgárosított rétegeknél már nem számít olyan nagy összegnek

– emelte ki Lentner Csaba.

A közgazdász azt is jelezte, hogy a vagyonadó visszafogná azt a vagyonképződési folyamatot, ami a vállalkozói szektorban lejátszódik. Az emberek nem csak a jövedelmük után adóznának, hanem a jövedelmük adózás utáni állapotából, tehát a vagyonukból is, ami a társadalomban nem váltana ki nagy szimpátiát. Emellett ezt az adót nem is lehet hatékonyan beszedni, ráadásul a költségvetésben nem is lenne nagy tétel. Tehát hatékonyabbak voltak az elmúlt évtizedekben a jövedelemadók, a forgalomadók, a jövedéki adók, a társasági nyereség adók – mutatott rá.

Emiatt kialakulhat a feketegazdaság is, megkerülnék a vállalkozók ezt az egymilliárdos tétet, mindenkinek pont 990 millió lenne a vagyona, és így nem esnének bele az egymilliárdos értékhatárba

– figyelmeztetett a közgazdász. Hozzátette: emellett egyetért az extra nagy jövedelemmel rendelkezők megadóztatásával, de ahhoz 100 milliárd forintnál javasolja meghúzni a határt, mivel az egymilliárd túl alacsony.

A Tisza terve visszarepítené hazánkat a feketegazdaságba

– Azt szokták mondani, hogy egy jól játszó focicsapaton nem szabad változtatni, nem kell a játék taktikáját átalakítani. Magyarországon az elmúlt 16 évben sikeres volt az adórendszer. A jövedelmekről, a munkabérről és a társasági, vállalati jövedelmekről levették az adóterhek jelentős részét, 36 százalékról 15 százalékra mérsékelték a személyi jövedelemadót, illetve nálunk van Európa legalacsonyabb társasági nyereségadója – ismertette Lentner Csaba. Hangsúlyozta:

ez oda vezetett, hogy a munkaerőnek a teljesítménye és a fizetőképes kereslete is megemelkedett, a vállalkozásoknak pedig a kevesebb adó következtében a beruházási kapacitása megnőtt.

A vállalkozások még adókedvezményeket is kaptak, hogy a jövedelmükből beruházásokat hajtsanak végre – tette hozzá.

– Az állam működéséhez nyilván bevételtömegre van szükség, és amit a jövedelemadón megspóroltunk a lakosságnak meg a vállalkozásoknak, azt beszedtük az általános forgalmi adón (áfa), ami 27 százalék. Ami bár lehet, hogy magas, de ha összevetjük a 9 százalékos társasági nyereségadóval, meg a 15 százalékos személyi jövedelemadóval, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarországon az adóztatási szint meglehetősen alacsony – magyarázta a közgazdász. Majd kijelentette:

ez az ország az elmúlt évtizedekben arra tudta a sikerét építeni, hogy a fizetőképes keresletet élénkítette, ezt pedig úgy lehetett elérni, hogy a jövedelem típusú adókat alacsonyan tartották.

Lentner Csaba elmondta, hogy szerinte az szja-hoz, és a társasági nyereségadóhoz nem lenne érdemes hozzányúlni, ahogy a progresszív jövedelemadó bevezetése sem lenne jó, hiszen a 2010 előtti világ igazolja, hogy az a feketegazdaság kialakulásához vezetett.

A progresszív jövedelemadó rendszere arra ösztönzi a munkaerőt és vállalkozást is, hogy kikerüljék az emelkedő adókat, hogy a jövedelem ne kerüljön bele az emelkedő adókulcsba, vagy a vállalkozók egész egyszerűen zsebbe kezdenek fizetni. Ezt ne hozzuk vissza. Ne hozzuk vissza semmiképp, mert ez problémákat fog okozni a lakosság körében, és a fizetőképes keresletet is csökkenti

– mutatott rá. Hozzátette: az édesanyák adómentességéhez sem kellene hozzányúlni, mert ez a gyermeknevelésben okozna nehézségeket. Ez az adómentesség ösztönző elem, a fizetőképes keresletet élénkíti, több pénz marad a családnál, többet tudnak a szülők a gyerekekre költeni.

– Üdvözlendő a Tisza Párt programjában, hogy emelni akarják a családi pótlékot. Remélhetőleg ennek a költségvetési fedezete is meglesz – vélekedett a közgazdász. Elmondta: ebben az adóátrendeződésben szükség van adóreformokra, amit nyilván a Fidesz-kormány is megtett volna, ha nyer. Azonban most a Tisza-kormánynak kell bizonyítania, „de a fürdővízzel nem kellene kiönteni a gyereket is”.

Ez a tiszás stratégia

– A Tisza Pártnak az a stratégiája, hogy az adócsökkentés miatt kieső államháztartási bevételeket az Európai Unióból érkező forrásokkal, illetve ezeknek a forrásoknak a gazdaságot felpörgető tételeivel próbálja majd kompenzálni. Tehát több vállalkozás, több munka, több munkabér-volumen is teremtődne, ha az EU-s pénzekből beruházások indulnának, munkahelyek létesülnének, vagy több bért tudnának kifizetni ezen beruházások révén a munkahelyeknél – magyarázta Lentner Csaba.

A közgazdász nem veti el azt, ami jó a társadalomnak. Így a minimálbért keresők – a Tisza tervei szerint – nem 15 százalék, hanem csak 9 százalék szja-t fizetnének, ez üdvözlendő – tette hozzá. Azonban az még nem látszik jelenleg tisztán, hogy meddig nyújtózkodik a Tisza Párt ezeknél a kedvezményeknél. Kérdéses, hogy ezekre a kedvezményekre a fedezet hogyan valósul meg, hogyan lehet lehívni az európai uniós pénzeket, illetve át lehet-e őket csatornázni, hogy a kieső adóbevételeket ezzel tudják kompenzálni – sorolta a közgazdász professzor a kérdéseit.

Jó lenne, ha a Tisza Párt mielőbb letisztázná, hogy mennyi pénzt kap meg az EU-tól. Nyitott kérdés, hogy azokat a követelményeket, amelyeket az Európai Unió majd támaszt az új magyar kormánnyal szemben, azonnal tudja-e teljesíteni. Egy biztos, annak függvényében lesznek lehívhatóak a források az Európai Uniótól, ahogy az Unió követelései teljesülnek. Ez az EU jogi gyakorlata

– figyelmeztetett a közgazdász. Rámutatott: egy kísérleti folyamatban vagyunk, és ennek az lenne a jó kimenetele, ha a költségvetés pénzügyi stabilitása is javulna. Tehát nem csak további kedvezmények jelennének meg a lakosságnál, hanem a tartós fedezet is megteremtődne ehhez.

– Én olyan részt nem látok a Tisza Párt programjában egyelőre, ami azokat a tételeket mutatná be, hogy ténylegesen hol lenne beszedhető többletadó, mert hiába teszem progresszívé a jövedelemadót, ha mindenkit átjelentenek a vállalkozók minimálbérre. Ez ugyanazt az állapotot idézné elő, mint amit 2010 előtt tapasztaltunk, tehát újra népi sport lenne az adóelkerülés – figyelmeztetett.

Lentner Csaba arra is rámutatott, hogy az egyes termékek áfacsökkentése jó dolognak tűnhet, azonban a kereskedők mindig megtalálják a módját annak, hogy az eredeti árat alkalmazzák,

az áfacsökkentésből nem adódik automatikusan árcsökkentés.

Emellett az árréstopot továbbra sem szabad eldobni. Erre Magyarországon azért volt szükség, mert a kereskedők visszaéltek a helyzetükkel, és kialakult a kereskedelemben egy profit húzta infláció. Ezt az árréstopokkal vissza tudta fogni a polgári kormány. „Én azt gondolom, hogy ez nem egy piacellenes intézkedés, ez egy olyan intézkedés, ami a társadalmat védi” – fogalmazott. Rámutatott: mindig az eladó van erősebb pozícióban, ő diktálja az árat, de ebben a piaci viszonyban a kormánynak mindig a társadalom oldalára kell állni. Akik most a Fidesz ellen szavaztak, azok is örömmel fogadták az olyan intézkedéseket, mint a 15 százalékos szja bevezetése vagy az édesanyák adómentessége, így azok a jobboldali emberek, akik most nem a Fideszre szavaztak, azok nem a Fidesz gazdaságpolitikája ellen szavaztak – tette hozzá.

(magyarnemzet.hu)