Exporttámogatás: kinek jut a 25 milliárd forint?
Huszonötmilliárd forintos exporttámogatást jelentett be vasárnap este a Facebook-oldalán Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. A bejelentésből kiderül, mire szánja a kormány a pénzt, abból viszont nem, hogy ki kaphatja meg, milyen feltételekkel és mikortól. Pontosan ugyanekkora keretet hirdetett meg 2020-ban az előző kormány is, akkor a pénz 92 százaléka nagyvállalatok előtt állt nyitva.
A kérdés tehát egyszerű: a hazai kisvállalkozásokat erősíti a program, vagy megint azokhoz jut, akik eddig is hozzáfértek az állami exportpénzekhez? Az alábbiakban végignézzük, mit mondanak a pártok, mit mutatnak az adatok, és mit jelenthet a pénz egy Fejér megyei vállalkozónak.
Mit jelentett be a miniszter
Kapitány szerint az exportbevétel túlnyomó része ma külföldi tulajdonú cégeknél keletkezik, a hazai kis- és középvállalkozásoknak pedig csak nagyjából öt százaléka exportál. A minisztérium több mint kétszáz magyar céggel egyeztetett arról, mi segíti és mi akadályozza a külpiaci növekedést. A támogatás ennek alapján a cégek képességeinek fejlesztésére, a külföldi értékesítési hálózat kiépítésére és a piacra lépésre szól. A programot a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és az Eximbank hajtja végre.
A miniszter szerint a program nem kiadás, hanem befektetés, amely hosszú távon megtérül a nemzetgazdaságnak. A célt úgy fogalmazta meg, hogy Magyarország ne csak összeszereljen, hanem fejlesszen is, a saját tudását pedig a világ minden pontjára eladja.
A bejelentésből viszont hiányzik minden, ami egy vállalkozónak a döntéshez kell. Nem derül ki, hogy vissza nem térítendő támogatásról vagy kedvezményes hitelről van szó, ahogy az sem, hogy hazai vagy uniós forrásból fizetik. A poszt nem említ pályázati felhívást, határidőt, sem azt, mekkora rész jut a kis- és középvállalkozásokra.
Exporttámogatás 2020-ban: ugyanaz az összeg, más címzett
2020 júniusában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 25 milliárd forintos nemzeti exportvédelmi programot jelentett be a járvány miatti gazdaságvédelmi akcióterv részeként. Ebből 23 milliárd forint azoknak a nagyvállalatoknak állt rendelkezésre, amelyek a világ távoli pontjain hoznak létre kapacitást. A kis- és középvállalkozásoknak szóló pályázat kerete mindössze 2 milliárd forint volt, ebből 46 cég kapott támogatást.
A mostani bejelentés legfontosabb nyitott kérdése ezért az arány. A kormány eddig nem közölte, hogyan oszlik meg a keret a kicsik és a nagyok között. Amíg ez nem nyilvános, senki sem tudja megmondani, hogy az új exportfejlesztési támogatás valóban a hazai kkv-kat célozza, vagy a 2020-as mintát ismétli más politikai címkével.
Ki mit mond
A kormány: kitörési lehetőség a hazai cégeknek
A Tisza-kormány kommunikációja szerint a program kivezet az összeszerelő üzemekre épülő gazdasági modellből. Kapitány már áprilisban arról írt, hogy a versenyképes gazdaság kulcsa nem az állami milliárdokkal idecsábított összeszerelő üzem, hanem az exportképes hazai kkv. A gazdasági portálok többsége jórészt az MTI-hírt vette át, saját kérdést kevesen tettek fel.
Két nagy oldal a címében többet ígért, mint amennyit a cikk tartalmazott. Az ATV azt írta, kiderült, kik kapják a pénzt, a szövegben azonban erről nincs adat. A Pénzcentrum „ingyenpénzről” írt, holott a bejelentés sehol nem mondja ki, hogy vissza nem térítendő támogatásról van szó.
Fidesz: hallgatás az exportpénzekről
A Fidesz-közeli sajtóban a Polkorrekt hétfő délig nem talált érdemi reakciót a bejelentésre. A párt korábban főleg Kapitány Shell-múltját támadta: felszólította a minisztert, hogy adja el Shell-részvényeit. Az exportpénzek témája a Fidesz számára kényelmetlen, mert az Eximbank körüli feljelentések az előző kormány idején kötött ügyleteket érintik.
Mi Hazánk: a személyt támadja, nem a programot
A Mi Hazánk részéről sem találtunk reakciót a programra. Toroczkai László januárban, Kapitány bemutatásakor az egyik legsötétebb figurának és globalistának nevezte a Tisza gazdasági szakemberét. A párt kritikája eddig a miniszter személyére irányult, a konkrét gazdaságpolitikai lépésekről kevés szó esett.
Mit mutatnak az adatok
A miniszter öt százalékos állítása nagyjából egyezik a Magyar Nemzeti Bank adatával, csak az adat nem friss. Az MNB elemzése szerint az exportáló kkv-k aránya 2016 és 2020 között 7 százalékról 5,2 százalékra csökkent, a szlovák arány alá. Németországban és Ausztriában ennek kétszerese az exportáló kisvállalkozások aránya.
A magyar export rendkívül koncentrált. Az MNB szerint a termékexport közel 85 százaléka az exportáló vállalatok mintegy 16 százalékához kötődik, ezek túlnyomórészt külföldi irányítású nagyvállalatok. A kkv-k adják az exportáló cégek 87 százalékát, az export értékének azonban csak 28 százalékát.
A 25 milliárd a többi állami program mellett kis összeg. Az Eximbank egyetlen korábbi, 250 milliárdos forgóeszközhitele öt nap alatt elfogyott, októberben pedig 270 milliárdos kamatmentes uniós hitelkeret nyílt a kkv-knak a Ganz Ábrahám-program részeként. A CATL debreceni gyára egy tavaly aláírt szerződés szerint akár 320 milliárd forint állami támogatást és adókedvezményt kaphat, ez közel tizenháromszorosa a teljes exportkeretnek.
Eximbank és HEPA: új pénz, átvilágított kasszák
Kapitány júniusban átfogó jogi, működési és gazdálkodási átvilágítást rendelt el az EXIM, a HEPA és a befektetésösztönző HIPA ügynökségnél. Júliusban visszahívta az Eximbank vezérigazgatóját, Berta Adriennt, a helyére az MBH Bank korábbi vezetőjét, Kiss Zalánt nevezte ki. A HEPA élén is vezetőváltás történt: a miniszter Bihari Katalint is visszahívta.
Az átvilágítás nyomán a minisztérium közel 1300 milliárd forint értékű ügylet miatt tett feljelentést. Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított. Az egyik októberi feljelentés egy exportösztönző magántőkealapot érint, amelyben a miniszter szerint az állami vagyon közel 60 százaléka, több mint 33 milliárd forint veszett el. Az alap kezelője visszautasítja a politikai összefonódásra vonatkozó feltételezéseket. Ezek egyelőre gyanúk, egyik ügyben sincs jogerős ítélet.
A mostani 25 milliárd ugyanezeken az intézményeken keresztül jut el a cégekhez. A vezetők cseréje önmagában nem garancia arra, hogy az Eximbank és a HEPA másképp dönt majd, mint korábban. Az számít, hogy a minisztérium nyilvánosságra hozza-e a döntési szempontokat, később pedig a nyertesek listáját.
Mit jelent az exporttámogatás vidéken és a városban
A minisztérium korábbi kkv-stratégiája szerint 2021-ben a kis- és középvállalkozások 28,19 százaléka Budapesten, további 15,35 százaléka Pest vármegyében működött. Az Észak-Alföldre 10,93, a Dél-Alföldre 10,64 százalékuk jutott. A KSH adatai szerint 2022-ben egyedül Budapest fejlettsége haladta meg az uniós átlagot, öt vármegye pedig annak felét sem érte el.
Ha a pályázat nem tartalmaz területi szempontot, a pénz várhatóan oda áramlik, ahol több a pályázatírásra felkészült cég, vagyis a központi régióba. Ez a Polkorrekt következtetése, nem adat: a valódi képet csak a nyertesek megyei bontású listája mutatja meg. Egy szabolcsi vagy békési kisüzemnek ugyanakkora szüksége lehet a külpiacra, mint egy budaörsinek, csak kevesebb esélye van eligazodni a pályázati rendszerben.
Rezsicsökkentés: az uniós jog megengedi, csak nem mindenkinek
Fejér megye: mi lett a 2020-as nyertessel?
A 2020-as kkv-pályázat első támogatottja a Fejér megyei Szabadbattyánban működő LogSol Kft. volt. A 2020-as nyertesek későbbi exportteljesítményéről a Polkorrekt nem talált nyilvános, összesítő értékelést. Pedig ez lenne a legjobb mérce: ha az állam nem méri, mit ért el a korábbi pénz, nem tudja megmondani, mit ér majd az új.
Egy Fejér megyei vállalkozó ma ugyanott tart, ahol bármelyik másik. Nem tudja, kell-e önrész, szükséges-e meglévő exporttevékenység, és mikor nyílik a pályázat. Amíg ezek a feltételek nem nyilvánosak, a bejelentés neki semmilyen döntési alapot nem ad.
Mit jelent ez a hétköznapi embernek
Az MNB szerint a versenyszférában foglalkoztatottak 70 százaléka hazai tulajdonú cégnél dolgozik. Ha ezek a cégek külpiacra lépnek, ott nőhet a bér, a munkahely pedig biztonságosabbá válhat. A program tehát a hétköznapi ember szempontjából akkor ér valamit, ha a pénz tényleg a hazai kis- és középvállalkozásokhoz jut, vidéken is.
A 25 milliárd adófizetői pénz, akár támogatás, akár kedvezményes hitel formájában éri el a cégeket. Ha ismét kevés, jól informált nagyvállalat viszi el a nagyobb részét, a hétköznapi ember adója megint kevesek mérlegét javítja. Ezért kell már most, a pályázat előtt nyilvánosságra hozni a feltételeket.
A Polkorrekt véleménye
Egy Facebook-poszt még nem gazdaságpolitika: amíg nincs pályázati felhívás, kkv-arány és nyilvános nyertes lista, a 25 milliárd csak ígéret. A Tisza-kormány joggal tett feljelentést az Eximbank régi ügyletei miatt, de a saját programját is ugyanezzel a szigorral kell mérnie. Ha a pénz megint a fővárosi és a nagy cégekhez jut, a kormány csak a kedvezményezettek nevét cserélte le, a rendszert nem. A minisztériumnak most kell nyilvánosságra hoznia a feltételeket, köztük a területi szempontokat, nem a nyertesek kihirdetése után.
Források
- Pénzcentrum: Újabb támogatási programot jelentett be Kapitány István (2026. október 26.)
- ATV: 25 milliárdos óriásbejelentést tett Kapitány István (2026. október 26.)
- Economx: A Tisza-kormány kitörési lehetőséget kínál a magyar vállalkozásoknak (2026. október 26.)
- Economx: 25 milliárd forintot költene a kormány nemzeti exportvédelmi programra (2020. június 22.)
- Economx: Közel 50 magyar kkv megtámogatása mellett döntött a kormány (2020. október 5.)
- Economx: Kapitány István a kkv-król (2026. április 24.)
- HVG: A Fidesz felszólította Kapitány Istvánt, hogy adja el shelles részvényeit
- Telex: Kapitány István az Egyenes beszédben (2026. január 19.)
- MNB-blog (Világgazdaság): Óriási tartalék rejlik a magyar kkv-k exportjában (2023. szeptember)
- MNB: Szoboszlai Mihály, Várnai Tímea elemzése (PDF)
- Economx: Eximbank-hírek, forgóeszközhitel
- Pénzcentrum: 270 milliárd forintos kamatmentes hitelkeret a Ganz Ábrahám-programban (2026. október 14.)
- Pénzcentrum: Akár 320 milliárd forintos támogatás a CATL debreceni gyárának (2026. október 19.)
- Economx: Kapitány István átvilágíttatja az exportintézményeket (2026. június 12.)
- Telex: Kinevezte az Eximbank új vezérigazgatóját Kapitány István (2026. július 8.)
- Világgazdaság: Vezetőváltás a HEPA és a HIPA élén (2026. július)
- 444: Újabb Eximbank-befektetések miatt tett feljelentést Kapitány István (2026. október 9.)
- Economx: Az alapkezelő visszautasítja a feltételezéseket
- Economx: A kkv-k területi megoszlása (2024. február 11.)
- Economx: KSH-adatok a vármegyék fejlettségéről (2025. április 19.)
