2006-os rendőri túlkapások: húsz év elszámoltatási mérlege

A 2006-os rendőri túlkapások ügyében húsz év alatt az állam bocsánatot kért, ítéleteket semmisített meg, és több százmillió forint kártérítést fizetett. A felelősségre vonás ezzel szemben megakadt: a bántalmazó rendőrök jelentős részét a nyomozók soha nem azonosították, a két egykori főkapitány közül pedig egyikük kapott jogerősen 400 ezer forintos pénzbüntetést, a másikat felmentették.

Az évforduló jó alkalom arra, hogy számba vegyük, mi lett a 2006-os rendőri túlkapások következménye, mert a három nagy elszámoltatási eszköz (büntetőper, kártérítés, semmisségi törvény) mára lezárult. A mérleg egyik serpenyőjében a kifizetett pénz áll, a másikban az, hogy kit sikerült megnevezni. A kettő között feltűnő a különbség.

Mit tárt fel a Gönczöl-bizottság, és mit hagyott nyitva

Az első hivatalos vizsgálatot a Gyurcsány-kormány 1105/2006. (XI. 6.) határozata indította el, a testületet Gönczöl Katalin volt ombudsman vezette. A 263 oldalas jelentés 2007 februárjában a teljes politikai elitet eltérő mértékben felelősnek tartotta, és hibát rótt fel a rendőrségnek, a miniszterelnöknek, valamint a köztársasági elnöknek is. Ajánlásai között szerepelt a gyülekezési törvény módosítása és a rendőrség korszerűsítése. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke éppen azt kifogásolta, hogy a dokumentum nem nevezi meg, ki adott utasítást az október 23-i fellépésre.

Az amerikai külügyminisztérium 2006-os emberi jogi jelentése a Gönczöl-bizottság adataira hivatkozva 156 rendőri túlkapás miatti panaszt rögzített a főügyészségen. Az év végére 60 rendőrt azonosítottak feltételezett elkövetőként, közülük 18 ellen emeltek vádat. A jelentés szerint a kivizsgálást nehezítette, hogy egyes rendőrök letakarták szolgálati jelvényüket. Az Index percről percre tudósítása szerint november 4-én a rendőröknek még mindig csak egy része viselt azonosítószámot.

Akik ütöttek: a 2006-os rendőri túlkapások büntetőperei

Az Index 2007 decemberi összesítése szerint 206 büntetőeljárás indult a rendőri visszaélések miatt, ebből 39 jutott vádemelési szakba. Az amerikai külügyminisztérium 2009-es jelentése ugyanerre a körre 203 nyomozást említ. Az eltérés okát egyik forrás sem magyarázza.

Az Index ugyanebben a cikkben egy jellemző esetet is részletez. Egy férfit október 23-án a Dob utcánál rendőrök tepertek le és rugdostak meg, eltört az ujja, valamint a lába. A bántalmazás miatt indult eljárást a nyomozó ügyészség megszüntette, mert a rendőrök símaszkban, azonosítószám nélkül dolgoztak. Vádat csak a rendőri jelentésből azonosítható bilincselő ellen emeltek, akit első fokon, nem jogerősen, felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. Az ügy jogerős kimenetelét nem találtuk meg.

A 2006-os rendőri túlkapások legismertebb sértettje Révész Máriusz fideszes képviselő volt. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy több rendőr bántalmazta, a képviselő nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A verőket azonban soha nem azonosították. A Legfelsőbb Bíróság 2011 novemberében harmadfokon helybenhagyta azt az ítéletet, amely két rendőrt egy-egy év, két évre felfüggesztett börtönre ítélt: egy főtörzsőrmestert bűnsegédként, egy őrnagyot bűnpártolásért. A másodfokon eljáró Ítélőtábla ki is mondta: nem ők voltak a bántalmazók, hivatásuk szerint viszont a sértett segítségére kellett volna sietniük.

A hallgatás falát a Magyar Helsinki Bizottság már 2008-ban szóvá tette. A szervezet közölte, hogy 1989-es alapítása óta egyetlen olyan ügye sem volt, amelyben rendőr tanú látta volna a társa által elkövetett bántalmazást.

Kettéosztott 1956-os megemlékezés: Budapesten két tér, vidéken egy ünnep

A főkapitányok pere: több mint száz tárgyalási nap, egy pénzbüntetés

A rendőri vezetők elleni büntetőper a parancsnoki felelősségről szólt. A Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa 2015 októberében Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát megrovásban részesítette, mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt. Tizenkét további rendőrtiszt ügyében, köztük Bene László volt országos főkapitányéban, a bíróság megszüntette az eljárást.

A jogerős döntés 2017 februárjában született, több mint száz tárgyalási nap után. Gergényi megrovás helyett 400 ezer forintos pénzbüntetést kapott, nemfizetés esetén 200 nap szabadságvesztést. Bene Lászlóról az Origo azt írta, hogy felmentését a másodfok nem változtatta meg; az első fokú döntést a 444 eljárás-megszüntetésként rögzítette. A két tudósítás eltérését a nyilvános anyagok alapján nem tudtuk feloldani. A Fidesz az MTI szerint elfogadhatatlanul enyhének nevezte az ítéletet.

A kártérítés: bocsánatkérés, semmisség, 862 euró

A 2010-es kormányváltás után a 2006-os rendőri túlkapások kezelésében a kártérítés került előtérbe. Az Országgyűlés a 33/2010. OGY határozatban megkövette mindazokat, akiket 2006-ban alapjogi sérelem ért, és kimondta a kártérítési kötelezettséget. A végrehajtást az 1189/2010. kormányhatározat rendelte el 2010 szeptemberében. A HVG összesítése szerint 2010 októberére 102 igénylőből 98-at kártalanítottak 202 millió forint értékben, 2012 májusára pedig 149 károsult kapott több mint 270 millió forintot. A legnagyobb összeget, 28 millió forintot, egy gumilövedéktől maradandó szemsérülést szenvedett férfi kapta.

Ezzel párhuzamosan született meg a 2011. évi XVI. törvény, a köznyelvben semmisségi törvény. Semmisnek tekinti a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti tömegoszlatásokhoz kapcsolódó elítéléseket hivatalos személy elleni erőszak, rongálás vagy garázdaság miatt, ha azok kizárólag rendőri jelentésen vagy rendőri tanúvallomáson alapultak. A Legfőbb Ügyészség előzetes vizsgálata szerint huszonkét embert érintett. Húsz bíró fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a törvény mérlegelés nélkül vélelmezi a hamis rendőri vallomást. A testület a 24/2013. (X. 4.) AB határozatban elutasította az indítványokat.

Titkos megfigyelés: tíz éve vár a strasbourgi ítélet

A strasbourgi szál a Kossuth téri tüntetés feloszlatásáról szólt.

A Legfelsőbb Bíróság 2010 szeptemberében jogellenesnek mondta ki a Kossuth téri oszlatást, az Alkotmány utcait viszont nem. A 173 kérelmező közül 120 az Emberi Jogok Európai Bíróságán 2018-ban egyezséget kötött az állammal, fejenként 862 euróról. A maradék 53 kérelmezőt a bíróság törölte, mert jogi képviselőjük halála után nem lehetett elérni őket. Őket egy 2021. június 5-én kihirdetett kormányhatározat vonta be utólag, ugyanekkora összeggel.

A Telex a HVG-re hivatkozva azt írta, hogy 2024 márciusáig közülük 33-at találtak meg, fejenként nagyjából 330 ezer forintot kaptak. A lap szerint a kormányok 2010 óta összesen 332 érintettnek 350 millió forintot fizettek ki. A közölt részadatokból (149 fő 2012-ig, 120 fő a strasbourgi egyezségből, 33 fő 2024-ig) azonban 302 fő adódik, a 30 fős különbözetet a cikk nem bontja ki.

A mérleghez az is hozzátartozik, hogy a zavargásokban megsérült 399 rendőr nem kapott hasonló, külön kormányzati jóvátételt. A rendőrség szerint nekik az élet- és balesetbiztosítás terhére fizettek egyéni baleseti kártérítést. A 2010-es parlamenti albizottság előtt egy székházostromkor megsérült alezredes elmondta: 92 rendőrre 70-80 sisak és pajzs jutott. Gergényi Péter 2006. október 24-én még kijelentette, hogy a tömegoszlatás idején megsérültek közül senki sem kaphat kártérítést a rendőrségtől.

Miért politikai fegyver ma is a 2006-os rendőri túlkapások ügye

A téma húsz év után sem hűlt ki, inkább a pártok közötti csatározás eszközévé vált. A Fővárosi Ítélőtábla 2026. január 27-i jogerős ítélete szerint az Igazságügyi Minisztérium megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét. Völner Pál akkori miniszterhelyettes 2020-ban valótlanul állította, hogy a szervezet 2006-ban egyetlen eljárást sem kezdeményezett az állammal szemben. A bíróság egymillió forint sérelemdíjat ítélt meg, és bocsánatkérő levelet rendelt el. Az ítélet indokolása rögzíti, hogy rendőrök 2006 szeptemberében és októberében számos esetben békés tüntetőkre és járókelőkre támadtak.

2026 májusában a parlamentben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője Magyar Péter beszámolója szerint a 2006-os események miatt támadta Tóth Gábort, a Tisza-kormány rendészeti államtitkárát. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy Tóth 2006-ban a BRFK bűnügyi helyettese volt, és nem terheli felelősség. Pósfai Gábor belügyminiszter megerősítette, hogy Tóth nem vett részt a 2006-os tervek elkészítésében. Szeptember 17-én a kormány közzétette a 2006 őszi kormányülések addig titkos jegyzőkönyveit. A kormányzati közlemény szerint ezekből kiderül: a Gyurcsány-kormány érdemben nem foglalkozott a kialakult politikai válsággal.

Ami nem változott: a feljelentésből ritkán lesz vád

A 2006-os rendőri túlkapások után két évtizeddel is ritka a vádemelés a hasonló ügyekben. A Helsinki Bizottság adatai szerint 2024-ben az ügyészség a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indult büntetőeljárásoknak mindössze 8 százalékában emelt vádat. A szervezet korábbi, más módszerrel készült számítása a feljelentéseknek évi 1-4 százalékát tartotta bíróság elé jutónak. A két mutató nem ugyanazt méri: az egyik a megindult eljárásokhoz, a másik a feljelentésekhez viszonyít.

Az aránytalanságot egy 2023-ban ismertté vált eset szemlélteti. Egy férfit, aki sértegette az intézkedő rendőröket, néhány hónap alatt vád alá helyeztek, majd elítéltek. Az általa tett feljelentésben, amely szerint a rendőrök eltörték a bordáját, több mint egy év után sem született vádemelés.

A 2006-os rendőri túlkapások után létrehozott Független Rendészeti Panasztestület 2008-tól 2020-ig működött, szerepét azóta az alapvető jogok biztosa vette át. Az ORFK 7/2020. utasítása ennek megfelelően írta át a belső szabályokat. A rendőrség 2025 novemberében azt közölte, hogy szervezeti egységeinél 330 testkamera üzemel. A hatalom ellenőrzésének más terepein, a , ugyanez a kérdés vetődik fel: ki vizsgálja a vizsgálót?

Mi várható: ígéretek, mérce, hiányzó terv

Pósfai Gábor 2026 májusában, a kinevezése előtti meghallgatáson azt mondta, nem akar „rendőrminiszter” lenni, és olyan intézményi környezetet ígért, amelyben a szakemberek politikai nyomás nélkül dolgoznak. Ugyanekkor arról is beszámoltak, hogy a rendőrségnél több ezer fős a létszámhiány. Magyar Péter a kormány összeállításakor azt ígérte, hogy nem lesznek érinthetetlen emberek és felülről leállított nyomozások. A Polkorrekt ennek érvényesülését eddig a követte; a rendőri erőszak kivizsgálására vonatkozó hasonló lépésről nem tudunk.

A nemzetközi mérce régóta ismert: az Európa Tanács esetjogi összefoglalója szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye megköveteli, hogy a rendvédelmi szervek által elkövetett bántalmazást kezdettől független szervek vizsgálják. Nyilvános kormányzati tervet egy ilyen független rendőri vizsgálószerv létrehozásáról nem találtunk. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint a kötelező testkamera gyorsíthatná a bántalmazási ügyek elbírálását; ez a szervezet előrejelzése, nem bizonyított hatás. A kormány erről sem jelentett be döntést.

A Polkorrekt véleménye

Húsz év alatt az állam mindent megtett, ami pénzbe kerül, és szinte semmit abból, ami felelősségbe: bocsánatot kért, százmilliókat fizetett, ítéleteket semmisített meg, a símaszkos sorfalakból viszont alig valaki állt bíró elé, a két főkapitányból pedig egy fizetett 400 ezer forintot. Amíg a rendőri bántalmazás miatt indult eljárásoknak csak 8 százalékában születik vád, 2006 nem lezárt történelem, hanem működő gyakorlat. A hétköznapi ember azon fogja lemérni az új belügyi vezetést, hogy az egyenruhás feljelentett ugyanolyan gyorsan kerül-e bíró elé, mint az, aki őt sértegette.

Források

1. 2011. évi XVI. törvény a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról, Magyar Közlöny 2011/26., 4924. oldal, 2011. március 11., https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/131b48920940a5fa366071116dcc541a56e0936f/letoltes
2. Alkotmánybíróság: 24/2013. (X. 4.) AB határozat a semmisségi törvény elleni bírói kezdeményezések elutasításáról, 2013. október 4., https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2013-24-30-75
3. 33/2010. OGY határozat az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről, Magyar Közlöny 2010, 21448. oldal, https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/a6e0eaa4b887e6def0e81dddf37ea35e7de7392b/letoltes
4. 1189/2010. Korm. határozat a 33/2010. OGY határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről, Magyar Közlöny, 2010. szeptember 13., 22957. oldal, https://magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/0ae94f0a88a3cf7a089ee47bdf2bda58e98f5a72/dokumentumok/f39e6e84f630938d985515577930fd6e292fa4e1/letoltes
5. Kormányhatározat a 33/2010. OGY határozat végrehajtása érdekében szükséges további intézkedésekről, Magyar Közlöny 2021/103., 4466. oldal, 2021. június 5., https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/fd337d6d602a1e89d0367541ba1019336e158926/letoltes (az 53 fős kör utólagos kártalanítása)
6. Emberi Jogok Európai Bírósága: L. G. és társai kontra Magyarország, 20424/10, döntés, 2018. szeptember 4., https://hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-186653
7. Emberi Jogok Európai Bírósága: Gonda és társai kontra Magyarország, 20424/10, közölt ügy tényállása, https://hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-174935 (a Legfelsőbb Bíróság 2010. szeptember 21-i ítélete a Kossuth téri oszlatásról)
8. Fővárosi Ítélőtábla, 2.Pf.20.597/2025/5/II., ítélet, 2026. január 27., https://helsinki.hu/wp-content/uploads/2026/03/jogeros-itelet_26_20597-2025-5-II.pdf (a Helsinki Bizottság és az Igazságügyi Minisztérium pere; benne a Gönczöl-bizottságot létrehozó 1105/2006. kormányhatározat)
9. ORFK: 7/2020. ORFK utasítás a Független Rendészeti Panasztestület megszűnésével összefüggésben, 2020. február 28., https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2020-7-B0-8E
10. Szilvásy György Péter: A rendőri fellépéssel kapcsolatos panaszok rövid történeti áttekintése, Belügyi Szemle, 2024/6., 1057-1068. oldal, https://real.mtak.hu/198836/ (a Panasztestület működési ideje)
11. Council of Europe: Thematic factsheet, Effective investigations into ill-treatment (magyar nyelvű változat), https://rm.coe.int/thematic-factsheet-effective-investigations-hun/1680a15b96
12. U.S. Department of State: 2009 Country Reports on Human Rights Practices, Hungary, 2010. március 11., https://www.refworld.org/docid/4b9e52eec.html (a 203 nyomozás adata)
13. Index: Az amerikai külügy alaposan leszólta Magyarországot, 2007. március 6., https://index.hu/kulfold/ush0306h/ (a 2006-os amerikai jelentés panasz- és vádemelési adatai)
14. Infostart: Fidesz: a Gönczöl-jelentés szigorúan elfogult, 2007. február 7., https://infostart.hu/belfold/2007/02/07/fidesz-a-gonczol-jelentes-szigoruan-elfogult-103299 (a jelentés terjedelme, megállapításai, ajánlásai)