Kapcsolati erőszak: bizonyítást vár az állam, adatot nem ad
A Legfőbb Ügyészség júliusban azt tanácsolta a kapcsolati erőszak áldozatainak, hogy maguk gyűjtsenek bizonyítékot a bántalmazójuk ellen. A tanács józan, csakhogy olyan rendszerből érkezik, amely évek óta nem tudja egyértelműen megmondani, hány ilyen ügy indul, hány jut el a vádig, és hány nőt öl meg a partnere. A nyilvános adatokat, jogszabályokat és tanulmányokat egymás mellé téve kiderül: a rés nem a bántalmazottak gyűjtőmunkájában van, hanem az államéban.
Mit kér az ügyészség a bántalmazottaktól?
A Legfőbb Ügyészség 2026. július 16-án tette közzé kapcsolati erőszakról szóló videósorozatának záró részét. Ebben dr. Garai Renáta, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatója arról beszél, hogy ez a bűncselekmény többnyire otthon, tanúk nélkül történik. Szerinte a bizonyítás mindig a hatóság feladata, a sértett által összegyűjtött bizonyíték mégis sorsfordító lehet. A kisfilm ezért sorra veszi, milyen bizonyítékot érdemes gyűjteni.
Garai a téma egyik legalaposabb hazai kutatója. Doktori értekezését a kapcsolati erőszak büntetőjogi kérdéseiről írta a Károli Gáspár Református Egyetemen, 2023-ban pedig a Belügyi Szemlében összegezte a tényállás első tíz évének joggyakorlatát. A tanács szakmailag megalapozott. Az igazi kérdés az, miért kell a sértettnek ennyit tennie, és mit tesz közben az állam.
Miért a sértetten múlik a kapcsolati erőszak üldözése?
A Büntető Törvénykönyv 2013. július 1. óta önálló bűncselekményként tartalmazza a kapcsolati erőszakot (Btk. 212/A. §). A tényállás alapesete, amely a megalázó, lelki és gazdasági bántalmazást rendeli büntetni, csak magánindítványra büntethető. Magánindítvány nélkül tehát a rendőrség és az ügyészség nem léphet: a sértettnek kifejezetten kérnie kell az elkövető megbüntetését. A testi sértéssel járó esetekben ezzel szemben a hatóság hivatalból jár el.
Garai 2023-as tanulmánya szerint az alapeset kisegítő jellegű, vagyis csak akkor alkalmazható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, és vétségként két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Éppen a lelki és a gazdasági bántalmazás hagy a legkevesebb nyomot: nincs látlelet, ritkán van tanú. Az ügyészségi tanács ebben a keretben nyer értelmet, hiszen ezekben az ügyekben a sértett nélkül a legtöbbször el sem indul az eljárás.
A kapcsolati erőszak két száma ugyanarra az évre
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt közölte, hogy 2023-ban kapcsolati erőszakkal összefüggésben 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván. A sértettek közül 702 nő és 81 férfi volt. 2019-ben még 361 női és 32 férfi sértettet regisztráltak, így a nyilvántartott sértettek száma öt év alatt megduplázódott.
A Telex 2024-es cikke ugyanakkor rendőrségi tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) 2023-ban 192 kapcsolati erőszak bűncselekményt rögzített. A két adat mértékegysége eltér: az egyik sértettet, a másik bűncselekményt számol, az első pedig a kapcsolati erőszakkal csupán összefüggő ügyeket is magában foglalhatja. A négyszeres különbség okát azonban egyik forrás sem magyarázza, és hozzá nyilvános módszertani leírás sem érhető el.
Ez nem könyvelési apróság. Aki a jelenség növekedéséről vagy visszaszorulásáról vitázik, annak legalább a kiinduló számban egyet kellene értenie a vitapartnerével. A nyilvános rendőrségi adatok alapján erre jelenleg nincs mód.
Vádemelés: 27,5 vagy 61 százalék?
Az ORFK Átlátszónak adott adatai szerint a kapcsolati erőszak miatt 2019 óta indult nyomozások 27,5 százaléka zárult vádemeléssel. Egy korábbi, Szél Bernadett független képviselő adatigénylésére kiadott rendőrségi adatsor viszont arról szólt, hogy az ilyen eljárások 61 százaléka vádemeléssel végződik. Ugyanez az adatsor szerint az ügyek 27 százalékában a magánindítvány hiánya miatt utasítják el a feljelentést, vagy szüntetik meg a nyomozást.
A két adatsor más időszakra vonatkozik, a számítás módját pedig egyik sem közli. A különbség mégis akkora, hogy magában is kérdést vet fel. Ha a nyomozások közel háromnegyede nem jut el a vádig, akkor az ügyészségi tanács az eljárás legsérülékenyebb pontjára mutat. Ha viszont a 61 százalék a helyes, akkor is szinte minden negyedik ügy azon bukik el, hogy hiányzik a sértett kérelme.
Ugyanebből az adatigénylésből az is kiderült, hogy a hozzátartozók közötti erőszak ügyében eljárók évi kötelező képzésén 2018-ban 7861-en, 2019-ben 7294-en, 2020-ban már csak 6007-en vettek részt. Frissebb, nyilvánosan elérhető adat erről nincs.
Hány nő hal meg? A régi szám és az új
A közbeszédben évek óta él az az adat, hogy Magyarországon hetente meghal egy nő családon belüli erőszak miatt. Az Eurostat magyar hatósági adatokra épülő statisztikája szerint 2015-ben 64 nőt ölt meg a volt vagy akkori partnere, ami valóban heti egy áldozatnak felelt meg. 2023-ban viszont 26 női és 17 férfi áldozatot rögzítettek. A heti egy áldozatról szóló mondat egy tíz évvel korábbi helyzetet ír le.
A pontos kép azért nehéz, mert a partner által elkövetett emberölésnek nincs önálló kategóriája a hazai bűnügyi statisztikában. Az ORFK a Telexnek azt írta, nem lehet megállapítani, hogy egy emberölést megelőzött-e kapcsolati erőszak. A KSH adatai szerint 2024-ben a 67 szándékos befejezett emberölésből 31-et hozzátartozó sérelmére követtek el. Romániában, amely ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, a nőgyilkosság (femicídium, vagyis egy nő megölése a neme miatt) külön kategória, és 2025-re 51 esetet tartanak nyilván.
A távoltartás papíron véd
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény két eszközt ad. A rendőrség ideiglenes megelőző távoltartást rendelhet el, a bíróság pedig nemperes eljárásban hosszabb, jelenleg legfeljebb 60 napos megelőző távoltartást. A 444 2024-es adatigényléséből kiderült, hogy a bíróságok a kérelmeknek csak nagyjából a felében adnak helyt.
2026 augusztusában egy budapesti eset mutatta meg, mit ér a végzés az utcán. Egy járókelő beszámolója szerint egy férfi a Lehel téri metrómegállóban a falhoz szorította volt barátnőjét, akinél hatályos, 60 napra szóló bírósági távoltartási végzés volt. A beszámoló szerint a férfit az első rendőrségi intézkedés után elengedték. A rendőrség a 444-nek azt közölte, hogy néhány nappal később zaklatás minősített esetének gyanújával elfogták és őrizetbe vették; az ügyben jogerős döntésről nincs nyilvános információ.
A 2025. évi XXXV. törvény indokolása szerint a megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzése csökkenti az ismétlődő jogsértések kockázatát. A rendőrség közben a lábbilincsről karóra formájú nyomkövetőre váltott, amely a NOVA Személy Felügyeleti Rendszer része; az Economx beszámolója szerint a beszerzéshez közbeszerzési eljárás sem kellett. A HVG közérdekű adatigénylésében 23 kérdést tett fel az új rendszerről, ezek közül csak tízre kapott legalább részben konkrét választ. Arról, hány nyomkövető működik ma távoltartás ellenőrzésére, és hányszor riasztott, nyilvános adat nem érhető el.
Mi várható? Tervezetek, ígéretek, egyezmény
2025 decemberében az akkori kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a tervezetet, amely 60 napról 120 napra növelné a megelőző távoltartás leghosszabb idejét. A javaslat a nyomkövető aktiválásáért egyszeri díjat fizettetne a bántalmazóval, a kapcsolati erőszak áldozatait pedig automatikusan különleges bánásmódot igénylő személynek minősítené a büntetőeljárásban. A csomag elfogadásáról nyilvános forrás nem tanúskodik.
2026. szeptember 1-jén Pósfai Gábor belügyminiszter bejelentette, hogy tárcája egyeztetést kezdeményez a távoltartás rendszerének megerősítéséről. Indokoltnak nevezte, hogy a bírósági távoltartást hosszabb időre lehessen elrendelni, és hogy a hatóságok korábban beavatkozhassanak. A távoltartási jogszabályok előkészítése ugyanekkor a szociális tárcától a Belügyminisztériumhoz került. A javaslatok részletei a bejelentésből nem derülnek ki.
Az Isztambuli Egyezményt Magyarország 2014-ben aláírta, de nem ratifikálta. A kormányváltás után Forsthoffer Ágnes házelnök azt mondta, a ratifikációt még nem tárgyalták. Tizenhárom női lap október 11-én közös kampányt indított az egyezmény mellett, amely november 25-ig, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjáig tart. Arról, hogy a kormány addig dönt-e, nincs nyilvános információ, és erre megalapozott előrejelzés sem áll rendelkezésre.
Segítség: az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) a 06-80-20-55-20 számon ingyenesen, a nap 24 órájában hívható.
A Polkorrekt véleménye
A bántalmazott nőtől azt várni, hogy fényképekkel, üzenetekkel és naplóval maga építse fel a saját büntetőügyét, miközben az állam azt sem tudja egyértelműen megmondani, hány ilyen ügye van, nem áldozatvédelem, hanem felelősségáthárítás.
Amíg a nőgyilkosság nem önálló statisztikai kategória, amíg egy bírósági végzés a metrómegállóban sem véd, és amíg a nyomkövetőkről egy adatigénylésre sincs teljes válasz, addig minden jó szándékú ügyészségi videó azt üzeni a hétköznapi embernek, hogy magára van utalva. Nem újabb bejelentésre van szükség, hanem nyilvános és egységes adatgyűjtésre, hosszabb és ténylegesen betartatott távoltartásra, valamint egyenes döntésre az Isztambuli Egyezményről.
Források
- Magyarország Ügyészsége: Kapcsolati erőszak – bizonyítás (videó, a sorozat záró része), 2026. július 16.
- 2013. évi LXXVIII. törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról, 19. § (5) bekezdés (a Btk. 212/A. §-ának beiktatása), Nemzeti Jogszabálytár, njt.jog.gov.hu
- 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról, a 2026. január 1-jei időállapot szerint, Nemzeti Jogszabálytár, njt.jog.gov.hu
- 2025. évi XXXV. törvény a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról, preambulum [11] bekezdés, kihirdetve 2025. május 30., Nemzeti Jogszabálytár, njt.jog.gov.hu
- Eurostat: Intentional homicide victims by victim-offender relationship and sex (crim_hom_vrel), 2015-ös és 2023-as adat, ec.europa.eu
- KSH STADAT: Igazságszolgáltatás, emberölések (iga0003), 2022-től 2024-ig, ksh.hu
- Garai Renáta: A kapcsolati erőszak bűncselekmény tényállásának 10. születésnapjára. Összegző gondolatok a joggyakorlat tükrében, Belügyi Szemle, 2023/10., belugyiszemlejournal.org
- Garai Renáta: A kapcsolati erőszak „szövődményei”, doktori értekezés tézisei, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, corvina.kre.hu
- 444: Varga Judit minisztersége idején kétszeresére nőtt a kapcsolati erőszak áldozatainak száma (az Átlátszó ORFK-adatigénylése alapján), 2024. április 2., 444.hu
- Telex: Öt év alatt megduplázódott a kapcsolati erőszak áldozatainak száma Magyarországon, 2024. április 2., telex.hu
- Telex: 88 százalékkal több kapcsolati erőszak történt tavaly, a gyilkosságok száma is nőtt (Szél Bernadett adatigénylése), 2021. május 13., telex.hu
- Telex: „Az anyát verte ugyan, de a gyerekekkel aranyos”, 2024. április 8., telex.hu
- Telex: Nem volt egyszerű kinyomoznunk, hány magyar nőt gyilkol meg a partnere évente, 2026. február 21., telex.hu
- 444: Hiába kérnek a nők megelőző távoltartást, a bíróságok csak az esetek felében adják meg, 2024. május 14., 444.hu
- 444: Szigorúbb fellépést ígér a kapcsolati erőszak ellen a belügyminisztérium, megerősítenék a távoltartás rendszerét, 2026. szeptember 1., 444.hu
- Economx: Elmagyarázza a BM, miért váltottak lábbilincsről karórára, 2025. július 10., economx.hu
- HVG 360: Csupa rejtély a rendőrség új nyomkövető rendszere, hvg.hu [FORRÁS: megjelenési dátum, beszerzendő]
- Infostart: Kapcsolati erőszak és távolságtartás: fontos változások jönnek, itt vannak a részletek, 2025. december 4., infostart.hu
- Economx: Tizenhárom női lap kéri az isztambuli egyezmény ratifikálását, 2026. október, economx.hu
- 444: Az isztambuli egyezmény ratifikálását kérik a kormánytól a magyar női lapok szerkesztőségei, 2026. október 11., 444.hu
