Mandelson-ügy: Brüsszel hónapokig nézett félre, most az OLAF nyomoz
A Mandelson ügy az Epstein akták legkínosabb brüsszeli fejezete. Peter Mandelson volt uniós kereskedelmi biztos éveken át levelezett az elítélt szexuális bűnözővel, a nyilvánosságra került banki kivonatok szerint pénzt fogadott el tőle, 2010-ben pedig egy 500 milliárd eurós eurómentő csomag tervét is idő előtt megosztotta vele.
Az Európai Bizottság februárban még úgy nyilatkozott, hogy „nem vont le konkrét következtetéseket”, azóta viszont az OLAF vizsgálódik, Londonban pedig őrizetbe vették a lordot. A magyar sajtó mindebből jóformán semmit nem mutatott meg.
Az alaptények önmagukban is súlyosak. Mandelson 2004 novembere meg 2008 októbere között volt az EU kereskedelmi biztosa, vagyis az egyik legérzékenyebb brüsszeli tárca vezetője. Ebben az időszakban is folyamatosan levelezett Epsteinnel, üzeneteit pedig rendre az „európai kereskedelmi biztos” aláírással zárta. A kapcsolat jóval korábbra nyúlik vissza, hogy a feltárt banki adatok szerint Epstein 2003-ban, illetve 2004-ben három részletben összesen 75.000 dollárt, mai árfolyamon nagyjából 63.500 eurót utalt Mandelsonhoz, vagy a férjéhez köthető számlákra.
Mit tudunk a Mandelson ügy tényeiről
A levelezés tartalma a biztosi évekből a legkényesebb. Epstein 2008-ban, a floridai bűnösségi alkuja után arról írt Mandelsonnak, hogy Charlie Crist akkori floridai kormányzó kereskedelmi küldöttséggel jár Európában, „csendben osztozik az ízlésedben”, ráadásul kulcsszerepet játszhat a kegyelem megszerzésében. Egy kereskedelmi biztos postafiókjában tehát egy elítélt bűnöző kegyelmi lobbizása keveredett a hivatalos uniós ügyekkel. Mandelson emellett 2005-ben karibi utazásról egyeztetett Epsteinnel, aki felajánlotta, hogy megveszi neki a Saint Barthélemy-re szóló jegyeket.
A Mandelson ügy tavaly ősszel már egyszer állásába került, hogy az Egyesült Államokba akkreditált brit nagyköveti posztjáról azért mondott le, mert kiderült, hogy Epstein bűnösségi alkuja után is kiállt mellette. „Nagyra tartalak, kétségbeesett és dühös vagyok a történtek miatt” szellemben írt neki, miközben a világ már tudta, mit tett Epstein kiskorú lányokkal. Idén februárban azután a lord a brit felsőházi tagságáról is lemondott, a londoni rendőrség pedig hivatali visszaélés gyanújával őrizetbe vette.
500 milliárd eurós titok egy bűnöző postaládájában
A brit nyomozás legsúlyosabb szála 2010-ből származik, amikor Mandelson már üzleti miniszterként dolgozott a Brown-kormányban. Epstein azt írta neki: forrásai szerint az 500 milliárd eurós eurómentő csomag „majdnem kész”. A politikus válasza tömör volt, hogy ma este jelentik be. Egy pénzügyi válság mélypontján tehát egy piacmozgató, még be nem jelentett döntés jutott el egy elítélt bűnözőhöz, aki vagyonát pénzügyi spekulációból építette. Mark Rowley, a londoni rendőrség vezetője szerint az e-mail „lehetséges bűncselekmény”, a Met ezért külön vizsgálja.
Brüsszel reakciója ehhez képest sokáig a vállrándítás volt. Paula Pinho bizottsági szóvivő február 2-án azt közölte, hogy a testület átnézte Mandelson biztosi időszakát, de „semmi nyomot” nem talált, konkrét következtetésre pedig nem jutott. A Bizottság azt is elismerte, hogy nem vizsgálja proaktívan az Epstein-aktákat, sőt azt sem zárja ki, hogy további tisztviselők érintettek lehetnek.
A fordulat két héttel később jött, hogy február 18-án a testület mégis az OLAF-hoz, az unió csalás elleni hivatalához fordult, civil szervezetek pedig azt követelik, hogy a vizsgálat terjedjen ki arra is, jutott-e bizalmas uniós kereskedelmi információ Epsteinhez vagy üzlettársaihoz.
Az AP által elemzett dokumentumok szerint a kapcsolat Ghislaine Maxwellre, Epstein később elítélt társára is kiterjedt. Mandelson már 2002-ben kétértelmű hangnemben levelezett vele, 2003-ban pedig hivatali titulusát használva egyeztetett magánutazásokról.
A pénzmozgás Epstein szabadulása után sem állt le: a milliárdos 2009 táján mintegy 10.000 fontot utalt Mandelson férje tanfolyamára. A lord álláspontja szerint nem emlékszik a kifizetésekre, bűncselekményt pedig nem követett el, anyagi haszonszerzés nem vezette. A brüsszeli botrány megítélését azonban nem a szándék, hanem a dokumentumok súlya dönti majd el.
The Times: Zelenszkij kampányát vezetheti az Epstein-botrányba belebukott brit politikus
A Mandelson ügy Brüsszel hitelességi tesztje
A magyar olvasót két okból érinti mindez. Az első a pénz: a kereskedelmi biztos dönt dömpingvámokról, piacnyitásról, kereskedelmi tárgyalásokról, csupa olyan kérdésről, amely a magyar exportőrök meg a hazai árak szempontjából is meghatározó. Ha egy ilyen tisztségviselő magánlevelezésében bizalmas információk, ajándékok, utalások keverednek, az az egész uniós döntéshozatal integritását kérdőjelezi meg. A második ok a kettős mérce, hogy Brüsszel jogállamisági eljárásokat folytat tagállamok ellen, miközben a saját volt biztosának ügyében hónapokig megelégedett annyival, hogy nincs konkrét következtetés.
A kereskedelmi tárca súlyát egy hazai példa is érzékelteti. A 2004-től 2008-ig tartó időszak éppen a magyar EU-tagság első évei voltak: ekkor dőlt el, milyen feltételekkel érkezhet kínai textil, acél vagy cipő az uniós, így a magyar piacra, továbbá milyen vámvédelmet kapnak a hazai gyártók. Ezekben a dossziékban minden bizalmas részinformáció pénzt ért, méghozzá nem is keveset. Amikor tehát azt kérdezzük, jutott-e belső információ Epstein üzleti köreihez, valójában azt kérdezzük, sérült-e a piac, amelyen magyar cégek, magyar munkahelyek versenyeztek.
A közép-európai szál külön figyelmet érdemel. Az iratokban felbukkan Miroslav Lajčák szlovák diplomata is, aki 2007-től az EU boszniai főképviselőjeként dolgozott, később pedig Robert Fico nemzetbiztonsági főtanácsadója lett. A 2018-as üzenetváltásaik nyilvánosságra kerülése után Lajčák lemondott pozsonyi posztjáról. A régiónk tehát nem kívülálló: az Epstein-hálózat csápjai a szomszédságunkig értek. A hálózat másik, választási befolyásolásról szóló fejezetéről, Steve Bannon európai terveiről külön cikkben írtunk .
Érdemes rögzíteni a tétet is. Az OLAF hatásköre az uniós intézményeket érintő csalás, korrupció meg a súlyos kötelezettségszegés vizsgálatára terjed ki, jelentése nyomán fegyelmi, sőt büntetőeljárás is indulhat. A Bizottság közben a saját magatartási kódexe alapján is értékeli, sértett-e szabályt a volt biztos. A Mandelson botrány kimenetele ezért precedenst teremt, hogy kiderül, képes-e az uniós gépezet egy nagy hatalmú volt tagját ugyanolyan szigorral elszámoltatni, mint amilyennel a tagállami kormányokat szokta. Ha nem, azzal minden jövőbeli jogállamisági kioktatás hitelét ássa alá.
A Polkorrekt véleménye
A Mandelson ügy nem a múltról szól, hanem arról, hogyan ellenőrzi önmagát a hatalom. Az Európai Bizottság addig nem talált semmit, amíg a nyilvánosság nyomása rá nem kényszerítette a vizsgálatra, ez pedig pontosan az a magatartás, amelyet Brüsszel a tagállamok szemére szokott vetni. Az átlag ember számára a tanulság keserű, hogy az uniós intézmények integritása nem magától értetődő adottság, hanem kikényszerítendő követelmény. A Polkorrekt ezért követi tovább az OLAF vizsgálatát, akkor is, ha a főáram addigra rég továbblapozott.
Források
- EUobserver: EU has ‘no concrete conclusions’ on Mandelson’s Epstein emails
- Euronews: Mandelson emails cause unease over Epstein’s access to UK and EU policy
- AP: Brussels orders probe of Mandelson’s Epstein ties
- BBC: Mandelson referred to EU anti-fraud agency
- The Good Lobby nyílt levele az Európai Bizottsághoz
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Epstein-akt%C3%A1k
